Az Esztergomi Járásbíróság a 2025. augusztus hó 11. napján megtartott előkészítő ülésén ítéletet hozott azzal a férfival szemben, aki az interneten nőnek adta ki magát, így kért pénzt férfiaktól, zsarolással követelt tőlük utalást. 

A tényállás szerint a vádlott internetes oldalakon női álneveken regisztrált, ehhez az internetről töltött le fotókat. Az álprofil felületén vele kapcsolatba került férfiaktól – egy esetben egy süttői lakostól - valótlan indokokra hivatkozva pénzt kért, illetve további pénzösszegek átutalását követelte, miközben a sértetteket megfenyegette, hogy a családjuk, munkahelyük, vállalkozásuk előtt nyilvánossá teszi korábbi levelezésüket, illetve azt a tényt, hogy társkereső oldalra regisztráltak és itt kapcsolatot létesítettek.

Az egyik esetben a vádlott valótlanul azt ígérte a sértettnek, hogy találkozik vele, ezért cserébe 80000 forintot kért. A sértett 2020. szeptember 30-án átutalta ezt az összeget a férfi bankszámlájára. Ezt követően a vádlott édesanyja orvosi kezelésének költségeire kért pénzt, mely kérésre a sértett három alkalommal összesen 370000 forintot utalt át. Egy esetben a vádlott azt állította, hogy felbérelték arra, hogy a sértettről adatokat szerezzen azért, hogy leleplező cikket írjanak róla. A sértett félelmében három alkalommal összesen 300000 forintot utalt át. Ezután a vádlott hamis ügyvédi iratokat készített, azokat megküldte sértettnek, ennek okán ügyvédi költségre követelt pénzt. Ekkor a sértett két alkalommal összesen 295000 forintot utalt át. 

A vádlott fenyegetésére, miszerint  kiadja a róla megszerzett információkat, a sértett  520000 forintot utalt át. A vádlott a fentieken kívül is kért pénzt a visszafizetés szándéka nélkül, így a sértett huszonhárom alkalommal utalt át különböző összegeket. 

A vádlott ennek a sértettnek csalással és zsarolással összesen 2181090 forint kárt okozott, amely nem térült meg. 

Az Esztergomi Járásbíróság ítéletében a vádlottat 4 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre, 4 év közügyektől eltiltásra, 3317500 forint összegű vagyonelkobzásra ítélte, valamint kötelezte a polgári jogi igényt előterjesztő sértettek részére kártérítés fizetésére. 

Az ítélet ellen a vádlott és védője fellebbezést jelentettek be, az ügyész tudomásul vette azt, így az nem jogerős.