Az I. és II. rendű vádlottak a Szekszárdi Járásbíróság ítéletével elbírált – 2009-2010. évi elkövetési idejű – bűncselekmények elkövetésekor baráti kapcsolatban voltak, ezen túlmenően egymás üzleti tevékenységét is ismerték.
Az I. rendű vádlott a kiszabott szabadságvesztés büntetéséből 2017 novemberében feltételesen szabadult. A II. rendű vádlottal szemben a fenti ítélet – a vádlott fellebbezése miatt – 2019. február 21. napján emelkedett jogerőre, így a kiszabott szabadságvesztés büntetéséből 2020. augusztus végén szabadult.
Az I. rendű vádlott megtapasztalta, hogy megnyerő modora, meggyőző képessége sok emberben bizalmat ébreszt, így elhatározta, hogy a börtönből szabadulva megélhetésének biztosítása, jövedelme kiegészítése érdekében a továbbiakban is csalárd módon, mások megtévesztése útján jut bevételhez.
Az I. rendű vádlott célja elérése érdekében korábbi rabtársait, illetve rokonait bírta rá arra, hogy strómanként gazdasági társaságokat alapítsanak, melyek nevében teljesítési szándékot színlelve az I. rendű vádlott szerződéseket kötött különböző cégekkel és magánszemélyekkel, majd a szerződések alapján kapott anyagi javakat saját céljaira, megélhetésére fordította.
Az I. rendű vádlott annak érdekében, hogy a leendő sértettek bizalmát elnyerje és az eredményes vállalkozó látszatát keltse, saját használatra drága gépjárműveket, továbbá 2017 őszétől 2019. októberig Balatonfüreden egy belvárosi villát bérelt.
Az I. rendű vádlott csalárd üzleti tevékenységében – a Szekszárdi Járásbíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztés letöltésének megkezdése előtt, majd a szabadulást követően – a vádlottak megegyezése alapján részt vett a II. rendű vádlott is, aki jogtalan haszonszerzés érdekében a sértettek megtévesztésében, az anyagi javak megszerzésében együttműködött.
Az I. rendű vádlott kezdetben önállóan, majd társával a II. rendű vádlottal a közös elkövetésben megállapodva, esetenként további bűntársak bevonásával követtek el bűncselekményeket.