Nem ápolta a sértettet, enyhítettek a büntetésén

Az első fokon eljárt Egri Törvényszék 2024 áprilisában az I.r. vádlottat különös kegyetlenséggel védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt 10 év fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A vádlott legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. II.r. vádlottat segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 2 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. III.r. vádlottat segítségnyújtás elmulasztásának bűntette miatt 1 év börtönbüntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Az ítélet ellen az ügyész a vádlottak terhére súlyosításért, I. r. vádlott felmentésért, illetve enyhítésért fellebbezett. Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlottak rokonok: anya és lánya, illetve az utóbbi élettársa. A sértett otthonában, 2019 novemberében leesett a létráról és olyan súlyos állapotba került, hogy ágyhoz kötött, mozgás- és önellátásra képtelen állapotba került. A vele együtt élő, elsőrendű vádlott tisztában volt a sértett állapotával, ennek ellenére a gondozását nem látta el, részére sem orvosi, sem szociális gondozói segítséget nem hívott, a lakókörnyezet tisztán tartásáról sem gondoskodott. A másodrendű vádlott, illetve élettársa hetente többször megjelentek közösen az ingatlanban, pelenkát, élelmiszert takarót vittek és többször felszólították az I.r. vádlottat, hogy lássa el édesanyját, illetve hívjon hozzá orvost. Azonban az asszony ennek nem tett eleget. 2019 decemberében végül I.r. vádlott a már eszméletlen állapotban lévő sértetthez mentőt hívott, azonban a sértett nem sokkal a kórházba való felvétele után meghalt. A sértett halálát az ellátatlanság miatti többszervi gyulladás és vérmérgezés okozta. A halálhoz vezető folyamat során a sértettnek vélelmezhetően az átlagosat lényegesen meghaladó fizikai és lelki fájdalmat, szenvedést kellett elviselnie.

A Debreceni Ítélőtábla I.r. vádlott szabadságvesztés büntetését 6 év 6 hónapra, a közügyektől eltiltását 6 évre enyhítette. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Az elsőfokú bíróság nagyrészt megalapozott tényállást állapított meg, részletesen indokolta, hogy miért kétszeresen minősülő emberölés a vádlott cselekménye. Az ítélőtábla azonban a körülményeket figyelembe véve az enyhítő szakasz alkalmazásával csökkentette a büntetést. Bár a sértett folyamatosan tiltakozott az orvosi kezelés és vizsgálat ellen, ezt lehetővé kellett volna tennie a vádlottnak, azonban nem hagyható figyelmen kívül, a sértett és I.r. vádlott személyisége. Az anya-lánya kapcsolat, amelyben a sértett volt a domináns, mindig az ő utasításait kellett követni, a vádlott a sértettől függött. A jogbiztonság érdekében hasonló jellegű bűncselekmények, hasonló személyi körülményekkel jellemezhető elkövetőivel szemben, hasonló súlyú büntetést kell kiszabni. Ezért a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően enyhítette az ítélőtábla I.r. vádlott büntetését.