A vádlottak élettársi kapcsolatban éltek, rendszeres jövedelemmel nem rendelkeztek. Az elsőrendű vádlott a másodrendű vádlott tudtával prostitúciós tevékenységet végzett.

A vádlottak két 18 év alatti és egy 14 év alatti gyermekotthonban élő, nehéz sorsú fiatal lányt fogadtak be magukhoz, majd rábírták őket, hogy pénzért szexuális szolgáltatásokat végezzenek. A lányok a tevékenységükért kapott pénzt minden alkalommal a vádlottak részére átadták. Amikor jelezték, hogy tovább már nem akarják folytatni ezt a tevékenységet a vádlottak megfélemlítéssel bírták őket rá annak folytatására. 

Az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék a vádlottakat társtettesként elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében találta bűnösnek, ezért az elsőrendű vádlottat 11 év fegyházra és 8 év közügyektől eltiltásra, míg a másodrendű vádlottat, mint többszörös visszaesőt 14 év fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az elsőrendű vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra, míg a másodrendű vádlottat a bíróság a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményéből kizárta. 

Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott enyhítésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért, a másodrendű vádlott és védője enyhítésért jelentett be fellebbezést.

A másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla enyhítette a vádlottakkal szemben első fokon kiszabott szabadságvesztés büntetéseket, az elsőrendű vádlott esetében 8 évre, míg a másodrendű vádlott esetében 12 év 6 hónap szabadságvesztésre, egyebekben a törvényszék ítéletét helybenhagyta. Az ítélet jogerős.