Másodfokú ítélet országgyűlési képviselő büntetőügyében

A választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntette és más bűncselekmények miatt V. L. ellen indult büntetőügyben a Fővárosi Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta annyiban, hogy a vádlott bűnösségét megállapította testi sértés bűntettében is, büntetését azonban nem érintette, az elsőfokú ítéletet egyebekben helybenhagyta. A másodfokú ítélet nem jogerős, ellene a vádlott és védője a további bűnösség megállapítása miatt fellebbezést jelentett be a Kúriához.

A Fővárosi Törvényszék 2023. január 30-án kelt ítéletével V. L. vádlottat választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény bűntette, valamint garázdaság vétsége miatt 900.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Ellenben a testi sértés bűntette miatt emelt vád alól felmentette őt.

Az ítélet szerint a vádlott a 2018. évi országgyűlési választás előtt az egyik politikai párt egyéni választókerületi országgyűlési képviselőjelöltjeként találkozott egy független jelöltként induló férfival, akit a jelöltségtől a visszalépés irányába próbált terelni. A független jelölt a beszélgetés alatt kitartott amellett, hogy a választásokon indulni kíván, ezért a vádlott felajánlotta neki a kampányra addig fordított költségeinek kifizetését.

Az ítélet második pontja szerint a 2018. december 16-án az MTVA épülete előtt tüntetés volt. A már országgyűlési képviselő férfit – e pozíciójából eredően – több képviselőtársával együtt beengedték az épületbe, ahol ők a biztonsági osztály vezetőjével közölték, hogy öt pontból álló követelésüket szeretnék beolvastatni a köztelevízió adásában. Az osztályvezető az intézmény rendeltetésszerű működésének megzavarása elkerülése érdekében tájékoztatta arról az országgyűlési képviselőket, hogy mely területek minősülnek zártnak, védettnek. 2018. december 17-én délelőtt a vádlott több képviselőtársával ismételten megkísérelt bejutni az MTVA épületébe, ezt azonban a biztonsági őrség tagjai a stúdió ajtaja elé állva megakadályozták. Az eset során a képviselők – köztük a vádlott – testükkel a biztonsági őröknek többször nekifeszültek.

A bíróság álláspontja szerint ez utóbbi eset kapcsán megállapítható volt, hogy bár a vádbeli időszakban az országgyűlési képviselők jogszerűen tartózkodtak az MTVA épületében, azonban a törvény arra nem ad lehetőséget, hogy a képviselők az adást megzavarják. A bírósági döntés értelmében az elítélt politikus kihívóan közösségellenes magatartást valósított meg, ugyanakkor nem akart szándékos sérülést okozni a jogszerű magatartást tanúsító biztonsági őröknek, ezért a testi sértés bűntettét a szándék hiányában terhére nem lehetett megállapítani.

A büntetés kiszabása során a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott terhére nem értékelhető időmúlást, valamint azt, hogy egy hozzátartozójáról ő gondoskodik. Súlyosító körülménynek tekintette a Fővárosi Törvényszék a garázdaság vétsége esetén a hasonló jellegű cselekmények elszaporodottságát, míg a választás rendje elleni cselekmény kapcsán azt, hogy az elkövetés módja korrupciós jellegű volt.

Az elsőfokú ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, a testi sértés bűntette miatti részfelmentés miatt, további bűnösség megállapítása, valamint a büntetés súlyosítása érdekében, a vádlott és védője a tényállás helytelen megállapítása, jogszabály helytelen alkalmazása és a bűnösség megállapítása miatt jelentett be fellebbezést, a bizonyítási indítvány elutasítását is sérelmezve.

A másodfokú bíróság a testi sértés bűntettében a bűnösség megállapítását célzó ügyészi fellebbezés és a teljeskörű felmentést célzó védelmi fellebbezés alapján az elsőfokú ítéletet az azt megelőző eljárással együtt teljes terjedelmében felülbírálta.

Ennek során megállapította, hogy a törvényszék eljárását a perrendi szabályok megtartásával folytatta le, eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének is. A védelem további tanúk kihallgatására irányuló indítványait az ítélőtábla mint szükségteleneket elutasította.

Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete részben megalapozatlan, mert hiányos, illetve ellentétes az ügyiratok tartalmával, az 1. tényállási pontban nem tartalmazza V. L. cselekményének részletes leírását, a 2. tényállási pontban iratellenesen utal arra, hogy a boka kirántása a vádlott részéről nem szándékos magatartás volt, az pusztán az intézkedéssel szembeszegülés során történt kapaszkodásra irányult. A 3. tényállási pontban pedig nem tartalmazza a H. I-vel folytatott beszélgetés során elhangzottakat, kizárólag azok jogi értékelésének eredményét rögzíti.

Az 1. és 3. tényállási pont tekintetében a bűnösségre vont elsőbírói következtetést az ítélőtábla osztotta, e cselekmények jogi minősítésével egyetértett. A képviselők jogszerű eljárásának akadályozására, az őket ért jogtalan támadás elleni védekezésre alapított védelmi érveléseket nem találta alaposnak. A vádlott országgyűlési képviselőként felvilágosítás kérés céljából jogszerűen jelenhetett volna meg a tévé székház nem védett épületrészében. Azonban jelen ügyben nem erre került sor, az országgyűlési képviselő a védett tévé stúdióba kívánt erőszakos úton behatolni, amely már jogellenes volt, ezért a képviselővel szembeni fellépés indokolt volt. A kamerafelvételek alapján aggálytalanul megállapíthatónak látta azt is, hogy a nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedő biztonsági őr lábának kirántása a vádlott szándékos magatartása volt, mely azt célozta, hogy az őr egyensúlyát elveszítve hanyatt essen. A másodfokú bíróság álláspontja szerint ilyen körülmények között a vádlottnak akár súlyos sérülés lehetőségének bekövetkezésével számolnia kellett, melyre figyelemmel a bűnösségének megállapítása testi sértés bűntettében indokolt.

Az időmúlásra és a cselekmények konkrét tárgyi súlyára figyelemmel a büntetés súlyosítását célzó fellebbezést a bűnösségi kör bővülése mellett sem találta alaposnak. Az elsőfokú bíróság által kiszabott 300 napi tétel 3000 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetést helybenhagyta.

A másodfokú bíróság ítélete nem jogerős, a testi sértés bűntette kapcsán hozott ellentétes döntésre figyelemmel a másodfellebbezés lehetősége megnyílt, a felmentést célzó védelmi másodfellebbezés alapján az eljárás a Kúria előtt folytatódik. Az ügyészség a másodfellebbezés bejelentésére három munkanapi határidőt tartott fenn.

Budapest, 2024. február 22.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság