A kérelmező kérte, hogy az elsőfokú bíróság állapítsa meg a kérelmezett által 2023. december 10-11. napjára bejelentett sztrájk jogellenességét.

A kérelmezett ellenkérelmében a kérelem elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság végzésével a kérelmet elutasította. Végzésében megállapította, arról kellett döntenie, hogy a bejelentett sztrájk a meghatározott időpontban jogellenesnek minősül-e, a hatályos kollektív szerződésben rögzített megállapodás megváltoztatására irányul-e. A bíróság a rendelkezésére álló iratok alapján megállapította, hogy a kérelmezett sztrájkkövetelése kellően konkrét volt, arra a kérelmező nyilatkozhatott és ennek alapján érdemi egyeztetés kezdődhetett a felek között. A kérelmezőnek nincs bérfejlesztési ajánlata, bár nyilatkozata szerint szándékában áll az, hogy 2024. január 20. napjáig megállapodjanak a felek a 2024. évi bérfejlesztésről, ez azonban nem tekinthető eredménynek, megállapodásnak. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a sztrájk jogellenességének vizsgálata körében nem áll fenn az a konjunktív feltétel, hogy a kérelmezett a kollektív szerződésben rögzített megállapodást kívánná megváltoztatni, mivel nincs hatályban lévő, érvényes bérmegállapodás a sztrájkköveteléssel érintett 2024. évre vonatkozóan.

A kérelmező fellebbezésében az elsőfokú bíróság végzésének – kérelmének megfelelő – megváltoztatását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság értelmezése alapján a mindenkor hatályos Kollektív Szerződés hatálya alatt bármilyen jövőbeli (bér)követelése tekintetében bármikor jogszerűen sztrájk kezdeményezhető, amely értelmezés joggal való visszaélést támogatna. A Kollektív Szerződéses Bérmegállapodás hatálya alatt tartott sztrájk a bérkérdés tekintetében annak megváltoztatására is irányul. Kiemelte, hogy a sztrájkjog nem korlátlan, azzal visszaélni nem lehet és a kérelmezett aránytalanul élt a legdrasztikusabb eszközzel, az provokáció részéről. A kérelmezőnek szándékában áll megállapodni a 2024. évi bérfejlesztésről és a korábbi gyakorlatnak megfelelően a bérmegállapodás jellemzően a bérfejlesztéssel érintett tárgyév elején várhatóan megköttetik. Jelen állás szerint a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeinek biztosítása még veszélyeztetve sincsen.

A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében az elsőfokú bíróság végzésének helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a sztrájk csak a törvényben taxatív módon meghatározott esetekben minősülhet jogellenesnek és amennyiben a törvény szerinti munkavállalói érdekek fennállnak, kifejezett tiltó törvényi rendelkezés hiányában a sztrájk nem korlátozható. A jogszabály támasztotta feltételeknek együttesen kell fennállniuk ahhoz, hogy a sztrájk jogellenesnek minősüljön és jelen esetben ezen feltételek mindegyike nem áll fenn. Kiemelte, hogy a békekötelezettség nem abszolút, hanem relatív módon értelmezendő, kiterjesztő értelmezésnek nincs helye. Kiemelte, az egyeztetési folyamat is igazolta, hogy nem sértette meg az együttműködési kötelezettségét, a sztrájkjoggal való visszaélés sem valósult meg. Álláspontja szerint a kérelmező tévesen tekintette a sztrájkot a munkáltató provokációjának, abból, hogy a sztrájk a munkáltató jogát, jogos érdekét sérti, önmagában még nem következik az együttműködési kötelezettség megszegése, hiába minősül a sztrájkjog gyakorlása a munkaügyi kapcsolatok során „ultima ratio”-nak.

A Fővárosi Ítélőtábla végzésével az elsőfokú bíróság határozatát helybenhagyta.

Végzésében rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg, a releváns jogszabályok helytálló értelmezésével érdemben is megalapozott döntést hozott.

A fennálló tények alapján helytálló volt az elsőfokú bíróság azon megállapítása, hogy az év végéig hatályos Bérmegállapodás mellett a kérelmező nem tett bérajánlatot a 2024. év vonatkozásában, kizárólag arról nyilatkozatott, hogy szándékában áll megállapodni a 2024. évi bérekről. Az elsőfokú bíróság ez alapján helytállóan tekintette eredménytelennek az egyeztetést. A kérelmezett az eredménytelenül végződött egyeztetést követően jelentette be, hogy sztrájkot hirdet azon követelés vonatkozásában, amely az egyeztetés tárgyát képezte. Alaptalanul hivatkozott a kérelmező arra, hogy a sztrájk a Kollektív Szerződésben rögzített megállapodás időbeli hatálya alatt, annak megváltoztatására irányult. A bírói gyakorlatnak megfelelően nem minősül a kollektív szerződéses megállapodás megváltoztatására irányuló követelésnek az annak időbeli hatálya alatt meghirdetett bármely jellegű és bármilyen jövőbeli időszakra vonatkozó bérigény. A töretlen bírói gyakorlat alapján helyesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy a Kollektív Szerződés időbeli hatálya alatt, az abban nem érintett időszakra követelt munkabérrel kapcsolatban meghirdetett sztrájk nem jogszabálysértő. Eltérő értelmezés indokolatlanul leszűkítené a munkavállalói érdekérvényesítést, figyelemmel arra is, hogy a következő évre vonatkozó bérigény megfogalmazása, a tárgyalások megkezdése és adott esetben a következő évi munkabér összegének ismerete nem kétségbe vonható, lényeges munkavállalói érdek. A konkrét időszakra, konkrét mértékben, egyértelmű béremelésként megfogalmazott munkavállalói igény teljes mértékben kimeríti a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit.

A Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta a kérelmező álláspontját és megállapította, hogy az eljárás adatai a kérelmezett teljeskörűen együttműködő magatartását támasztották alá, aki többször is közölte a sztrájkköveteléseket, egyeztetés is történt. A kérelmezett világos, egyértelmű, határozott sztrájkkövetelést adott elő, ami alkalmas volt arra, hogy arra a kérelmező reagáljon és a felek az alapján érdemi egyeztetést folytassanak le. A kérelmezett magatartása, a sztrájkot megelőző követelés bejelentése és az egyeztetés lefolytatása a rosszhiszeműséget ugyancsak kizárta.

A végzés jogerős.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság