Jogerős ítélet költségvetési csalás bűntette ügyében

A tényállás szerint az elsőrendű vádlott 2003-tól vagyonőrként dolgozott, ennek során kiterjedt kapcsolatokra tett szert. 2012. év után a jogszabályi környezet változása miatt előtérbe került a vagyonőri tevékenység munkaerő-kölcsönzés keretében történő ellátása. Az elsőrendű vádlott számos megrendelést tudott szerezni vagyonőri tevékenység ellátására, melyek teljesítéséhez akár 1000 főt meghaladó munkavállaló foglalkoztatására is szükség volt. Az elsőrendű vádlott elhatározta, hogy megbízható ismerősei segítségével egy olyan céghálózatot alakít ki és működtet, melyben a részes gazdasági társaságok nem tesznek eleget az általános forgalmi adó fizetési, valamint az alkalmazottak után a közterhek megfizetésére vonatkozó kötelezettségeiknek, az adók és járulékok be nem fizetése folytán megmaradt hasznon pedig osztoznak. A vádlottak a céghálózat működtetése során összesen 4.483 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és 21 rendbeli számvitel rendjének megsértése bűntette miatt, mint bűnszervezetben elkövetőt 6 év 6 hónap szabadságvesztésre (börtön), 6 év közügyektől eltiltásra és 250 napi tétel pénzbüntetésre (1.200.000 forint) ítélte, valamint vele szemben az okozott vagyoni hátrány erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A törvényszék a további vádlottakat, mint bűnszervezetben elkövetőket bűnsegédként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette miatt 3 év 6 hónaptól 6 évig terjedő szabadságvesztésre, 3 évtől 6 évig terjedő közügyektől eltiltásra, valamint 375.000-1.000.0000 forint közötti pénzbüntetésre ítélte, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből őket kizárta és 4.200.000 forint és 28.000.000 forint közötti összegben vagyonelkobzást rendelt el velük szemben. 

Az ítélet ellen az ügyész az elsőrendű vádlott terhére súlyosítás, míg a vádlottak és védőik felmentés, illetve enyhítés végett jelentettek be fellebbezést.

A másodfokon eljárt Pécsi Ítélőtábla az elsőrendű vádlott cselekményeit 2 rendbeli felbujtóként elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettének is minősítette, halmazati büntetését – a foglalkozástól eltiltás érintetlenül hagyása mellett – 8 év 6 hónap szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra súlyosbította, a pénzbüntetés alkalmazását pedig mellőzte. A többi vádlott halmazati büntetését akként enyhítette, hogy a pénzbüntetés kiszabását mellőzte, egy vádlott esetében pedig a kiszabott szabadságvesztést is enyhítette.