A Központi Nyomozó Főügyészség 54 személy ellen emelt vádat és 25 vállalkozással szemben indítványozta intézkedés alkalmazását a Budapest Környéki Törvényszéken. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg és 100.000 oldalt meghaladó nyomozati irat keletkezett. A vádirat közel 400 oldalas.

A vádirati tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott olyan szervezett korrupciós hálózatot épített ki társaival, amelyben széles körben tartott kapcsolatot projektmenedzserekkel és pályázó cégek vezetőivel. A rendszer lényege szerint az I. rendű vádlott, az általa képviselt hivatalos személyi kör közreműködésével milliós összegekért cserébe elintézte a pályázatok nyertességét, az ellenőrzések cégek számára kedvező lefolytatását, valamint a pályázatokkal kapcsolatos kérelmek pozitív elbírálását. Az I. rendű vádlott 2015 elejére a korábbi munkaköreiből adódó kapcsolatrendszerét felhasználva kialakított maga körül egy olyan pályázatmenedzserekből és pályázókból álló „ügyfélkört”, akiknek azt ajánlotta fel, hogy ha vállalják a pályázattal elnyert támogatási összeg százalékában meghatározott összegű készpénz megfizetését részére és rajta keresztül a hivatalos személy vádlott társai részére, úgy el tudják intézni, hogy a pályázataik nyerjenek. A korrupciós cselekményekkel érintett pályázatok jelentős része az Európai Unió költségvetéséből támogatott operatív programokhoz kapcsolódnak. Az ügyben 108 európai uniós forrásból finanszírozott pályázat, valamint további 8 hazai forrású pályázat érintett. A benyújtott kérelmekkel igényelt támogatás összértéke meghaladja a 25 milliárd forintot. Az I. rendű vádlott és társai, további személyek bevonásával 2015-2022 áprilisa között különböző korrupciós bűncselekményeket, egyebek mellett pénzmosást, jogellenes lekérdezéseket, ellenőrzésekhez, illetve másodfokú eljáráshoz kapcsolódó korrupciós bűncselekményeket követtek el.

A Budapest Környéki Törvényszék a 2024. október 21-én kihirdetett ítéletével H. A. XVIII. rendű vádlottat többrendbeli hivatali vesztegetés bűntette, vesztegetés bűntette, befolyás vásárlása bűntette, befolyással üzérkedés bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és hivatali visszaélés bűntette miatt 2 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre, 3 év közügyektől eltiltásra és 2 millió forint pénzbüntetésre ítélte, továbbá vele szemben 190.915.000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a szabadságvesztés fele részében határozta meg.

Az elsőfokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a XVIII. rendű vádlott és védője jelentett be fellebbezést kizárólag a vagyonelkobzást érintő rendelkezést sérelmezve.

A Fővárosi Ítélőtábla alaposnak találta a fellebbezést.

Az ítélőtábla eljáró tanácsa szerint a tényállásban írt összegek nem tekinthetők teljes egészében bűncselekményből származó vagyoni gyarapodásnak, így a vagyonelkobzás összegét is tévesen állapította meg ítéletében.

A XVIII. r. vádlott, akinek a pályázati projektmenedzselés volt a hivatása és jövedelemszerző tevékenysége, nem kizárólag a korrupciós kapcsolatra figyelemmel létesített szerződéses jogviszonyt ügyfelekkel, hanem már meglévő, vele eleve megbízással szerződött ügyfeleinek is felajánlotta a pályázatok vesztegetés és befolyással üzérkedés útján történő sikeres elintézését. Munkavégzésének egy része törvényes volt, hiszen pályázatírói és projektmenedzseri tevékenységéért jogszerűen tarthatott igényt ellenszolgáltatásért, csak a korrupciós kapcsolat érvényesítéséért felszámított többlet-ellenérték volt illegális, mely utóbbi összeg a tényállásban a törvényes díjától elkülönítetten nem jelenik meg. A vádirati tényállás is erre a koncepcióra épül fel, egyben magyarázatot ad arra, hogy az ügyészség miért nem indítványozott vagyonelkobzást valamennyi, a XVIII. r. vádlott által átvett összegre.

A XVIII. r. vádlott már közel egy évtizeddel azelőtt pályázatíróként és projektmenedzserként dolgozott, hogy egyáltalán megismerkedett volna vádlott-társaival. Korrupciós kapcsolatait meglévő ügyfelei érdekében is kihasználta, vagyis nem kizárólag erre a kapcsolatra figyelemmel keresték őt meg az ügyfelek, nem kizárólag a bűncselekmények elkövetése adott okot az ő megbízására. Legális munkát is végzett a pályázatok megírása és menedzselése során, így alapos volt a védelem azon hivatkozása, amely szerint a legális munkavégzés ellenértéke és a befolyása érvényesítéséért kért összeg nem különíthető el. Utóbbi ugyan bűncselekményből származó vagyon, de az kétséget kizáró bizonyossággal nem számszerűsíthető, ezért a fenti összegekre tévesen rendelt el vagyonelkobzást az elsőfokú bíróság.

A XVIII. rendű vádlott két pályázat elintézéséért összesen 32.375.000 forintot vett át azért, hogy abból vesztegetési céllal 6 millió forintot, illetve 25.900.000 forintot két társának kifizessen, és „a fennmaradó 475 000 Ft vesztegetési céllal átadott készpénz mint a befolyás érvényesítésért kapott pénzként a XVIII. rendű vádlottnál maradt.” Ez az összeg vitán felül a korrupciós bűncselekmény keretében adott vagyoni előny tárgya volt, ezért a másodfokú bíróság a vagyonelkobzás összegét 475 000 forintra csökkentette.

Budapest, 2025. július 11.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság