Jogerős döntés a bírósági végrehajtók ellen folyó büntetőeljárás egyes vádlottjaival szemben

A hivatali vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt dr. S. Gy. és társai ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével kisebb mértékben enyhítette a fellebbezéssel érintett vádlottak pénzbüntetésének összegét, továbbá egy vádlott szabadságvesztésének és a foglalkozástól eltiltásának tartamát, ugyanakkor egy vádlott esetében mellőzte az előzetes mentesítésre vonatkozó rendelkezést. Kisebb pontosításokkal az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. A beismerő nyilatkozatot nem tevő vádlottakkal szemben az eljárás továbbra is folyamatban van az elsőfokú bíróság előtt.

A Fővárosi Törvényszék a 2023. május 04-i előkészítő ülésen 10 vádlott beismerő és a tárgyalásról való lemondó nyilatkozatát elfogadva ítéletet hozott abban a büntetőügyben, amelyben 22 személlyel szemben emeltek vádat bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt.

A törvényszék a VII., VIII., IX., X., XI., XII. és XIX. rendű vádlottakat hivatali vesztegetés bűntettében, a XVI. rendűt hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében, a XXI. rendű terheltet 7 rendbeli hivatali visszaélés bűntettében, míg a XXII. rendű vádlottat üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntettében mondta ki bűnösnek.

A VIII., IX., X., XI., XII. vádlottakat ezért 1 év 10 hónap börtönbüntetésre és külön-külön 5 millió forint pénzbüntetésre, a VII. és XVI. rendűt 1 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint előbbit 5 millió, utóbbit pedig 1 millió forint pénzbüntetésre ítélte. A XIX. és a XXII. rendű vádlottal szemben 2 év börtönbüntetést, 4 millió 500 ezer, illetve 8 millió forint pénzbüntetést, míg a XXI. rendű vádlottal szemben 3 millió forint pénzbüntetést szabott ki. A szabadságvesztésre ítélt vádlottak esetében a bíróság a börtönbüntetés végrehajtását 3 illetve 4 év próbaidőre felfüggesztette. Ezen felül a VII., VIII., IX., X., XI., XII. rendű vádlottakat a bíróság 5 év időtartamra eltiltotta a végrehajtási törvény hatálya alá tartozó végrehajtói foglalkozástól, a XVI. és XXI. rendű vádlottakat pedig 7, illetve 10 év időtartamra a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól. A IX. rendű vádlottal szemben a törvényszék 30 millió forint erejéig vagyonelkobzást is elrendelt.

Az elsőfokú ítélet az ellene bejelentett fellebbezések folytán egyetlen vádlott esetében sem emelkedett jogerőre, azon vádlottak vonatkozásában pedig, akik az előkészítő ülések során nem ismerték be bűnösségüket, az eljárás továbbra is folyamatban van.

A váddal egyező beismerő nyilatkozatra tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla korlátozottan bírálta felül a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésen meghozott ítéletét.

Ennek eredményeként megállapította, hogy az elsőfokú bíróság feltárta a büntetéskiszabási körülményeket, és azok értékelésével az ítélőtábla túlnyomórészt egyetértett. Az időmúlás valamennyi vádlott vonatkozásában nyomatékkal értékelhető, figyelembe véve az elsőfokú bíróság ítéletének a kihirdetése óta eltelt időt is. A vádlottak több éve állnak büntetőeljárás hatálya alatt, mely a jogász végzettségű és a közszolgálatban tevékenykedő vádlottak esetében jelentős kihatással van a mindennapi életükre, behatárolja a munkavégzési lehetőségeiket. Ugyancsak egyetértett azzal, hogy a beismerő vallomásnak valamennyi vádlott esetében jelentős enyhítő szerepe van, méghozzá a felderítő jelleg miatt nagy nyomatékkal. Így a már a nyomozás során beismerő vádlottak esetében ennek nagyobb jelentőséget kellett tulajdonítani.

A VIII.r. vádlott javára kellett értékelni a köz javára végzett önkéntes munkát. XXI.r. vádlott esetében nem értékelhető javára a büntetlen előélet, hiszen közszolgálati jogviszonyban állt vezető beosztásban, és a büntetlen előélet nem értékelhető annak javára, aki a bűncselekményt olyan beosztás felhasználásával követte el, amelyben a büntetlen előélet alkalmazási feltétel. Súlyosító körülményként kell azonban értékelni a többszörös halmazatot. A XXII. r. vádlott esetében a bűnsegédi minőséget nem lehetett enyhítő körülménynek tekinteni, mivel a XII.r. vádlott nem követte volna el a bűncselekményt, ha a XXII.r. vádlott nem ajánlja neki ezt a lehetőséget, és nem közvetít I. r. és XII. r. vádlott között.

A szabadságvesztés-büntetések és a felfüggesztés próbaidejének enyhítésére – a XVI. r. vádlott kivételével - a súlyosító körülmények alapján a másodfokú eljárásban sem volt alap. A XVI.r. vádlott cselekményének tárgyi súlya jóval elmarad a fenti vádlottakétól, hiszen ő mindössze egy alkalommal szegte meg a hivatali kötelességét, tartós elkövetésről esetében nincs szó. Ugyancsak érvényes az egyszeri elkövetés ténye a XIX.r. vádlottra is, azonban büntetett előélete nem tette lehetővé a kiszabott szabadságvesztés enyhítését. A VIII. r. és XI.r. vádlottak esetében az elsőfokú bíróság törvényes tartamú szabadságvesztést szabott ki, így kisebb enyhítésnek a bírói gyakorlat szerint nem volt helye.

A foglalkozástól eltiltás tekintetében a VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r. vádlottak esetében az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság érvelésével, mely szerint a jogi egyetemi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás jelen esetben a büntetés célján túlmutató hátrányt jelentene. A végrehajtó foglalkozású vádlottak a foglalkozásuk adta lehetőséget kihasználva követték el a bűncselekményt, illetve már eleve bűncselekmény útján váltak végrehajtókká. Így a végrehajtó foglalkozástól őket vitán felül el kellett tiltani. A jogászi végzettséget igénylő foglalkozások azonban olyan nagy kört ölelnek fel, melytől való eltiltást a vádlottak által elkövetett cselekmény jellege nem indokolja. A felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt nem gyakorolhatnak olyan foglalkozást, melynél a büntetlen előélet feltétel, így a jogászi végzettséget igénylő munkakörök speciális jellemzőiből kiindulva a próbaidő alatt a jogászi végzettséget igénylő foglalkozások többségének gyakorlására nincs módjuk. A XVI. r. és XXI.r. vádlottak a bűncselekményt a közszolgálati jogviszonyuk felhasználásával, annak szabályai megszegésével követték el, így a közszolgálati jogviszonyhoz kötött foglalkozástól eltiltás mindkettőjük esetében törvényes, és annak szűkítésére sem látott lehetőséget az ítélőtábla. Annak tartama a XXI.r. vádlott esetében nem eltúlzott, hiszen a többszörös halmazatban álló bűncselekményt huzamos időn keresztül követte el, így a közszolgálati jogviszonyból eredő kötelességét rendszeresen megszegte, ez azonban a végleges hatályú eltiltást nem indokolta. A XVI.r. vádlott esetében azonban csak egyszeri szabályszegésről volt szó, mely esetében indokolttá tette az eltiltás tartamának ehhez igazodó, jelentős mértékű csökkentését.

A pénzbüntetés egynapi tételének összegét a XIX.r. vádlott kivitelével eltúlzottan állapította meg a törvényszék. A vádlottak nyilatkoztak a vagyoni, jövedelmi viszonyaikról, melyből az állapítható meg, hogy a X.r. vádlott regisztrált álláskereső, míg a VII.r., VIII.r., IX.r., XI.r. XII.r. és XXII.r. vádlott sem számolt be az átlagjövedelemtől eltérő összegű jövedelemről, vagyoni viszonyaik sem térnek el jelentősen az átlagtól, eltartásra szoruló hozzátartozóik vannak,  így az ítélőtábla a pénzbüntetés egynapi tételének összegét esetükben is enyhítette.

Az ítélőtábla osztotta azt az elsőbírói álláspontot, hogy a VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r., XVI.r., XIX.r., vádlottak nem érdemesek az előzetes mentesítére. A végrehajtó foglalkozású vádlottak – akiknek a végrehajtói minőségükben is a jogszabályoknak mindenben megfelelő eljárás, és a végrehajtás törvényességének a biztosítása lett volna a feladatuk – már a pozíciójukat is jogellenesen nyerték el, majd pedig ezt az állapotot fenntartották. A közszolgálati jogviszonyban álló XVI. r. vádlott feladata szintén a jogszabályoknak való megfelelés ellenőrzése és biztosítása volt, és ezt a kötelességét szegte meg. A XXII.r. vádlott bűnsegédi szerepének enyhítő hatását kioltja az, hogy ő alakította ki a bűncselekmény elkövetésének szándékát a XII.r. vádlottban, majd pedig közvetített közte és I. r. vádlott között a bűncselekmény elkövetése érdekében. Kriminológiai értelemben felbujtója a XII.r. vádlott által elkövetett cselekménynek, így az ítélőtábla őt sem tartotta érdemesnek az előzetes mentesítésre.

A másodfokú ítélet a mai napon jogerős.

Budapest, 2024. február 08.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság