Halált okozó testi sértés bűntette – Vádtól eltérő minősítés a Győri Törvényszék elsőfokú ítéletében
A bíróság ítéleti tényállása szerint a vádlott 2001. óta élt egy háztartásban a sértett-tel, aki előbb édesanyjának élettársa, majd 2002-től annak házastársa, így a vádlott nevelőapja volt. Kapcsolatuk eleinte jónak volt mondható, később azonban a vádlott számára egyre kevésbé volt elfogadható a nevelőapa irányító magatartása, így kapcsolatukban rendszeressé váltak a viták, de előfordult fizikai bántalmazás is. A vádlott küzdősportokkal is elkezdett foglalkozni, idővel fizikai fölénybe került a sértetthez képest, kapcsolatuk hűvös maradt, de közöttük a fizikai attrocitások megszűntek. A vádlott évekkel korábban, szóban több alkalommal fenyegette azzal sértettet, hogy „kinyírja őt”.
A vádbéli napon a sértett otthonukba hazaérve azt látta, hogy a meleg időben a lakásban a klíma is működik, de ugyanakkor az ablakok is nyitva vannak. Ezt a vádlottnak szóvá tette, vita alakult ki közöttük, a folyosón összetűzésbe kerültek egymással. A vádlott megpróbálta leszerelni a sértettet, őt ún. hátsó fojtó fogással földre vitte, majd otthagyta a sértettet, a szobájába ment és becsukta az ajtót. Mind a sértett, mind a vádlott számára ismert volt, hogy a lakásban az egyes helyiségekhez kulcsot nem használtak, így a vádlott szobájának ajtaját sem lehetett (belülről) bezárni. A sértett követte a vádlottat. A vádlott számítva arra, hogy a sértett utána megy, belülről nyomta az ajtót. A sértett a vádlott akarata ellenére, befeszítve az ajtót erőszakkal ment be a szobájába. Dulakodni kezdtek, eközben a vádlott szemüvege leesett - a szakértő megállapítása alapján a vádlott 1-1,5 méter távolságra és csak körvonalakat látott. A vádlott a dulakodás közben a polcos szekrény alsó részéről levett egy 40 cm pengehosszúságú díszkardot, ami a sértetthez került és a vádlottat combon szúrta. A kard 12 cm mély sérülést okozott a vádlottnak. Ezt követően a kard a vádlotthoz került, aki egy alkalommal a sértett hasába szúrta azt, szintén 12 cm mélyen. A vádlott érezte, hogy megszúrta a sértettet és elmondása szerint abban bízott, hogy ettől majd „leáll”. A sértett a sérülést követően kiment a konyhába, ahol összeesett.
A vádlott ezt követően rövid időn belül mentőt hívott, kinyitotta a kaput, leült, majd a kiérkező mentősökkel közölte, hogy „ne velem foglalkozzatok, mert a nevelőapám lehet, hogy rosszabb állapotban van”. A sértett a sérülés következtében a helyszínen elhalálozott.
A bíróság az ítélet szóbeli indokolásában kifejtette, hogy a cselekmény minősítésénél az emberölés bűntette, a halált okozó testi sértés bűntette és a jogos védelmi helyzet egyaránt vizsgálandó volt. Az elkövetés eszköze szólhat az emberölés bűntette és a halált okozó testi sértés bűntette mellett egyaránt, az elkövetési magatartás viszont a halált okozó testi sértést támasztja alá. A jogos védelmi helyzet tekintetében a bíróság rögzítette, hogy a vádlott megtehette volna, hogy az adott helyzetből nem a sértett hasba szúrásával lép ki, de nem ezt tette. Ugyanakkor az a vádlotti magatartás, hogy a cselekmény elkövetését követően rövid időn belül mentőt hívott, azokkal közölte, hogy ne vele, hanem a súlyosabb sérült sértettel foglalkozzanak, mind arra utalt, hogy a sértettnek sérülést akart okozni a vádlott, de a halálát nem kívánta.
Az ítéletet a vádlott és védője tudomásul vette, az ügyész 3 napot tartott fenn fellebbezése bejelentésére. A bíróság az ítélet kihirdetését követően az ügyészi indítvánnyal egyezően a 2021. júniusa óta letartóztatásban lévő vádlott szabadlábra bocsátásáról rendelkezett, amely végzés végleges.