Az első fokon eljárt Pécsi Törvényszék által megállapított tényállás szerint az I.r. vádlott fül-orr-gégész szakorvos, 2011-től 2020-ig volt klinikaigazgató, illetve a klinika címével megegyező székhelyű alapítvány kuratóriumi elnöke, a II.r. vádlott boncmester, míg a III.r. vádlott szintén fül-orr-gégész szakorvos. 

A klinika több évtizede rendszeresen szervezett magyar és külföldi fül-orr-gégészek részvétele mellett ún. sziklacsont kurzust, amelyen lehetőség volt eredeti, holttestekből származó csontokon gyakorolni a fúrásokat. A sziklacsont a koponyán a halánték egyik csontja, melyet orvostudományi egyetemi oktatási felhasználás végett holttestből kizárólag kórbonctani vizsgálat során és abban az esetben lehet eltávolítani, ha ellene az elhunyt életében nem tiltakozott.

A korábban kialakult gyakorlat az volt, hogy a patológiai intézet igazgatójának hozzájárulását kérték a sziklacsontok gyűjtéséhez. A 2019. januárjában megrendezett képzés szervezésekor a csontok beszerzését az I.r. vádlott vállalta magára, aki ezúttal nem kereste meg a patológiai intézet igazgatóját, ehelyett a II.r. vádlottat kérte arra, hogy mint ahogy korábban is, támogassa a kurzus szervezését a sziklacsontok beszerzésével. 

A II.r. vádlott az I.r. vádlott kérésére a patológiai intézetben elhelyezett, kórboncolásra küldött holttestekből havonta 15-20 darab sziklacsontot távolított el, ebből 100 darabot kifejezetten a sziklacsont kurzusra gyűjtött, melyekért darabonként 2.500 forintot kapott az I.r. vádlottól. Néhány alkalommal a kórboncolást végző orvosok tudtával történt ez, számos esetben azonban patológusok jelenléte, felügyelete és tudta nélkül. Az eltávolítás ténye egyik esetben sem került rögzítésre a boncjegyzőkönyvben.

Ismeretlen időponttól 2019. május 30-ig e módszerrel és részben a II.r. vádlott által legalább 328 darab sziklacsontot vettek ki a kórboncoláson átesett holttestekből, melyeket a II.r. vádlott több részletben az I.r. vádlott klinikájára szállította és az I.r. vádlottnak átadta. A sziklacsontokat formalinban tartósítva, különböző méretű vödrökben tárolták.

A III.r. vádlott a kurzuson oktatóként vett részt és maga is végzett sziklacsont fúrást, majd 2 hónapos külföldi kiküldetésen vett részt, ahol új műtéti technikákat tanult és ennek elsajátításához 8 db, holttestekből származó sziklacsontot az I.r. vádlott tudtával és beleegyezésével birtokába vett és külföldre szállított.

Ismeretlen feladótól 2019. május 30-án érkezett névtelen bejelentés e-mailen arról, hogy a klinikán vödrökben csontokat tárolnak, mely alapján vizsgálat indult.

A Pécsi Törvényszék az I.r. vádlottat emberi test tiltott felhasználásának bűntettében és folytatólagosan, közvetett tettesként elkövetett csalás bűntettében, a II.r. vádlottat emberi test tiltott felhasználásának bűntettében mondta ki bűnösnek. A bíróság az I.r. vádlott büntetőjogi felelősségét azért állapította meg csalás bűntettében is, mert a kórházi úgynevezett VIP szobák térítési díjának mintegy két és fél éves időszakra vonatkozó elszámolása kapcsán, annak mindösszesen 3.747.000,- forintos díjai az ő rendelkezése alapján nem a Klinikai Központ sértetthez, hanem az általa irányított alapítványhoz kerültek befizetésre.

A bíróság az I.r. vádlottat 1 év 8 hónap börtönbüntetésre és 1.600.000 forint pénzbüntetésre, a II.r. vádlottat 1 év 6 hónap börtönbüntetésre ítélte. A bíróság az I.r. vádlott esetében 2 év 6 hónap, a II.r. vádlott esetében 2 év próbaidőre felfüggesztette a szabadságvesztés végrehajtását. A bíróság a II.r. vádlottal szemben 250.000 forint erejéig, az I.r. vádlott által irányított alapítvánnyal szemben 3.747.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság az I. és II.r. vádlottakat – a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól – előzetes mentesítésben részesítette.

A bíróság a III.r. vádlottat az ellene emberi test tiltott felhasználása bűntette miatt emelt vád alól felmentette, a bizonyítási eljárás során ugyanis nem lehetett megállapítani, hogy a III.r. vádlott milyen módon és mikor beszerzett csontokat vett magához, így azt sem, hogy azok holttestekből történő eltávolítása során a kötelező jegyzőkönyvezés megtörtént-e.

Az ítélet ellen az ügyész súlyosítás, illetve a III.r. vádlott esetében bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása végett, míg az I.r. vádlott és védője, valamint a II.r. vádlott védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan enyhítés végett jelentett be fellebbezést.