A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2023. szeptember 26-án kihirdetett ítéletével halálos tömegszerencsétlenséget okozó vízi közlekedés gondatlan veszélyeztetésének vétsége miatt 5 év 6 hónap fogházbüntetésre, és 6 évre a vízi járművezetéstől eltiltásra ítélte C. Y. vádlottat, a dunai hajóbaleset ügyében megvádolt hajóskapitányt.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint a terhelt 2019. május 29-én az esti órákban kapitányi pozícióban a Viking Sigyn szállodahajót vezette a Duna budapesti szakaszán, amikor a Margit híd alatti áthaladásra készülve nem észlelte az előtte haladó Hableány nevű sétahajót, a két jármű összeütközött, a Viking Sigyn pedig maga alá gyűrte a sétahajót. A baleset következtében a sétahajóról vízbe esett 35 személy közül 27-en holtan kerültek elő, egy ember pedig eltűnt.

A bizonyítási eljárás szerint a vádlott nem látta a szállodahajó útjában álló sétahajót, és az sem volt megállapítható, hogy előzési szándékkal követte volna a Hableányt. Az általa elkövetett vízi közlekedési szabályszegést ezért az elsőfokú bíróság – a váddal egyezően – gondatlan vétségnek minősítette. Amikor a terhelt értesült a balesetről – amelynek következtében a sétahajó rendkívül rövid idő alatt elsüllyedt és már nem volt látható a vízfelszínen –, a folyó erős sodrása miatt már nem volt pontosan megállapítható, hogy hány vízbe esett személy szorul segítségnyújtásra, illetve hány személyen nem lehetett volna már semmilyen körülmények között segíteni. Bár a kapitány nem tett maradéktalanul eleget a segítségnyújtásra vonatkozó összes előírásnak, azonban meggyőződött arról, hogy a bajba jutottak mentése megkezdődött. Az eljárás során beszerzett igazságügyi szakértői vélemény – a pszichológiai tesztekre adott válaszai alapján – a vádlott vonatkozásában nem zárta ki, hogy miután értesült a balesetről, sokkos állapotba került, amely időlegesen korlátozta abban, hogy a tőle elvárható magatartást tanúsítsa. A terheltnek ezen állapotát a tanúvallomások is alátámasztották. Erre figyelemmel a kerületi bíróság bizonyítottság hiányában felmentette őt az ellene 35 rendbeli segítségnyújtás elmulasztásának a veszélyhelyzetet előidéző által elkövetett bűntette miatt emelt vád alól.

A bíróság a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe a mérhetetlenül nagy katasztrófát, valamint a jelentős anyagi kárt. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor a terhelt büntetlen előéletét, hosszú, makulátlan hajóskapitányi tapasztalatát, gyakorlatát, megromlott egészségi állapotát, ténybeli beismerését, azt, hogy súlyos beteg és eltartásra szoruló hozzátartozóiról gondoskodik, továbbá az időmúlást.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség, valamint a vádlott és védője is fellebbezést jelentett be.

A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a Pesti Központi Kerületi Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította. A terhelt bűnügyi felügyeletét továbbra is fenntartotta. A törvényszék megállapította, hogy az elsőfokú bíróság feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályszegést követett el, mivel az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akitől az ügy elfogulatlan megítélése nem volt várható. A bíró elfogultsága az eljárási cselekményekben, a bizonyítás mikéntjéhez és a tények alapjául szolgáló bizonyítékok bírói mérlegeléséhez kapcsolódóan mutatkozott meg.

A törvényszék hatályon kívül helyező végzése ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést.

Az ítélőtábla az iratok tartalma alapján tanácsülésen bírálja el a fellebbezést. A felülbírálat kizárólag arra terjed ki, hogy a másodfokú bíróság törvényesen és indokoltan döntött-e az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséről.

A Fővárosi Ítélőtábla az ügyben 2025. június 18. napján 09,00 órára tanácsülést tűzött ki, melyen a bíróság a felek meghallgatása nélkül, iratok alapján dönt.