Elnevezései:

Zalaegerszegi Királyi Törvényszék 1872-1946
Zalaegerszegi Törvényszék  1946-1950
Zalaegerszegi Megyei Bíróság  1950-1984
Zala Megyei Bíróság   1984-2011. december 31-ig
Zalaegerszegi Törvényszék 2012. január 1-től kezdődően.

Épülete:

A Zalaegerszeg ékszerdobozaként emlegetett Deák téren található a bíróság épületegyüttese. Az épület helyén az egerszegi végvár állt, ennek jelentősége 1690-től, Nagykanizsa visszafoglalása után megszűnt. Az épület a karbantartás hiánya miatt pusztulni kezdett. Helyén építették fel 1730-1732 között Francz Allio császári hadmérnök és bécsi építész tervei alapján a régi Zala vármegye székházául szolgáló építményt, amely a város legrégebbi középülete. 

Az épületet úgy alakították ki, hogy a megyegyűlések számára legyen közgyűlési terem, másrészt, hogy a megye levéltárát is el tudják helyezni, harmadrészt, hogy a vármegyei rabokat őrizhessék.

A vármegye közgyűlése 1871. november 6-án a megyeháza épületét és a hozzá tartozó régi börtönt ingyenesen az 1872-ben létrejövő törvényszék rendelkezésére bocsátotta, de a tulajdonjogáról nem mondott le, az emeleti üléstermeknek pedig csak ideiglenes használatát engedélyezte. 1880-ban a régi börtön mellett a Kincstár újabb emeletes börtönépületet emeltetett. 1893-ban tovább bővítették a törvényszék, a járásbíróság, valamint az ügyészség elhelyezésére szolgáló épületet, majd 1904-ben újabb bővítési tervek születtek, s 1908-1909-ben végezték el a tényleges munkákat. Ekkor alakult ki a "Törvényház" ma is látható épülete.

Az épületcsoportot 1968-ban tovább bővítették, s napjainkban ez az épületszárny ad helyet a Zalaegerszegi Járásbíróságnak és a Cégbíróságnak, illetve 2020-ig a Zalaegerszegi Közigazgatási és Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is itt működött.

1991-1995 között jelentős felújítással sikerült eredeti állapotába visszaállítani a barokk főépületet, s a jelentős korszerűsítésekkel, korhű berendezési tárgyakkal, modern technikai eszközökkel felszerelve az ország egyik legszebb bíróságává vált. A tervek készítésében dr. Tóth Elek, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa és Baliga Kornél építőművész, belsőépítész vettek részt.

A felújítás során előkerültek az ajtók eredeti helyei, a földszinten a kőkeretek, az udvari homlokzat és a kapukeretezések elvakolt architektúrája, a díszterem falfülkéi. A díszterem mennyezetének főpárkánya és a teknőboltozat válla is láthatóvá vált a padlástérben. A díszterem mostani festése a rekonstrukció során készült, korabeli analógiák alapján. Az épület nagymértékű átépítése során megerősítették a barokk épület megroskadt födémjét, szigetelték a falakat, kicserélték a burkolatokat és a fűtési rendszert. Új dolgozó- és tárgyalószobákat, könyvtárat alakítottak ki. A belső - korábban használaton kívüli - udvar lefedésével megnövelt várakozó valósult meg, amit Péter Ágnes falplasztikája díszít. Barokk szellemben tervezték a bútorokat, a könyvtár berendezését és a tárgyalótermeket. A bíróság jogi szakkönyvtára 1995-ben dr. Degré Alajos jogtörténész nevét vette fel.

Az egyemeletes épület barokk stílusban épült. Az egyszerű épületnek a köríves kapubejárata fölött látható timpanon az egyetlen díszítő eleme. Nagyterme a felvilágosodás korában, de különösen a reformkorban vált jelentőssé, hiszen itt kezdte politikai pályafutását Spissich János, Zala vármegye jakobinus alispánja, itt utasította el a vármegye nemessége a Napóleon elleni felkelést, majd a reformkorban itt csatázott Csány László és Deák Ferenc, aki ugyancsak itt mondta el híres beszédét a közteherviselésről 1843-ban, és adta vissza követi megbízatását, miután nem volt hajlandó a nemesi adómentességet képviselni az országgyűlésen. Az épület előtti tér közepén áll Vay Miklós munkája, magas, szürke gránittalapzaton Deák szobra, az első emlékmű, amit halála után állítottak a "haza bölcsének", 1879. szeptember 1-jén avatták fel. 2022. október 17. napjától a Zalaegerszegi Törvényszékre érkezőket Deák Ferenc mellszobra és egykor az épület falai között elhangzott szavai fogadják. A „haza bölcsének” ifjúkori ábrázolása az Országos Bírósági Hivatal Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás pályázata, s adományok révén valósulhatott meg Béres János szobrászművész alkotásaként.

Illetékesség:

A Zalaegerszegi Királyi Törvényszék eredetileg a Győri Ítélőtáblához tartozott. Illetékességi területéhez tartozott kezdetben a sümegi, a tapolcai és a zalaegerszegi járásbíróság 390 ezer kat. Hold területtel és 118.162 fővel és 302 településsel.
A legutolsó területi változás során Keszthely város és járás 1978 óta ismét zalai terület lett.
 

A Zalaegerszegi Törvényszék (jogelődei) elnökeinek névsora:

1872-1877 Horváth János
1877-1880 Millutinovics Szvetozár
1880-1889 Gyömörey Vince
1890-1891 Bogdán Géza
1891-1894 Grubanovics Géza
1895-1905 Sztanyiszlavszky Adolf
1905-1911 Degré Miklós
1911-1919 Horváth Sándor
1919-1939 Czikó János
1939-1940 Hussy Sándor
1941-1948 Kiss Dezső 
1948-1950 Ijjas István 
1950 és 1951 Korposs Ádám 
1951-1953 Tószegi Ferenc
1953-1982 Piros Sándor
1983-1992 Kutasi István
1992-2014 Magyar Károly
2014-2015 Sorok Norbert - megbízott elnökként
2015- Sorok Norbert