A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a 2024. október 17. napján kihirdetett ítéletével a törvényszék ítéletét megváltoztatta és az elsőrendű vádlott terhére megállapított hivatalos személy elleni erőszak bűntettét a folytatólagos elkövetésre utalás mellőzésével két rendbelinek minősítette, büntetését halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, és a – II.r. vádlottal egyezően – előzetes mentesítésben részesítette. Megállapította, hogy a másodrendű vádlott a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét társtettesként követte el. Az Ítélőtábla egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2023. május 26-án kihirdetett elsőfokú ítéletében Sz. K. B. elsőrendű vádlottat bűnösnek mondta ki csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, míg őt további 1 rendbeli csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiányában – felmentette. Ezért őt 2 év – börtön fokozatú – szabadságvesztés büntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy az elsőrendű vádlott a büntetés esetleges végrehajtása esetén legkorábban a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra.

A kerületi bíróság F-Gy. A. másodrendű vádlottat az ellene csoportosan, társtettesként elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt emelt vád alól – bizonyítottság hiányában – felmentette.

Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás lényege szerint az elsőrendű vádlott 2018. december 12-én részt vett az Országgyűlés épülete előtti „Tüntetés a rabszolgatörvény ellen” címmel meghirdetett demonstráción. Az elsőrendű vádlott – miközben más tüntetők is dobáltak – többszöri próbálkozás után meggyújtott egy pirotechnikai eszközt, azt a feje fölött többször félkörben meglóbálta, miután pedig az már nem szikrázott, hanem fehér színű füstöt bocsátott ki, azt a tőle mintegy 10 méter távolságra levő, az Országgyűlés főlépcsőjénél felállított rendőrök irányába a tömeg biztató tapsolásától és üdvrivalgásától kísérve eldobta.

A vádlottak 2018. december 13-án ugyancsak részt vettek az Országgyűlés épülete előtti demonstráción. Az elsőrendű vádlott a másodrendű vádlott társaságában, közvetlenül mellette állva felemelt egy meggyújtott pirotechnikai eszközt, megvárta, amíg az már nem szikrázik, csupán fehér színű füstöt bocsát ki, majd azt a rendőrök felé dobta, mely a rendőrsorfal mögött egy-két méterrel a földre esve ért célba. Ezt követően a másodrendű vádlott ismét egy füstölgő pirotechnikai eszközt dobott a rendőrök közé. A másodrendű vádlott dobását követően az elsőrendű vádlott egy nem azonosítható tárgyat dobott a rendőrök irányába, ezt követően a főbejáratot védő rendőrsorfal elé ment, majd az ott lévő személyekhez csatlakozva a rendőrökkel 10 másodpercig lökdösődött. Ezt követően egy addig a kezében tartott, füstölgő pirotechnikai eszközt a rendőrök irányába dobott. Az elsőrendű vádlott a demonstráció során a földön talált és magához vett rendőrségi könnygázszóró palackkal a tőle mintegy 5 méter távolságban álló rendőrsorfal tagjai irányába fújt, majd mintegy 6 méter távolságból eldobott egy szikrázó pirotechnikai eszközt, mellyel bal felkarján eltalálta a rendőri csapaterőben szolgálatot teljesítő rendőrt.

Az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezések miatt a büntetőügy a Fővárosi Törvényszéken, mint másodfokú bíróságon folytatódott.

A Fővárosi Törvényszék a 2024. február 12-én kihirdetett ítéletével az elsőrendű vádlott részfelmentésének mellőzésével, az elsőrendű vádlott vád tárgyává tett bűncselekményét folytatólagosan, társtettesként és csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettének minősítette, a másodrendű vádlottat pedig bűnösnek mondta ki bűnsegédként, csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében, amelyért őt 1 év, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztésre ítélte, egyben előzetes mentesítésben részesítette, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta.

A törvényszék ítélete ellen a másodfokú ügyész elsőrendű vádlott terhére téves jogi minősítés miatt, cselekményének a folytatólagosság helyett 2 rendbeli bűncselekményként minősítése, valamint a próbaidő tartamának felemelése végett, míg a másodrendű vádlott terhére téves jogi minősítés miatt, bűnsegédi helyett társtettesi minőség megállapításáért, valamint a próbaidő tartamának felemeléséért és a bírósági mentesítés mellőzése érdekében jelentett be fellebbezést.

A másodfokú ítélet ellen az elsőrendű vádlott védője az első tényállási pont vonatkozásában felmentés végett, míg a második tényállási pont esetében elsődlegesen téves jogi minősítés, másodlagosan a büntetés enyhítése és előzetes mentesítés miatt terjesztett elő fellebbezést. A másodrendű vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan enyhítésért jelentett be fellebbezést a másodfokú ítélet ellen.

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a 2024. október 17. napján kihirdetett ítéletével a törvényszék ítéletét megváltoztatta és az elsőrendű vádlott terhére megállapított hivatalos személy elleni erőszak bűntettét a folytatólagos elkövetésre utalás mellőzésével két rendbelinek minősítette, büntetését halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, és a – II.r. vádlottal egyezően – előzetes mentesítésben részesítette. Megállapította, hogy a másodrendű vádlott a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét társtettesként követte el. 

A Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolásában kitért arra, hogy a harmadfokú eljárás az elsőrendű vádlott – esetében kizárólag az első tényállási pont kapcsán – és a másodrendű vádlott vonatkozásában a bűnösség kérdésében eltérő első és másodfokú döntésekre figyelemmel nyílt meg. Az ítélőtábla megállapította, hogy az eljárt bíróságok az eljárási szabályokat maradéktalanul betartották, hatályon kívül helyezésnek jogalapja nincs. Kifejtette, hogy a másodfokú ítélet tényállásának másodfellebbezéssel érintett része megalapozott.

Az ítélőtábla rávilágított, hogy a kerületi bíróság és a törvényszék álláspontja között abban mutatkozott eltérés, hogy az elsőfokú bíróság szerint a vádlottak ún. füstképző eszköz használata nem merítette ki az erőszak mértékét, az belefér a véleménynyilvánítás szabadságába, így nem alkalmas a büntetőjogi felelősség megállapítására.

Az ítélőtábla osztotta a törvényszék álláspontját arra vonatkozóan, hogy a második tényállási pontban foglaltak az elsőrendű vádlott esetében kimerítették a hivatalos személy elleni erőszak bűntettének törvényi tényállását, és a törvényszék ítéletében foglaltakkal ellentétben ugyanezt találta megállapíthatónak a másodrendű vádlott esetében is. 

Az Ítélőtábla tanácselnöke az ítélet szóbeli indokolása során az Alkotmánybíróság és a Kúria ezirányú gyakorlatát hangsúlyozva kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem vehető parttalanul igénybe, nem ronthatja le annak békés jellegét, így végképp nem fér össze a bűncselekményt megvalósító támadó jellegű erőszakos magatartással. Alapjoggyakorlásra hivatkozással a személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése kizárt.

Az ítélőtábla rámutatott, hogy a bírói gyakorlat a véleménynyilvánítás eszközeként a szimbolikus cselekmények széles körére biztosít törvényes keretek között lehetőséget, azonban a pirotechnikai eszköz és annak rendőrök felé hajítása alkalmatlan bármiféle gondolat, eszme közvetítésére, a pirotechnikai eszköznek a rendőrsorfalat célzó dobása nem törvényes formája a vélemény kinyilvánításának, a jogszerűen eljáró rendőrök megdobása nem lehet alternatívája, szinonimája a véleménynyilvánítás szabadságának. 

A harmadfokú bíróság a kiszabott büntetésekkel és a másodrendű vádlott előzetes mentesítésben részesítésével is egyetértett, azzal, hogy az elsőrendű vádlottat is előzetes mentesítésben részesítette. 

A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság ítélete a mai napon jogerőre emelkedett.