Július első napját az Építészek Világszövetsége Építészeti világnappá nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Az országban több mint százötven, ítélkezési célra használt bírósági épület van. Ezek jelentős része, csaknem fele műemlék vagy műemléki jellegű. Előbbiek közé tartozik a Zalaegerszegi Törvényszék is.  

A Zalaegerszeg ékszerdobozaként emlegetett Deák téren található épület helyén egykor az egerszegi végvár állt, ennek jelentősége 1690-től, Nagykanizsa visszafoglalása után megszűnt, s a karbantartás hiánya miatt pusztulni kezdett. Helyén építették fel 1730-1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján a régi Zala vármegye székházául szolgáló építményt. Az épületet úgy alakították ki, hogy egyrészt a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem, másrészt a megye levéltárát is el tudják helyezni, harmadrészt, hogy a vármegyei rabokat őrizhessék.

A vármegye közgyűlése 1871. november 6-án a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen az 1872-ben létrejövő törvényszék rendelkezésére bocsátotta, de a tulajdonjogáról nem mondott le, az emeleti üléstermeknek pedig csak ideiglenes használatát engedélyezte. 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett. 1893-ban tovább bővítették a törvényszék, a járásbíróság, valamint az ügyészség elhelyezésére szolgáló épületet, majd 1904-ben újabb bővítési tervek születtek, s 1908-1909-ben végezték el a tényleges munkákat. Ekkor alakult ki a „Törvényház” ma is látható épülete.

Az egyemeletes épület barokk stílusban épült. Az egyszerű épületnek a köríves kapubejárata fölött látható timpanon az egyetlen díszítő eleme. Nagyterme a felvilágosodás korában, de különösen a reformkorban vált jelentőssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a „haza bölcsének”, és 1879. szeptember 1-jén avatták fel.

Az épületcsoportot 1968-ban tovább bővítették, s napjainkban ez a piac felőli épületszárny ad helyet a Zalaegerszegi Járásbíróságnak

1991-1995 között jelentős felújítással sikerült eredeti állapotába visszaállítani a barokk főépületet, s a jelentős korszerűsítésekkel, korhű berendezési tárgyakkal, modern technikai eszközökkel felszerelve az ország egyik legszebb bíróságává vált. A felújítás során előkerültek az ajtók eredeti helyei, a földszinten a kőkeretek, az udvari homlokzat és a kapukeretezések elvakolt architektúrája, a díszterem falfülkéi. A díszterem mennyezetének főpárkánya és a teknőboltozat válla is láthatóvá vált a padlástérben. A díszterem mostani festése a rekonstrukció során készült, korabeli analógiák alapján. Az épület nagymértékű átépítése során megerősítették a barokk épület megroskadt födémjét, szigetelték a falakat, kicserélték a burkolatokat és a fűtési rendszert. Új dolgozó- és tárgyalószobákat, könyvtárat alakítottak ki, ahol barokk szellemben tervezték a bútorokat. A bíróság 1994-ben létrehozott jogi szakkönyvtára 1995-ben dr. Degré Alajos jogtörténész nevét vette fel.

2015-ben a törvényszék barokk és eklektikus épületszárnyainak külső ablakait az eredetivel megegyező formájú és színű, vörösfenyőből készült külső ablakszárnyakra cserélték, felújították a belső ablakokat, valamit az ablakkeretekbe korszerű, hőszigetelő üveg került, idén pedig a Faulent Mihály egerszegi kőművesmester nevével fémjelzett műemléképület homlokzatának felújítása zajlott. A Zala Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, illetve a városi főépítész jóváhagyása nyomán, restaurátor közreműködésével helyreállítottuk a megkopott, töredezett barokk díszítő kőelemeket, felkerültek a spaletták – ez korábban több ablakon is volt – a Deák tér felőli főhomlokzatra, s az egykori vármegyeháza épületének fala visszakapta az 1900-as évekbeli színezést.

Az épület minden évben a Múzeumok Éjszakáján látogatható, s előzetes bejelentkezés alapján csoportokat is fogad.

Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
            sajtószóvivő