A Szegedi Törvényszék 2025. március 27. napján 102.K.701.066/2024/14. számú ítéletével elutasította a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség felperes keresetét.

A Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal alperes határozatával a felperes fenntartásában működő Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium megnevezésű köznevelési intézmény működési engedélyét visszavonta és az intézményt súlyos jogszabálysértés miatt az egyházi és magánfenntartású köznevelési intézmények nyilvántartásából törölte. A törléssel egyidejűleg a megszűnt intézménnyel jogviszonyban álló óvoda-, valamint tanköteleskorú tanulók, gyermekek felvételére a határozatában megjelölt kötelező felvételt biztosító körzetes köznevelési intézményeket és a Szegedi Szakképzési Centrumot jelölte ki.

Az alperes súlyos jogszabálysértést állapított meg a felperes fenntartásában működő intézmény vonatkozásában, ugyanis a köznevelési intézménynek 6 hónapot meghaladó lejárt tartozása volt és a fenntartó nem tett intézkedéseket ennek rendezése érdekében. Emellett a 2024/2025. tanév megindításához és biztonságos megszervezéséhez szükséges pénzügyi feltételekkel az intézmény nem rendelkezett, költségvetése nem megalapozott, a feltárt súlyos jogsértő állapot nem veszélyeztetheti a 2024/2025. tanév biztonságát és a gyermekek, tanulók azon jogát, hogy az intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák őket.

Az alperes határozatával szemben előterjesztett keresetében a felperes arra hivatkozott, az alperes nem tett eleget tényállás-tisztázási kötelezettségének, emellett nem állt fenn a törlés valamennyi törvényi feltétele. A jogszabály ugyanis nem eredményes intézkedést vagy eredmény felmutatását, esetlegesen a tartozás csökkentését várja el a fenntartó részéről, csupán azt követeli meg, hogy a fenntartó intézkedjen a 6 hónapot meghaladó lejárt tartozások rendezése érdekében. A felperes álláspontja szerint ő a szükséges intézkedéseket megtette, ezért nem lehetett volna törölni az intézményt a nyilvántartásból. 

Keresetében vázolta a fizetési nehézségek okaiként azt a körülményt, hogy jogellenes módon elveszítette 2012-ben egyházi státuszát, amely eredményeként számos többletforrástól elesett.

A bíróság a felperes keresetét elutasította, mert azt állapította meg, hogy az alperes a tényállást megfelelően tisztázta és helyesen értelmezte a nemzeti köznevelési törvény felperes által sérelmezett szakaszát is. 

A felek által nem vitatottan a felperes által fenntartott intézménynek 6 hónapot meghaladó lejárt tartozása volt a NAV, illetőleg az MVM vonatkozásában. Nem vitatottan a felperes valóban tett intézkedéseket a lejárt tartozásai rendezése érdekében, e körben az adótartozása végrehajtásának felfüggesztését kezdeményezte, illetve a NAV részére reorganizációs és adósságrendezési tervet nyújtott be, jövőbeni működése biztosítása érdekében a Kormányhoz benyújtott, bizonytalan kimenetelű állami támogatásra, valamint egy jövőbeni bírósági per során megítélhető kártérítésre hivatkozott. Az alperes megkereste a NAV-ot, amely tájékoztatása szerint a felperes által fenntartott intézmény végrehajtási ügyében az adóhatósággal való egyeztetés lehetősége felmerült, de annak az ügy érdemére kiható eredménye nincsen.

Az alperes nem csupán azt köteles vizsgálni, hogy a fenntartó tett-e intézkedést a 6 hónapot meghaladó lejárt tartozás érdekében, hanem azt is, hogy ezek az intézkedések reálisan alkalmasak voltak-e a tartozás felszámolására. A NAV nyilatkozatára tekintettel az alperes a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyes állapította meg, hogy az intézkedések nem vezethettek eredményre, ezért jogszerűen törölte az intézményt a nyilvántartásból.

A felperes által a bírósági tárgyaláson először hivatkozott jogszabálysértéseket a bíróság már nem vizsgálhatta, mivel azokat a felperes a jogszabályban előírt határidőn túl terjesztette elő.

Az ítélet jogerős.