Emberölés bűntettének kísérlete
A vádlott (2005) és a sértett 2023. november 25. napján estére beszéltek meg kábítószer adásvételére irányuló találkozót egymással. A sértett a találkozóra autóval egyedül érkezett, a gépkocsiból kiszállt és várakozott. A vádlott kezében késsel, hátulról közeledve megjelent a sértett mögött. A vádlott a neki háttal álló, őt nem észlelő férfihez lépett, akit a hátán, nyakán és a lapockájánál egy-egy alkalommal megszúrt. A sértett próbált megfordulni, ekkor a vádlott hátulról a férfi bal-hátoldali mellkasa irányába szúrt, azonban a kés nem hatolt át a sértett vastag kabátján. Miután sikerült a vádlottal szembe fordulnia, a vádlott megszúrta a sértett jobb felkarját, ami erősen vérezni kezdett. Dulakodás közben a kés kiesett a vádlott kezéből, telefonja pedig zsebéből. Ezeket a sértett felvette a földről és az autójába dobta és autójával elhajtott a helyszínről, majd egy szembe jövő gépkocsit megállított, és annak utasai kértek rendőri és orvosi segítséget, akik a mentő kiérkezéséig megkezdték a sérülés ellátását.
A sértett felsőtestére, nyakára leadott szúrások a sértett halálához is vezethettek volna, ezt a sértett védekező magatartása és a szúrások erejét tompító felsőruházata hárította el.
A fenti tényállás alapján a Veszprémi Törvényszék a vádlottat emberölés bűntettének kísérletében ítélte bűnösnek, ezért őt tíz év börtönbüntetésre, és tíz év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
Az ítélet ellen a vádlott és védője elsődlegesen felmentésért, másodlagosan eltérő minősítésért, harmadlagosan a büntetés enyhítése érdekében jelentett be fellebbezést.
A Győri Ítélőtábla a mai napon meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetést 7 év börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra enyhítette. A másodfokú bíróság egyetértett a törvényszék bizonyíték mérlegelésével, azzal, hogy – a vádlott következetlen és többször megváltoztatott vallomásával szemben – a tényállást a sértett vallomása alapján állapította meg.
Ezen tényállás alapján pedig nem lehetett helye jogos védelmi helyzetre hivatkozással felmentésnek. A jogos védelmi helyzet míg a vádlott által előadott módon sem állhatott fenn, mivel a két gépkocsiban egymás mellett ülő személy közül a sértett nem támadhatott a vádlottra oly módon, hogy azzal szemben szükséges és arányos védekezés lett volna a késsel való szúrás. Így a vádlott a cselekményét úgy követte el, hogy a gépkocsiból kiszálló és várakozó sértettet hátulról többször megszúrta a késsel.
Az elkövetett bűncselekmény minősítésével és azzal, hogy a vádlott szándéka emberölésre irányult az ítélőtábla is egyetértett, így nem volt helye a fellebbezés alapján a testi sértés elkövetése megállapításának sem. A vádlott által alkalmazott 13 cm pengehosszúságú kés kétségtelenül alkalmas az emberi élet kioltására. A vádlott által célzott testtájékok, a felsőtest és a nyak létfontosságú szerveket tartalmaznak. Ez és a szúrások ereje ugyancsak az emberölési szándékra utal. Ezen túl a hátulról támadás és a kitartó elkövetési mód is bizonyítja a vádlott elkövetéskori tudattartalmát.
Ugyanakkor az enyhítésre irányuló fellebbezés amiatt alapos, mert a nyomatékos enyhítő körülmények (a kísérleti szakban maradás és a vádlott fiatal felnőtt kora) nem teszi szükségessé a büntetési tétel középmértékében (tíz év) meghatározott szabadságvesztés kiszabását.
Győr, 2025. január 15.
dr. Ferenczy Tamás
sajtószóvivő
+36304817354
ferenczyt@birosag.hu