A vádlott (1974) és a 29 éves férfi sértett négy éven át szerelmi viszonyt folytattak, melynek időtartama alatt a vádlott a férfi szomszédságában lakott a szüleivel. A sértett együtt élt az élettársával és két kiskorú gyermekükkel. 
A vádlott a férfival megszakadni látszó kapcsolata, a férfi és élettársa közelgő esküvője, továbbá a benne felgyülemlett sérelmek miatt 2021. július 15. napjára virradó éjjel egy óra körüli időben a sértettek házához ment, hogy azt felgyújtsa annak ellenére, hogy tudomása volt arról, hogy abban alszanak. A tűzgyújtáshoz szükséges eszközöket és az égés gyorsítására alkalmas folyadékokat vitt magával, és a ház tetőszerkezetének felgyújtását három helyen megkísérelte, aminek következtében a tetőlécek és az előtető tartóléce parázslással égtek, azonban az izzások maguktól kialudtak.
A sértettek közül a nő felébredt, bement a fürdőszobába, és észlelte, hogy kívülről az ablaknál lángok csapnak fel. Szólt az élettársának, együtt kifutottak a házból és a vádlottat az utcán elfogták. Értesítették a rendőrséget, amely a vádlottat őrizetbe vette.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Veszprémi Törvényszék a vádlottat előre kitervelten, különös kegyetlenséggel, több ember, részben tizennegyedik életévét be nem töltött, védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért őt nyolc év fegyházbüntetésre és nyolc év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére a büntetésének súlyosítása végett; a vádlott felmentésért, védője elsősorban felmentésért, másodsorban a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a 2023. december 5. napján tartott nyilvános ülésen meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a vádlottat terhelő szabadságvesztés büntetést 10 évre, a közügyektől eltiltás mellékbüntetést 10 évre súlyosította.
Az ítélőtábla a vádlott és védője fellebbezését amiatt nem találta alaposnak, mert a vádlott cselekménye bizonyítási eljárás során feltárható objektív, tárgyi elemei alapján a vádlott szándéka emberölésre irányult, nem pedig csupán gyújtogatásra, a sértettek háza megrongálására.
A feltárt tényállás alapján a vádlott gondosan felkészült a cselekményére, az elkövetéshez szükséges eszközöket (köztük mintegy 5 liter üzemanyagot) összekészítette és így érkezett éjszaka a sértettek házához. Ebből alappal következett az előre kiterveltség minősítő körülménye. Az elsőfokú bíróság megítélésével szemben az előre kitervelt cselekmény célzatos, csak egyenes szándékkal követhető el. Az eshetőlegesség mint enyhítő körülmény hiányában nem volt ok az emberölés kísérlete büntetésének törvényi minimumánál rövidebb időtartamú szabadságvesztés kiszabására. Ezért súlyosította az ítélőtábla a vádlott fő- és mellékbüntetését.

dr. Ferenczy Tamás
sajtószóvivő
+36304817354
ferenczyt@birosag.hu