A nyilvánosság követelménye az igazságszolgáltatás működésének ellenőrizhetőségét szolgálja, ugyanakkor nem járhat a tárgyalás rendjének megzavarásával. A tárgyalások nyilvánosságának elvéből következően a tárgyalóteremben a rendfenntartás körében nemcsak az ügyben érdekelt felekkel, hanem a hallgatóság tagjaival szemben is foganatosíthatók az eljárási törvények által lehetővé tett intézkedések.

A tárgyalás rendjének fenntartásáról és a tárgyalás méltóságának megőrzéséről a tanács elnöke gondoskodik.

A tanács elnöke a hallgatóság köréből eltávolíthatja azokat, akik állapotuk (nem megfelelő öltözködés, rágógumizás) vagy megjelenésük (ittas vagy bódult állapot) folytán a tárgyalás méltóságát sértik.

A tárgyalás rendjének megzavarása (közbeszólás, bekiabálás, egyéb zajkeltő tevékenység, étkezés stb.) esetén az eljáró tanács elnöke az alábbi szankciókat alkalmazhatja:

• Rendreutasítás: A feleket és képviselőiket, valamint a tanúkat és a szakértőket, úgyszintén a hallgatóság tagjait, ha a tárgyalás rendjét megzavarják, az elnök rendreutasítja. A rendreutasítás a legenyhébb szankció, amely a kifogásolt magatartás abbahagyására vonatkozó, illetőleg a követendő helyes eljárásra kioktató figyelmeztetés.
• Pénzbírság: Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében a bíróság pénzbírságot szab ki. Ha a félnek vagy képviselőjének, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy megjelenése a tárgyalás méltóságát sérti, őt a bíróság pénzbírsággal sújthatja. A fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjaival szemben pénzbírságot kiszabni nem lehet, hanem a fegyelmi eljárás lefolytatása végett az illetékes elöljáróhoz kell fordulni.
• Kiutasítás/kivezettetés: Ismételt vagy súlyosabb rendzavarás esetében – akár a pénzbírság kiszabására vonatkozó rendelkezéssel egyidejűleg, akár anélkül vagy azt követően – a bíróság a feleket és képviselőiket, a tanúkat és a szakértőket, valamint a hallgatókat a teremből kiutasíthatja, illetőleg kivezettetheti.
  Kiutasításnak, illetve kivezettetésnek van helye akkor is, ha a félnek vagy képviselőjének, illetve a tanúnak vagy szakértőnek az állapota vagy a megjelenése a pénzbírság kiszabását követő folytatólagos tárgyalások bármelyikén sérti a tárgyalás méltóságát. Ha a bíróság a peres felet utasítja ki, egyidejűleg felhívja, hogy képviseletéről a kitűzött határidő alatt gondoskodjék; ha pedig a fél képviselőjét utasította ki, felhívja a felet, hogy a tárgyaláson személyesen jelenjék meg, vagy új képviselőről gondoskodjék. A felhívás eredménytelensége esetében a féllel szemben a mulasztás következményeit kell alkalmazni. Ha tanú vagy szakértő kiutasítására kerül sor, a bíróság a kiutasított tanút vagy szakértőt az okozott költségek megtérítésére kötelezi, s egyben pénzbírsággal sújtja.
• A nyilvánosság kizárása: Ha a hallgatóság a tárgyalás rendjét vagy szabályszerű menetét ismételten megzavarja, a tanács elnöke a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárhatja.

A bíróság hivatalból vagy az ügyész, a vádlott, a védő, a sértett, illetőleg a tanú indítványára a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal kizárhatja (zárt tárgyalás):

• erkölcsi okból,
• az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében,
• az eljárásban részt vevő személyek, így különösen a különleges bánásmódot igénylő sértett, továbbá a tanú védelme érdekében, a minősített adat védelme végett.

A tárgyaláson történt büntető- vagy fegyelmi eljárás alapjául szolgáló rendzavarásról a tanács elnöke az illetékes hatóságot, illetőleg a fegyelmi jogkör gyakorlóját értesíti, a büntetőeljárás alapjául szolgáló esetben a bíróság elrendelheti a rendzavaró őrizetbe vételét. Az őrizet hetvenkét óráig tarthat.

A tárgyalás vezetésének és rendjének fenntartása körében hozott határozatok ellen külön fellebbezésnek nincs helye, kivéve, ha a határozat rendbírság kiszabásáról, a költségek viselésére kötelezésről vagy őrizetbe vételről rendelkezik.