A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban Bszi.) IX. Fejezete sorolja fel a bírói testületeket. A Székesfehérvári Törvényszék igazgatásában közreműködő bírói testületek (Bszi. 142. §) a törvényszék összbírói értekezlete, a kollégium és a törvényszék bírói tanácsa.

A törvényszék összbírói értekezlete

Az összbírói értekezlet résztvevői: a törvényszék esetében a törvényszékre és a törvényszék területén működő járásbíróságokra beosztott bírák.

Az összbírói értekezlet küldöttet választ az OBT-tagok megválasztásához, véleményt nyilvánít a 131. § a) és b) pontjában meghatározott bírósági vezetők pályázatáról, és dönt a bírósági vezetői vizsgálat elrendelésének kezdeményezéséről, megválasztja a bírói tanácsot, és évente legalább egyszer beszámoltatja működéséről, dönt a bírói tanács tagjának felmentéséről, dönt az OBH elnöke által kinevezett bírósági vezetők felmentésének kezdeményezéséről, és kezdeményezi valamely, az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását.

A törvényszék összbírói értekezletét a törvényszék elnöke hívja össze. Azt össze kell hívni, ha azt a bírák egyharmada, a bíróság elnöke, a bírói tanács vagy az OBH elnöke kezdeményezte.

Az összbírói értekezlet akkor határozatképes, ha azon a bírák több mint a fele részt vesz. Az összbírói értekezletet határozatképtelensége esetén legkésőbb 15 napon belül ismét össze kell hívni. A megismételt összbírói értekezlet a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. Az összbírói értekezlet - eltérő döntésének hiányában - a határozatait titkos szavazással hozza. Az összbírói értekezlet szavazattöbbséggel határoz.

A bírói tanács

A bírói tanács tagjait és póttagjait az összbírói értekezlet hat évre választja meg. Ha a bírói tanács tagjainak és póttagjainak száma együttesen öt főre csökkent, a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet új választáson kiegészíti.

A bírói tanácsnak 5-15 tagja és 3-13 póttagja van; a tagok és a póttagok számát az összbírói értekezlet határozza meg. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben a bírói kinevezési eljárás során szabályozott feladatai ellátása (a pályázók meghallgatása és a pályázatoknak az elért pontszámoknak megfelelően való rangsorolása) során a törvényszék bírói tanácsa - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2, az ítélőtábla elnöke által kijelölt ítélőtáblai bíróval, az ítélőtábla bírói tanácsa 2, a Kúria elnöke által kijelölt kúriai bíróval egészül ki, akik a bírói tanácsnak e feladatai ellátása során a többi taggal azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek. A törvényszéki munkaügyi bírói álláshelyre kiírt pályázat esetén a törvényszék bírói tanácsa 1, az illetékes ítélőtáblai munkaügyi kollégium kollégiumvezetője által kijelölt bíróval egészül ki.

A bírói tanács az elnökét és elnökhelyettesét tagjai közül választja. Nem választható a bírói tanács tagjává, aki fegyelmi vagy − a magánvádas és pótmagánvádas eljárást kivéve − büntetőeljárás vagy jogerős fegyelmi határozat hatálya alatt áll, aki a 16. § a)-c) pontjában felsorolt bíróság elnöke és elnökhelyettese, vagy akivel szemben eljárás van folyamatban alkalmatlanságának megállapítása iránt. Megszűnik a bírói tanácsi tagság a bíró szolgálati viszonyának megszűnésével, a tagságról való lemondással, a tagságból való felmentéssel, ha a 148. § (4) bekezdésében felsorolt ok utóbb következett be, vagy a megbízás időtartamának leteltével.

A bírói tanácsi tagság megszűnése esetén, továbbá a tartósan akadályozott tag helyett a bírói tanács által kijelölt póttag jár el. A póttag bevonásának általános feltételeit a bírói tanács határozza meg.

A bírói tanács véleményt nyilvánít a bíró kinevezése tárgyában és - kivéve, ha ez a bíró hozzájárulásával történik - a bíró beosztása, áthelyezése, kirendelése tárgyában, kezdeményezheti a járásbírósági elnök, elnökhelyettes, csoportvezető, csoportvezető-helyettes vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, véleményezi a bíróság éves költségvetési tervét és a jóváhagyott költségvetés felhasználását, és véleményezi a bíróság szervezeti és működési szabályzatát és ügyelosztási tervét.

A bírói tanács az üléseit szükség szerint, de évenként legalább négyszer tartja. A tagok több mint a felének írásbeli javaslatára a bírói tanácsot össze kell hívni. A bírói tanács ülése a bírák számára nyilvános, azon a bíróság elnöke állandó meghívottként részt vesz. A bírói tanács a személyi ügyekben történő véleménynyilvánítás esetén zárt ülést tarthat. A bírói tanács akkor határozatképes, ha ülésén tagjainak több mint a kétharmada részt vesz. A bírói tanács a döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bírói tanács elnökének szavazata dönt. A jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges a tag és a vezető felmentésének kezdeményezéséhez.

A kollégium

A kollégium meghatározott ügyszakba beosztott bírák testülete, amelyet a kollégiumvezető vezet. A törvényszéken a kollégium tagjai, a törvényszék bírái, továbbá - a közigazgatási és az önálló munkaügyi kollégium kivételével - általuk a törvényszék területén működő járásbíróságok bírái közül 6 évre választott bírák. A választott bíró tagokat az adott kollégium törvényszéki bíró tagjai a kollégium szakágának, illetve szakágainak megfelelő ügyszakban működő bírák közül választják.

A kollégium véleményt nyilvánít - a járásbírósági állásra benyújtott pályázat kivételével - a bírói álláspályázatokról, részt vesz a bíró szakmai tevékenységének értékelésében, véleményezi az ügyelosztási tervet, véleményt nyilvánít a 131. § c) pontjában meghatározott vezetői álláspályázatokról és kezdeményezheti a bírósági vezető bírósági vezetői vizsgálatának elrendelését vagy felmentését, és ellátja a törvény által meghatározott egyéb feladatokat.

(A fenti összeállítás alapja a Bszi. 142-156. §-ainak 2020. április 1. napján hatályos normaszövege.)