Igen, akit a bíróság tárgyalásra tanúként megidéz, köteles a tárgyaláson
megjelenni, valamint, ha a törvény kivételt nem tesz köteles vallomást tenni. Az
igazolatlan távolmaradás következményit az idéző végzés tartalmazza.
Amennyiben a bíróság szükségesnek tartja, hogy tanúként kihallgassa, az
idézőben meghatározott helyen és időben meg kell jelennie

Mindenképpen hozza magával a személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját.
Célszerű magával hoznia az idézést is, valamint, ha rendelkezésére állnak üggyel
kapcsolatos íratok, azokat is hozza el.

Nem, a tanúgondozó az ügy irataiba nem tekinthet bele, folyamatban levő ügyről
tájékoztatást nem adhat, kizárólag a tanú jogaival és kötelezettségeivel
kapcsolatban tud segítséget nyújtani.

Amennyiben a tárgyaláson a bíróság által meghatározott időben megjelenni nem
tud, ezt a tényt haladéktalanul be kell jelentenie a bíróság számára, ez lehetséges
a tanúgondozón keresztül telefonon, vagy személyesen ügyfélfogadási időben,
illetve írásban az adott bíróságnak címezve ügyszámra hivatkozva. A bejelentés
önmagában nem elegendő, a tanúnak a tárgyalásról való távolmaradását alapos
okkal igazolnia kell, melyet írásban ügyszámra való hivatkozással be kell
benyújtania.

Betegség esetén orvosi igazolással. Munkavégzés miatti külföldön tartózkodás
esetén, munkaszerződéssel, munkáltatói igazolással, nyaralás esetén repülőjegy
vagy szállás visszaigazolás másolatával. Hivatalos ügyben való távollét esetén a
munkáltató igazolásával, tanfolyamon, konferencián részvétel esetén meghívó
vagy tematika csatolásával stb.

Az idézések tényét minden esetben az idézés másolatával be kell jelenteni a
bíróság számára, a tanú azon bíróság előtt köteles megjelenni amely Őt
hamarabb idézte.

Az idéző átvételét követően ezt haladéktalanul jelezze a bíróság számára
személyesen, telefonon vagy írásban.
Az átvétel időpontját a bíróság a tértivevény alapján tudja megállapítani,
azonban mindenképpen szükséges a bíróság értesítése, ha az idéző végzést
későn, a tárgyalás időpontja után, vagy közvetlenül előtte vette át, ami miatt az
idő rövidségére tekintettel megjelenni a tárgyaláson nem tud. Ilyenkor számítani
kell rá, hogy a következő tárgyalási napra ismét megidézi a bíróság.

A tanú a bíróság előtt köteles megjelenni a Munka Törvénykönyvről szóló törvény
szerint a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési
kötelezettsége alól bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való
személyes részvételhez szükséges időtartamra, a bíróság kérelemre igazolást ad
a tárgyalás időpontjában a bíróságon való megjelenésről.

Tanúként joga van a vallomását összefüggően előadni, anyanyelvét, nemzetiségi
anyanyelvét használni. A hallássérült, illetve a siketvak személy jogosult jelnyelvet
használni. Meghatározott esetekben joga van a tanúvallomást megtagadni. Joga
van a megjelenésével felmerült költségek bíróság általi megtérítéséhez.

Akit a bíróság tanúként megidéz köteles megjelenni és – bizonyos kivételektől
eltekintve – köteles vallomást tenni, köteles az eljárásban közreműködni, csak az
igazat szabad mondania, lényeges körülményt nem szabad elhallgatnia, mert a
hamis tanúzást a törvény bünteti.

Akit a bíróság tanúként megidéz mindenképpen köteles megjelenni, az ügyben
eljáró bíró a tanút kihallgatása előtt tájékoztatja, hogy milyen esetekben van
helye az adott ügyben a vallomás megtagadásának.

Ha a bizonyítás tárgyaláson nem végezhető el vagy rendkívüli nehézségbe
ütközik, a bíróság - szükség esetén - azonos hatáskörű más bíróságot keres meg.
A megkeresett bíróság eljárásáról felvett jegyzőkönyvet a tárgyaláson fel kell
olvasni. Amennyiben a tanú írásban ügyszámra történő hivatkozással kéri a
bíróságtól, hogy a lakóhelye szerint illetékes bíróságon hallgassák ki és ezt
megfelelő, igazolt indokkal alátámasztja, az eljárást lefolytató bíróság mérlegelési
jogkörében eljárva dönt a kérelemről.

A bíróság kérelemre engedélyezheti, hogy a tanú a szóbeli kihallgatását követően
vagy szóbeli kihallgatása helyett írásban tegyen vallomást, ez azonban nem zárja
ki, hogy utóbb a tanút, ha ez szükséges, a kihallgatása céljából a bíróság
tárgyalásra idézze. Ha a tanú írásban tesz vallomást, az írásbeli vallomásból ki
kell tűnnie, hogy a vallomását a vallomástétel akadályainak és a tanúzási
figyelmeztetés ismeretében tette meg.

Igen meghatalmazhat ügyvédet, aki felvilágosítást adhat a jogairól, de más
tevékenységet nem végezhet, vallomását nem befolyásolhatja, de az ügyvéd
költségei az őt meghatalmazó tanút terhelik.

Igen, akit a bíróság tárgyalásra tanúként megidéz, köteles a tárgyaláson
megjelenni függetlenül attól, hogy a rendőrség már kihallgatta.

Az irányadó 14/2008. (V. 27.) IRM rendelet alapján a tanú jogosult, útiköltségre,
valamint bizonyos esetekben ellátási költségekre, szállás költségre, a munkából
kiesett időre költségtérítésre.

A tanú lakóhelyéről a kihallgatás helyére való utazással és visszautazással
ténylegesen felmerült és igazolt költség. A tanú helyközi buszjárat igénybevétele
esetén menettérti jegy árát, vasúti szolgáltatások esetén a másodosztályú
menettérti jegy árát, helyi tömegközlekedési eszköz esetén a menetjegy árának
megtérítését kérheti, ehhez a menetjegyet be kell mutatni a tárgyaláson.
Amennyiben gépjárművet vesz igénybe a tanú külön jogszabályban
meghatározottak szerint a gépjármű hengerűrtartalma alapján meghatározott
átlagfogyasztásának, a NAV által közzétett hivatalos üzemanyagárnak és a tanú
lakóhelye és a kihallgatás helye közötti legrövidebb oda-vissza útra megállapított
km távolság szorzata szerint meghatározott összeget, valamint a parkolási díjat
téríti meg a bíróság. Autópálya díjat a bíróság nem térít. Ha a tanú gépjármű
igénybevételével érkezik az útiköltségének megtérítéséhez, be kell mutatni a
tárgyaláson a gépjármű forgalmi engedélyét, valamint lakcímkártyáját.

Amennyiben légi jármű igénybevételével szándékozik a tárgyalásra utazni, azt megelőzően kérjük vegye fel a kapcsolatot az illetékes tanúgondozóval.

A tanú részére ellátási költséget kell fizetni, ha: - szállásköltség megtérítésére
jogosult vagy -lakóhelyéről (tartózkodási helyéről) a kihallgatás helyére való
utazás és visszautazás, valamint a kihallgatás együttes időtartama egy napon
belül a 6 órát meghaladja. Az egy napra eső ellátási költség a mindenkori
nyugdíjminimum 3 százaléka.

Szállás költség megtérítését a tanú akkor kérheti, ha a kihallgatása olyan
időpontban kezdődik, amikor a kihallgatás napján az odautazásra az éjszakai
órákban (23 óra és 5 óra között) kerülne sor. Szállásköltségként a bíróság a
számla szerinti összeget, de legfeljebb a mindenkori nyugdíjmínium
egynegyedével megegyező összeget térít meg éjszakánként, szállásköltségként
nem vehető figyelem a szálláshoz kacsolódó egyéb szolgáltatás, ellátás. A
felmerült szállásköltséget számla bemutatásával kell igazolni.

A tanú abban az esetben igényelhet a kihallgatás miatt a munkából kiesett időre
költségtérítést, ha ezen időre távolléti díjra nem jogosult. Költségtérítésként a
munkából kiesett időre - ideértve az utazással eltöltött időt is - óránként a
mindenkori nyugdíjminimum 1,5 százalékával megegyező összegű költségtérítés
illeti meg. A munkából kiesett időre járó költségtérítéshez a munkavégzésre
irányuló jogviszonyról szóló okirat (például munkaszerződés) bemutatása
szükséges; a tanúnak továbbá nyilatkoznia kell arról, hogy a munkából kiesett
időre távolléti díjat nem kap.

Igen a fenti költségtérítésekre, a fent meghatározott esetekben a tanút kísérő egy
személy is jogosult. Amennyiben a tanú önálló megjelenésre képtelen állapotát
illetően kétség merül fel, a tanú ezen állapotáról a költségtérítés összegét
megállapító bíróság kérelmére orvosi igazolást köteles bemutatni.

A tanú költségigényét a tárgyaláson tudja bejelenteni.

A tanú indítványozhatja, hogy nevét, születési nevét, születési helyét és idejét,
anyja nevét, állampolgárságát, személyazonosító okmányának számát, lakcímét,
értesítési címét, tényleges tartózkodási helyét, kézbesítési címét, illetve
elektronikus elérhetőségét zártan kezelje a bíróság. A zártan kezelt személyes
adatot csak az ügyben eljáró bíróság, ügyészség és nyomozó hatóság kezelheti,
és azokat az érintett hozzájárulása nélkül csak - az ügyben eljáró bíróság,
ügyészség és nyomozó hatóság részére, - az áldozatsegítő szolgálat részére az
áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok ellátása, és a pártfogó felügyelői
szolgálat részére a közvetítői eljárás lefolytatása céljából, az e feladatok
ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékben lehet továbbítani.

Ha a tanú az idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az
akadály a tudomására jut, haladéktalanul nem menti ki, vagy ha ez már nem
lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja,
elővezetése rendelhető el, rendbírsággal sújtható. A rendbírság összege ötezer
forinttól egymillió forintig terjedhet. A természetes személlyel szemben kiszabott
rendbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság elzárásra változtatja át.
Elővezetés foganatosításával felmerült költségek a kötelezettségét elmulasztó
tanút terhelik. Továbbá, ha a tanú az eljárási cselekménynél való közreműködést,
illetve a vallomástételt a következményekre történt figyelmeztetés után
jogosulatlanul megtagadja, rendbírsággal sújtható és az okozott bűnügyi költség
megtérítésére kell kötelezni.

A tárgyalásra megidézett tanú, csak az eljáró bíró engedélyével távozhat a
tárgyalásról. Az eljárási cselekmény várható időtartamát az idéző végzés
tartalmazza. Ha az idézett önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem
hallgatható ki, illetve az eljárási kötelezettségeit nem képes teljesíteni, továbbá az
eljárási cselekményről engedély nélkül távozik, eljárási kötelezettségének
teljesítése érdekében a tanú rendbírsággal sújtható vagy elővezetése rendelhető
el.

Hivatalos helyen való megjelenésre alkalmas ruhában, semmiképpen sem
szabadidő ruhában, strandpapucsban.

Ilyen esetben is mindenképpen szükséges a bíróság mihamarabbi értesítése,
amennyiben rendelkezésre áll halotti anyakönyvi kivonat, annak másolatát is el
kell juttatni a bíróság számára, ügyszámra való hivatkozással.

A bíróság részre benyújtott írásbeli beadványon – amennyiben rendelkezésre áll
– szükséges feltüntetni az idéző végzésen szereplő ügyszámot, valamint a vádlott
nevét. A beadványban össze kell foglalni a bírósághoz intézett kérelmet, esetleg
mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratokat, azok másolatát. A kérelmet az
eljáró bíróságnak kell címezni és postai úton, személyesen a lajstromirodán, vagy
ügyfélfogadási időn kívül gyűjtőládába helyezéssel lehet a bíróság számára
eljuttatni.

A természetes személy sértett és a tanú különleges bánásmódot igénylő
személynek minősül, ha a személyes jellemzői vagy az eljárás tárgyát képező
bűncselekmény jellege és körülményei alapján
− a megértésben, a megértetésben,
− az eljárásban jogai gyakorlásában vagy kötelezettségei teljesítésében, vagy
− a büntetőeljárásban való hatékony részvételében akadályozott.
A különleges bánásmódot megalapozó körülmény különösen
− az érintett személy életkora,
− az érintett személy szellemi, fizikai, egészségi állapota,
− az eljárás tárgyát képező cselekmény kirívóan erőszakos jellege, illetve
− az érintett személynek a büntetőeljárásban részt vevő más személyhez
fűződő viszonya.
A bíróság, az érintett személlyel történő kapcsolatba kerüléstől kezdődően
hivatalból, vagy az érintett indítványára vizsgálja, hogy különleges bánásmódot
igénylő személynek minősül-e. A bíróság különleges bánásmódot igénylő
személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és
kímélete, illetve védelme érdekében a különleges bánásmódot megalapozó
körülményeknek megfelelő, azokkal arányban álló intézkedést alkalmaz.
Külön döntés nélkül különleges bánásmódot igénylő személynek minősül
− a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy,
− törvényben meghatározott fogyatékos személy, és az is, aki ilyennek
minősülhet, valamint
− a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje.

A bíró a különleges bánásmódot igénylő tanú védelme érdekében indítványra,
vagy hivatalból a tárgyalóteremből eltávolíttatja azt a vádlottat vagy a hallgatóság
közül azt, akinek jelenléte a különleges bánásmódot igénylő tanút a kihallgatása
során zavarná. A bíróság a tanú vallomásának lényegét később a vádlottal
ismerteti.