A vádlott (1985) 2022. szeptember 14. napján kora reggel – miután alkoholt és kannabiszt fogyasztott – minden előzmény és indok nélkül kiabálni kezdett egy ABC előtt a kollégájával beszélgető férfival. Odament hozzá, és ordítva kérdőre vonta őket, hogy mit vigyorognak. A sértett megkérdezte, hogy mi a probléma és távozásra kérte a vádlottat. A férfi a sértett elé állt, és miközben leszúrással fenyegette, elővette a zsebkését és határozott mozdulattal a sértett mellkasa felé szúrt. A sértett hátralépett, elkapta a vádlott kezét, így nem érte el a kés pengéje. A vádlott kiszabadította a kezét, majd ismételten szúrni akart, melyet a sértett ismét elhárított. A vádlott többször próbálta megszúrni a sértettet, miközben azt kiabálta, hogy „megszurkállak, megöllek!”. Mindezek után a rendőrség értesítésének hírére a vádlott eltette a kését és távozott a helyszínről.
Menekülése közben a vádlott a késével kivágta a sértett egy közeli parkolóban álló gépkocsijának bal első és bal hátsó gumiabroncsát, valamint egy másik sértett autójának mindkét kerekét, akire személyes okból haragudott.
A késsel megtámadott sértett horzsolásos sérüléseket szenvedett, azonban a vádlott által használt kés alkalmas emberi élet kioltására, a sértett halálának elmaradása lélekjelenlétének, valamint kitartó védekező magatartásának volt köszönhető.

A fenti tényállás alapján az elsőfokon eljáró Veszprémi Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérlete, 2 rendbeli rongálás vétsége és kábítószer-birtoklásának vétsége miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásara ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.

Az ítélet ellen az ügyész hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása végett, a vádlott és védője az emberölés bűntettének kísérlete vonatkozásában felmentés, egyebekben a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.

A Győri Ítélőtábla a mai nap meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és a vádlottat terhelő börtönbüntetést 10 évre súlyosította, míg ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A másodfokú eljárás során az ítélőtáblának elsődlegesen abban a kérdésben kellett döntenie, hogy a vádlott cselekménye – a védői fellebbezésnek megfelelően – felfegyverkezve elkövetett garázdaság bűntettének, avagy emberölés kísérletének minősül-e. Az ítélőtábla egyetértett a törvényszék minősítésével, amely megvizsgálta a bűncselekmény alanyi- és tárgyi oldalához tartozó egyes körülményeket. Az elkövetés eszköze, a 9 cm pengehosszúságú kés kétségtelenül alkalmas volt az emberi élet kioltására, hiszen az olyan éles és hegyes volt, hogy a vádlott azzal szúrta ki utóbb a sértettek autóinak kerekeit. A vádlott nagy erejű késszúrásaival célzott testtájék, a sértett bal felső mellkasa rejti a szívet, a tüdőt és a verőereket, melyek sérülése rövid időn belüli elvérzéshez vezet. Ezen túl a vádlott elkövetés alatti kijelentései ugyancsak arra utalnak, hogy a vádlott egyenes szándékkal a sértett életének kioltását kívánta. Ez az eredmény csak a sértett nagy lélekjelenléttel, kitartóan és célszerűen végzett elhárító magatartásnak köszönhetően maradt el.
A kiszabott büntetés értékelésénél az ítélőtábla kiemelte, hogy a törvényszék részben tévesen határozta meg a halmazati büntetés büntetési tétel kereteit, az helyesen 5-től 19 évig terjedő szabadságvesztés, melynek középmértéke 12. Ebből kiindulva az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés törvénysértően enyhe. A súlyosító körülmények jelentős túlsúlyban voltak. Így a vádlott a cselekményét a vele szemben folytatott büntetőeljárás hatálya alatt követte el, cselekményét bosszú vezérelte, az elkövetési mód garázdának és kitartónak tekinthető. Ezzel szemben enyhítő körülmény csak az volt, hogy a cselekmény (a sértett védekezésének köszönhetően) kísérleti szakban maradt, illetve a vádlott elmeműködésének kóros állapota enyhe fokban korlátozta magatartása következményei felismerésében. Mindezeket mérlegelve az ítélőtábla a középértéket el nem érő, de az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetésnél súlyosabb mértékű szabadságvesztést határozott meg.

dr. Ferenczy Tamás
sajtószóvivő
+36304817354
ferenczyt@birosag.hu