Csalás bűntette
A vád szerint az I. rendű vádlott 2018-ban elhatározta, úgy szerez többletbevételt, hogy ingatlanértékesítéssel és közvetítéssel foglalkozó cégek nevében tesz közzé hirdetéseket az interneten.
A vád szerint az I. rendű vádlott 2018-ban elhatározta, úgy szerez többletbevételt, hogy ingatlanértékesítéssel és közvetítéssel foglalkozó cégek nevében tesz közzé hirdetéseket az interneten. Ezekben rendkívül kedvező áron kínált lakásokat eladásra, ám az ingatlanok nem léteztek, vagy nem a feltüntetett paraméterekkel rendelkeztek. A cselekményhez felhasznált négy gazdasági társaság bejegyzett képviselője nem tudott arról, hogy az ügyvezetése alatt álló céget bűncselekmények elkövetéséhez használják fel. A vádlottak a cégek nevében, azok adatait, bélyegzőit jogtalanul felhasználva jártak el, s országszerte úgy hirdették meg az ingatlanokat, hogy nem volt felettük rendelkezési joguk, így nem is értékesíthették azokat.
Az I. rendű vádlott a hitelesség érdekében a cselekménybe bevonta két – vele korábban baráti és munkakapcsolatban álló – ismerősét, a IV. rendű és az V. rendű vádlottakat is. Rövid időre irodahelyiségeket béreltek, s valós ingatlanközvetítő cég látszatát keltve fogadták a jelentkezőket. A találkozók során az I. rendű, a IV. rendű és az V. rendű vádlottak egymást segítve tévesztették meg a sértetteket a következők szerint:
Miután a sértettek – a hirdetések alapján – felvették a kapcsolatot a hirdetőkkel, a személyes találkozók során aláírtak egy megbízási szerződést, amely ügyintézésre jogosította fel a vádlottakat. A dokumentum megfogalmazása és tartalma is zavaros, ellentmondásos volt. Az érdeklődőkkel elhitették, hogy adóssággal terhelt ingatlanok forgalmazásával foglalkoznak, amelyeket közvetlenül a tulajdonosoktól csak úgy lehet megvásárolni, ha a vételár 10%-át, de legalább milliós összeget befizetnek. Ezeket előlegként, jutalékként vagy megbízási díjként tüntették fel. Az ügyintézés időtartama jellemzően egy évre szólt, így a sértettek annak lejártáig nem keresték a társaságokat, utána viszont azzal szembesültek, hogy a megbízottak elérhetetlenné váltak, megkereséseikre nem reagáltak és a befizetett összegeket sem adták vissza.
Miután az I. rendű vádlott cselekményéről lánya (a III. rendű vádlott) élettársa, a II. rendű vádlott tudomást szerzett, elhatározta, hogy ő is ezúton jut plusz pénzhez. A módszeren annyiban változtatott, hogy a hirdetésekre jelentkezőkkel már nem találkoztak személyesen, a szerződéskötést elektronikus formában intézték. A valótlan tartalmú hirdetések elkészítésében a III. rendű vádlott is közreműködött.
A vádlottak 2018 és 2020 ősze között közel 40 sértettet tévesztettek meg, 77.970.000 forint kárt okozva, amelyből 36.670.000 forintot a II. rendű vádlott az eljárás során megtérített.
Megjegyzés:
Elsőfokú nyilvános előkészítő ülés.
Vádlottak kihallgatása várható.
További információ: https://birosag.hu/zalaegerszegi-torvenyszek/tajekoztatas-sajtonak