Az emberölés előkészületének bűntette miatt R. R. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével megváltoztatta az elsőfokú ítéletet. A vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés büntetést 2 év 6 hónapra súlyosította, egyúttal mellőzte a szabadságvesztés felfüggesztésére, valamint utólagos végrehajtására és a pártfogó felügyeletre vonatkozó rendelkezéseket. További mellékbüntetésül 3 év közügyektől eltiltásra is ítélte a terheltet, aki végrehajtandó szabadságvesztéséből legkorábban a kétharmad rész kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet jogerős.

A Fővárosi Törvényszék a 2022. július 01. napján kihirdetett ítéletével R. R. vádlottat 4 rendbeli emberölés előkészületének bűntette miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte. A bíróság elrendelte a vádlott pártfogó felügyeletét is. Külön magatartási szabályként előírta, hogy a vádlott köteles részt venni agressziókezelő, személyiségfejlesztő tréningen.

Az elsőfokú ítélet szerint a terhelt és a barátnője 2020. október 2-án délután egy kispesti buszmegállóban tartózkodtak, amikor a megállóval szemközti oldalon a rendőrség épp közbiztonsági ellenőrzést végzett. A lány közölte a fiatal férfival, hogy részéről a szakításuk végleges, amitől annyira felzaklatta magát, hogy indulatba jött és agresszív lett. Kijelentette azt is, hogy ha a nő nem hajlandó megbocsátani neki, akkor öngyilkosságot követ el, de előtte megöli a rendőröket is. Ezt követően átment az úttesten és megközelítette a rendőröket azzal a céllal, hogy tőlük lőfegyvert szerezzen. A terhelt ekkor egy neki háttal álló őrmester mögé lépett, majd rámarkolt a rendőr oldalán függő tokban lévő szolgálati lőfegyver markolatára, amit rángatni kezdett. Amint az őrmester észlelte a férfi erőteljes mozdulatait, ráfogott a kezére és a lőfegyverre, így annak elvételét meg tudta akadályozni. Amikor az őrmester kollégái az eseményeket észlelték, haladéktalanul a társuk segítségére siettek és együttes erővel megbilincselték őt.

A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, beismerő vallomását, továbbá a személyiségzavarát. Súlyosító körülményként vette figyelembe ugyanakkor a halmazatot, valamint azt, hogy a cselekményt hivatalos személy sérelmére követte el.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosításért, a vádlott felmentésért, illetve enyhítésért, védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért fellebbezett.

A másodfokú bíróság a büntetés súlyosítását célzó ügyészi fellebbezést alaposnak találta. A teljeskörű felülbírálat eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályok megtartásával folytatta le az eljárást, megalapozott tényállást állapított meg és helyesen minősítette a vád tárgyává tett cselekményt. A vádlott súlyosan fenyegető kijelentés után az egyik rendőr sértettől megpróbálta megszerezni fegyverét, ölési szándékát később is hangoztatta, ugyanakkor az emberölés törvényi tényállási elemei közül egyet sem valósított meg, cselekménye így nem tekinthető az emberölés bűntette megkezdésének. Hangoztatott szándéka és az emberölés eszközéül szolgáló fegyver megszerzésére irányuló cselekménye alapján a törvényszék helyesen állapította meg a terhére az emberölés előkészületének bűntettét, ami a rendőr sértettek számához igazódóan négy rendbelinek minősült.

Az ítélőtábla egyetértett az ügyészséggel azzal, hogy az elsőfokú bíróság alapvetően helyesen tárta fel az irányadó enyhítő és súlyosító körülményeket, de azokat nem a súlyuknak megfelelően értékelte. Az ügyész helytállóan utalt arra, hogy a vádlott vallomását bűnösségére is kiterjedő beismerésként enyhítő körülményként nem lehet figyelembe venni, a vádlott az eljárás során mindössze azt ismerte el, hogy a fegyvert a rendőröktől meg akarta szerezni, ez pedig a terhére rótt cselekmény beismeréseként nem értékelhető. A törvényszék a büntetés kiszabása során nem volt kellően figyelemmel arra, hogy a társadalom védelme érdekében az ítéletnek közvetíteni kell azt az üzenetet, hogy az ilyen jellegű, hivatalos személyek elleni támadás elkövetőjének súlyos büntetés kiszabásával kell számolnia. Az általa kiszabott büntetés a büntetési tétel alsó határához közelít, ami a többrendbeli halmazat miatt még kevésbé lehet indokolt. A vádlott büntetlen előélete, és az, hogy a pszichés állapota a cselekmény elkövetését megkönnyítette, együttesen sem alapozza meg a szabadságvesztés ilyen alacsony mértékét, és a próbaidőre történő felfüggesztést sem. Az elsőfokú bíróság szerint a vádlott hirtelen ötlettől vezérelve, átgondolatlanul cselekedett. Ehhez képest a megállapított tényállás lényege, hogy a vádlott a benne kialakult ölési szándék megvalósítása érdekében fegyvert próbált szerezni, az hogy a szándéka mennyire volt rögtönös, enyhítő körülményként nem vehető figyelembe. Az ítélőtábla az általános és az egyéni bűnmegelőzés követelményét is szem előtt tartva úgy találta, hogy a vele szemben kiszabott szabadságvesztés túlzottan enyhe, ezért annak tartamát 2 év 6 hónapra súlyosította. A végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlott a bűncselekmény jellege miatt méltatlan arra, hogy a közügyek gyakorlásában részt vegyen, ezért őt az ítélőtábla azok gyakorlásától - a szabadságvesztés tartamához igazodó tartamban - eltiltotta.

Budapest, 2023. február 07.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság