Jogerős döntés a Hír TV Politikai Hobbista című műsorában elhangzottak miatt indult rágalmazási ügyben
A rágalmazás vétsége miatt J. Zs. ellen indult magánvádas büntetőügyben a harmadfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a magánvádló fellebbezését nem találta alaposnak, ezért a mai napon kihirdetett végzésével a Fővárosi Törvényszék J. Zs. vádlottat felmentő másodfokú ítéletét helybenhagyta. Az eljárás ezzel jogerősen befejeződött.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság a 2023. március hó 14-én kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki J. Zs. vádlottat rágalmazás vétségében. Ezért őt egy évre próbára bocsátotta és kötelezte, hogy fizessen meg P. J. magánvádló részére 378.300 forint bűnügyi költséget.
Az ügyben tett feljelentés és az elsőfokú bíróság által megállapított tényállása lényege szerint 2022. április hó 2-án a Pesti TV televíziós csatorna 21:00 órakor kezdődő Politikai hobbista című hírműsorban J. Zs. vádlott részéről abból a célból, hogy a 2022. április hó 3-án tartandó országgyűlési választások előtt M-Z P. miniszterelnökjelöltet lejárassa, az alábbi, a magánvádló becsületét sértő, valótlan kijelentések hangoztak el, melyet több sajtóorgánum is átvett:
„Most viszont P. J-hez szeretnék szólni. A P. J. nevű média személyiség és politikai maszk mögött lakó tisztességes emberhez és nőhöz, P. J-hez. Kérem lépjen elő, lépjen elő és mondja el a valóságot. Azt, amit igazán és őszintén gondol. Most már ne csak szűk körben, barátoknak, ismerősöknek mondja el, hanem mindenkinek. Hogy M-Z- P. egy elmebeteg, hogy egyszerűen nem lehet vele bírni, hogy egy életveszélyes, monomániás elmebeteg, és hogy hiába bízták meg többek között önt is a felügyeletével, reménytelen, nem lehet vele mit csinálni. Lépjen előre ország-világ színe elé, és mondja el mindannyiunknak őszintén, amit eddig csak zárt körben mondott, hogy teljesen össze vannak omolva. Össze vannak omolva lelkileg, és sem idegileg, sem fizikailag nem bírják ennek a terhelt, önmaga hatása alá került, Tesco gazdaságos, kínai cipős, önjelölt messiásnak az ámokfutását, aki senkire nem hallgat, senki sem tudja kontrollálni, és húzza bele Önöket is a saját maga által ásott gödörbe.”
A kerületi bíróság szerint a vádlott tényállításnak minősülő kijelentéséből az a következtetés vonható le, hogy P. J. magánvádló M-Z. P-ről szűk körben, barátoknak, ismerősöknek korábban arról beszélt, hogy elmebeteg, nem lehet vele bírni, életveszélyes, monomániás elmebeteg, és hogy hiába bízták meg a felügyeletével, reménytelen, nem lehet vele mit csinálni. Éppen arra szólítja fel a vádlott a magánvádlót, hogy a korábban másokkal közölt információt a nagy közönség előtt is mondja el és rántsa le a leplet M.-Z. P-ről.
A bíróság rögzítette, hogy P. J. magánvádló a kérdéses időszakban M-Z. P. miniszterelnök-jelölt sajtófőnöke volt, tehát közszereplőnek tekinthető, így rá is vonatkoztak az Alkotmánybíróság gyakorlatában kimunkált magasabb tűrési kötelezettség a bírálatokkal, kritikákkal szemben, amennyiben azok a közügyek megvitatásával állnak összefüggésben. A bíróság rámutatott arra, hogy a közszereplő becsületének csorbítására alkalmas értékítéletet kifejező véleménynyilvánítás alkotmányosan nem büntethető, azonban a véleménynyilvánítási szabadság nem ilyen feltétlen a tényállítások tekintetében.
A bíróság álláspontja szerint a magánvádló által sérelmezett kijelentés, annak valósága esetén, alapot adhatna vele szemben büntetőeljárás megindítására, illetve bizalmi pozíciójából fakadóan társadalmi megbecsülésének csökkenését is maga után vonhatná. Az a bizonyítási eljárás alapján megállapítható volt, hogy a vádlott valótlan állítást tett. Maga a vádlott, illetve a magánvádló is úgy nyilatkozott, hogy korábban nem beszéltek egymással, a vádlott saját és mások tapasztalata alapján, tehát hitelt érdemlő bizonyíték nélkül állította a sérelmezett tényeket.
J. Zs. vádlottnak a másnap sorra kerülő országgyűlési választáson P. J. magánvádló, illetve M-Z. P. miniszterelnökjelölt lejáratása volt a célja, amelyre tekintettel a bíróság az aljas indokból elkövetést is megállapította. A rivális fél lejáratására törekvés mind a választási jogszabályok, mind a büntető jogszabályok alkalmazása szempontjából joggal való visszaélés, és mint ilyen tilalmazott, ezért megalapozhatja a rágalmazás aljas indokból történő minősítését, ugyanakkor a bíróság nem látta megállapíthatónak, hogy az inkriminált kijelentés jelentős érdeksérelmet okozott volna P. J. magánvádlónak.
Az elsőfokú ítélet ellen a vádlott és védője felmentés, a magánvádló és jogi képviselője súlyosabb joghátrány alkalmazása érdekében jelentettek be fellebbezést.
A másodfokon eljárt Fővárosi Törvényszék a 2023. október 11-én meghozott ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta és J. Zs. vádlottat büntetendőséget kizáró ok fennállására tekintettel felmentette az ellene emelt vád alól. Időközben a 2023. évi XXX. törvény módosította a Btk-t és egy speciális büntetendőséget kizáró okot vezettet be. E szerint a rágalmazás, illetve becsületsértés tényállását egyébként kimerítő magatartások nem valósítanak meg bűncselekményt, ha azokat a közügyek szabad megvitatása körében, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követik el feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A másodfokú bíróság túlnyomórészt egyetértett a kerületi bíróság okfejtésével, azonban a bekövetkezett jogszabályváltozásra tekintettel a vádlottra nézve kedvezőbb, elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazásával felmentő rendelkezést hozott.
A magánvádló fellebbezés folytán harmadfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett végzésével a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A harmadfokú bíróság is megállapította, hogy J. Zs. műsorában elhangzottak tényállításnak minősülnek és a magánvádló közszereplőnek minősült, hiszen a kijelentések elhangzása során egy miniszterelnök-jelölt sajtófőnöki pozícióját látta el. A bírói gyakorlat szerint a közszereplők tűrési kötelezettsége eltér a magánszemélyekétől. A rágalmazás szempontjából a becsület csorbítására alkalmas kijelentések, tények állításának vizsgálata szükséges a közszereplőknél is. A becsület egyrészt a társadalmi megítélés, másrészt az emberi méltóság összességéből tevődik össze. A 2023. évi XXX. törvénnyel beiktatott jogszabályváltozás a már kialakult bírói gyakorlatot tükrözi, miszerint közszereplő esetén az emberi méltóság sérelme valósíthatja meg a rágalmazás vétségét. Ennek vizsgálata szükséges abban az esetben is, ha ez a médiaszolgáltató keretein belül és a közélet megvitatása tárgyában létrejött műsorral kapcsolatos. Az ítélőtábla megállapította, hogy bár az elhangzott kijelentés a közélet tárgyának megvitatásával kapcsolatos médiaszolgáltató keretein belül jelent meg, azonban a harmadik feltétel, az emberi méltóság lábbal tiprása, azaz a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadása nem valósult meg. Annak nincs jelentősége, hogy a felvétel egy másik fórumon jelenleg is látható, a bíróságnak az elsődleges fórumot kellett vizsgálnia.
Budapest, 2024. április 30.
Fővárosi Ítélőtábla
Sajtótitkárság