A vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmény miatt dr. T. P. és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét valamennyi vádlott esetében megváltoztatta. Az I., II., III. és IV. rendű vádlott bűncselekményeit társtettesként elkövetettnek és részben eltérően minősítette. A III., IV. és VI. rendű vádlottak bűnösségét az ügyészi fellebbezésnek megfelelően további vesztegetési cselekményekben is megállapította. Az I., II., III. és IV. rendű vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 2 évre súlyosította. Szabadságvesztéseik végrehajtását ugyanakkor – a közügyektől eltiltás büntetés egyidejű mellőzésével – 3 év próbaidőre felfüggesztette. Az V. és VI. rendű vádlott szabadságvesztésének próbaidejét 2 évre mérsékelte. Az I., II., III. és IV. rendű vádlottakat kizárólag a játékvezetői tevékenység gyakorlásától ítélte végleges hatályú eltiltásra. Az I. rendű vádlottal szemben mellőzte a vagyonelkobzás alkalmazását, míg annak összegét a II. rendű vádlottal szemben felemelte, az V. rendű vádlottal szemben pedig mérsékelte. A másodfokú ítélet ellen a III., IV. és VI. rendű vádlottak és védőik, valamint az ügyész jelenthet be fellebbezést.

A Fővárosi Törvényszék a 2022. június 20. napján meghozott ítéletével az I., II., III. és IV. rendű vádlottakat letöltendő szabadságvesztésre, pénzbüntetésre és közügyektől eltiltásra ítélte, valamint valamennyi sporttal kapcsolatos szakképzettséget igénylő tevékenység gyakorlásától végleges hatállyal eltiltotta, míg az V. és VI. rendű vádlottakkal szemben próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki. Ítéletében a III., IV. és VI. rendű vádlottakat részben felmentette az ellenük emelt vádak alól. Az elsőfokú bíróság az I., II., V. és VI. rendű vádlottakkal szemben vagyonelkobzást is elrendelt, valamint kötelezte valamennyi terheltet az eljárás során felmerült bűnügyi költség viselésére.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a felmentett vádlottak bűnösségének megállapításáért, a bűncselekmény minősítése miatt, valamint valamennyi vádlott terhére súlyosításért jelentett be fellebbezést, a vádlottak és védőik pedig elsősorban felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbeztek.

A fellebbviteli főügyészség annyiban módosította jogorvoslatuk irányát, hogy a vesztegetés minősített esetét az I-IV. rendű vádlottak terhére már nem találta megállapíthatónak. A további bűnösség megállapítása és a büntetés súlyosítására irányuló indítványát azonban fenntartotta.

A másodfokú bíróság az ügyész bűnösség megállapítása iránti fellebbezését és az I-IV. rendű vádlott esetében büntetése súlyosítását célzó fellebbezését részben, míg más oldalról az I-IV. rendű vádlottak és a védők fellebbezését ugyancsak a büntetéskiszabást érintő részében találta alaposnak.

Az ítélőtábla a fellebbezéseket nyilvános ülésen bírálta el. Tárgyalás tartását nem tartotta indokoltnak, mivel a tényállás megalapozottá tételéhez bizonyítás felvétele – további tanúkihallgatás, a mérkőzésekről készített videofelvételek megtekintése és a játékvezetést érintő szakértő kirendelése – nem volt szükséges.

A teljeskörű felülbírálat során a másodfokú bíróság megállapította, hogy a törvényszék túlnyomórészt a perrendi szabályoknak megfelelően folytatta le az eljárást. A védői hivatkozásokkal ellentétben az eljárási szabálysértések nem eredményezték a tisztességes eljárás és a vádlotti garanciális jogok tényleges sérelmét és azokból semmiképpen nem lehetett következtetni az elsőfokon eljárt bíró elfogultságára.

Helyesen járt el a törvényszék, amikor a titkos információgyűjtésből és titkos adatszerzésből származó bizonyítékokat a tényállása megállapításakor felhasználta.

Az ítélőtábla az ügyiratok tartalma és ténybeli következtetés eredményeképpen az elsőfokú bíróság által megállapítottól részben eltérő tényállást állapított meg, amely az elsőfokú bíróság által felmentett vádlottak bűnösségének megállapításához vezetett.

Helytállóan hivatkozott arra az elsőfokú bíróság, hogy a lehallgatási anyagok az általa bűnösnek talált vádlottak büntetőjogi felelősségét alátámasztják, azok értékeléséről is logikusan számot adott. Viszont hiányosan vette számba ezeket a III. és IV. rendű vádlottak cselekvőségét érintően, azokból a felmentéssel érintett játékvezető társra nézve további lényeges bizonyítékok voltak nyerhetők. Nem foghatott helyt az a védelmi érv sem, hogy a mérkőzéseknek nem volt tétje, mert épp a lehallgatási anyagok bizonyították ennek ellenkezőjét, különben nem történtek volna meg a jogellenes felajánlások.

Az ítélőtábla megállapítása szerint a játékvezető párosok mindkét tagja részt vett a vesztegetési ajánlat elfogadásában. Így azon esetekben, amikor a játékvezető páros ajánlattal közvetlenül meg nem keresett tagját a törvényszék bizonyítottság hiányában felmentette, a másodfokú bíróség az eltérő tényálláson keresztül bűnösséget állapított meg.

A vesztegetés törvényi tényállása nem tipikusan a sporteseményekre, sportéletre és versenyekre került megalkotásra. Játékvezető esetében a korrupciós bűncselekmény alapját képező kötelezettségszegés azzal valósul meg, ha az adott sporteseményen nem a tisztesség és jogszerűség követelményének megfelelően jár el, vezeti a mérkőzést. A jelen ügyben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a játékvezetők nem ezeknek a követelményének megfelelően jártak el. A jogtalan előny megszerzéséért a Magyar Kézilaba Szövetség érdekeivel, továbbá a játékvezetésre irányadó szabályokkal és a szerződési kötelezettségeikkel ellentétesen vezették a mérkőzéseket, vagyis a jogtalan anyagi motiváció alá rendelték a tevékenységüket.

A büntetéskiszabás körében értékelendő körülményeket az elsőfokú bíróság nem teljeskörűen tárta fel, ezért azokat az ítélőtábla – részben a bűnösség körének kiterjesztése, részben a vádlottak személyi körülményeiben időközben bekövetkezett változások okán – kiegészítette.

További súlyosító körülmény az I-IV. rendű vádlottak terhére a társtettesi elkövetés, a III-IV. rendű vádlott terhére a többszörös halmazat, nyomatékos enyhítő körülmény valamennyi vádlott javára az elévülési időt is meghaladó, a vádlottaknak fel nem róható, nagy mértékű időmúlás, ezen felül szintén nyomatékos súllyal a bírósági eljárás elhúzódása is, a III. rendű vádlott javára a két kiskorú és egy nagykorú gyermekéről, míg a IV. rendű vádlott javára súlyosan beteg, ellátásra szoruló édesapjáról való kizárólagos gondoskodás. Ezzel szemben mellőzte a súlyosító körülmények közül a hosszú időn keresztül történt elkövetésre való hivatkozását, mert az iratellenes volt. A sport a maga egészében a társadalomban kiemelkedő szerepet tölt be, ezen belül a verseny tisztaságához, a sportszerű, fair játékhoz fokozott társadalmi érdek fűződik. A kézilabda emellett köztudomásúan Magyarország egyik sikersportja nemzetközi téren is. A magyar országos sportéletben tevékenykedő hivatásos versenybírónak a tisztességes játékot lerontó, a részrehajlásmentes játékvezetés követelményét megszegő magatartása az ebbe vetett közbizalom nagymértékű megingatására alkalmas, ez a cselekmény tárgyi súlyát növeli főként a passzív, de az aktív vesztegetői oldalon is.

Az említett körülményeket figyelembe véve az elsőfokú bíróság által az I-III. és az V-VI. rendű vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetés törvényes volt, de annak a középmértéktől messze elmaradó tartamával az ítélőtábla a játékvezető vádlottak esetében nem értett egyet. A nyomatékos enyhítő körülmények ellenére, főként a kibővült bűnösségre, és az elkövetett cselekmény magas tárgyi súlyára is, és mert nem tükrözi kellően a belső arányosságot, a velük szembeni szabadságvesztést 2 évre súlyosította. Az aktív vesztegető, 2 rendbeli bűncselekményt megvalósító V. és VI. rendű vádlottakkal szemben kiszabott 1 év szabadságvesztés tartamában ugyanakkor megfelelő, az szükséges, egyúttal így már arányos is. Jelen ügyben, amellett, hogy az elévülési időt meghaladó időmúlás következett be, a büntetlen előéletű vádlottak személyi körülményeiben, életvezetésében is kedvező irányú változások következtek be. Önmagában a korrupciós cselekmény tárgyi súlya és elszaporodottsága nem zárhatja ki a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését. A másodfokú bíróság ezért valamennyi játékvezető vádlott esetében – elsősorban az időmúlásra és rendezett életvitelükre tekintettel – lehetőséget látott a szabadságvesztés büntetés próbaidőre történő felfüggesztésére. Ezzel együtt az aktív vesztegető vádlottak esetében a próbaidő tartamát – a belső arányosság elérése érdekében – a törvényi minimumra mérsékelte. Az elsőfokú bíróság okkal jutott arra a következtetésre, hogy a játékvezetők a tevékenységük szabályainak megszegése miatt méltatlanná váltak annak gyakorlására. A foglalkozástól eltiltás körét azonban csak a cselekményekkel ténylegesen érintett játékvezetői tevékenységre kellett szűkíteni. Emellett az elsőfokú ítélet járulékos rendelkezései szorultak kisebb módosításra.

Budapest, 2023. március 22.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság