A vádirat szerint röviden: A vádlott, mint egy baranyai település polgármestere, az önkormányzati hivatal nevében kockázatviselési biztosítást kötött egy biztosító társasággal 5 év időtartamra. A kockázatviselés kezdete 2014. november 21. napja, a szerződés biztosítottja ő maga, a kedvezményezett az önkormányzati hivatal volt, a havonta esedékes biztosítási díjat az önkormányzat bankszámlájáról átutalással fizették.
A vádlott a biztosítás megkötéséhez kapcsolódóan szándéknyilatkozatot írt alá, amelyben arról nyilatkozott, hogy a polgármesteri végkielégítésre szánt összeget speciálisan erre a célra kidolgozott előtakarékossági program keretében kívánják megoldani egy folyamatos díjfizetésű életbiztosítás keretében. A szerződés azt a célt szolgálta, hogy amennyiben a polgármestert nem választják újra, a számára fizetendő végkielégítés fedezetét biztosítsa, az ne terhelje meg a költségvetést.
A szerződésről az önkormányzat képviselő-testülete nem hozott határozatot, tagjai azonban tudtak róla. Az éves költségvetésekben a „Polgármester életbiztosítása” soron szerepelt a biztosítási díjak összege.
A vádlottat 2019-ben, az önkormányzati választásokon újraválasztották polgármesterként, így számára a végkielégítés kifizetésére nem került sor. A lejárt biztosítás szolgáltatás összegét 1.554.737 forintot a biztosító társaság 2019. december 6-án átutalta az önkormányzat részére.

A vádlott, polgármesteri minőségében, a fenti biztosító társasággal történt biztosításkötést megelőzően egy héttel, 2014. november 13-án egy másik biztosító társasággal is szerződést kötött az önkormányzat nevében, egy tőkemegtakarítási életbiztosítást, ahol a kockázatviselés kezdete 2014. november 14. napja, a lejárati dátum 2019. november 13. napja volt. A szerződés kedvezményezettje elérés esetére a vádlott volt, a havonta esedékes 24.908 forint biztosítási díj az önkormányzat bankszámlájáról díjlehívással került kiegyenlítésre.
A szerződés megkötéséről a képviselő-testület nem hozott határozatot, a vádlott a szerződés megkötését követően sem tájékoztatta erről a testület tagjait. A szerződés megkötéséről a havi díjak levonása miatt szerzett tudomást az önkormányzat pénzügyi ügyintézője, aki a lejárati díj várható összegét beállította a 2019. évi költségvetésbe. A két biztosító díjai egysoron, összevonva szerepeltek a költségvetésben.
A vádlott 2019. november 25. napján aláírta a kifizetési igénybejelentőt, amelyben úgy nyilatkozott, hogy a szolgáltatási összeg kifizetését saját folyószámlájára kéri, ezért a biztosító 2019. december 2-án részére 1.587.145 forintot fizetett ki a képviselő testület tudta, és határozathozatala nélkül.
A Baranya Vármegyei Kormányhivatal közérdekű bejelentés alapján vizsgálatot folytatott a vádlottnak a biztosítási szerződések megkötésével és más tevékenységével is kapcsolatban. A lefoglalt iratok és a biztosító társaságok megkeresését követően kapott tájékoztatások alapján a vádlott az önkormányzatnak, mint sértettnek 1.587.145 forint vagyoni hátrányt okozott, ami nem térült meg. Annak ellenére, hogy a vádlott abból a célból, hogy az ügyletet legalizálja, 2020. március 11. napjára rendkívüli képviselő-testületi ülést hívott össze, ahol a köztisztviselői törvény szerint jutalmat állapítottak meg a polgármester részére, mely a polgármester havi illetményének 2,63 szorosa, mely összeg egyezett második biztosító társasággal kötött életbiztosításra a vádlott részére átutalt összeggel. Ehhez a képviselő testület hozzájárult.
Ezeken túl a vádlott, mint polgármester az önkormányzat bankszámlájához tartozó bankkártyával is rendelkezett 2015. október 6. napjától 2019. október 1-ig, további két pénzügyi ügyintéző mellett. A vizsgálat hatására a vádlott, annak alátámasztására, hogy a bankkártyákat megfelelő felhatalmazás alapján használták, 2020. év elején írt alá polgármesteri utasítást a bankkártyák használatával kapcsolatban, melyben a vádlott hivatali hatáskörével visszaélve, utólag, hamisan foglalt közokiratba lényeges tényteket.

A bíróság tanúk kihallgatásával folytatja a tárgyalást.