Detailed search
A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. április 24-én rendezett a 2024-es évről szóló sajtótájékoztatón és Médiaklubon, amelyet dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivőjével és Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjével közösen tartott. Az idei első médiaklub témája: Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése volt.
Dr. Ribai Csilla a 2024. évi ügyforgalmi adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy továbbra is az öt ítélőtábla közül a Fővárosi Ítélőtábla dolgozik a legnagyobb ügyteherrel mind az ügyek számát, mind a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve. Rámutatott, hogy az ítélőtáblák közül csak itt működik Közigazgatási Kollégium, valamint a Büntető Kollégiumnál katonai tanács.
Jelezte, hogy az országos ügyforgalmi adatok változásával párhuzamosan változott a Fővárosi Ítélőtábla ügyforgalma is: az előző évhez képest a Fővárosi Ítélőtáblára 5,3%-kal több ügy érkezett 2024-ben. A Fővárosi Ítélőtábla kiemelkedő munkájának eredménye, hogy a befejezett ügyek száma az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal nőtt az előző évhez képest.
A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók. A Fővárosi Ítélőtábla Kollégiumai 2024-ben 2260 peres ügyet fejeztek be, amelyből továbbra is kiemelkedően magas az 1 éven belül befejezett peres ügyek aránya, ez 2024-ben 99,3% volt.
Az előző évekhez hasonlóan 2024. évben is 3 hónapon belül befejezte a Fővárosi Ítélőtábla a nemperes eljárások döntő többségét. Az 5199 nemperes ügy 72,5%-a 3 hónapon belül, 88,4%-a féléven belül, míg 99,98%-a 1 éven belül befejezésre került.
2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt 881 peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett.
Az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi statisztikai adatok is alátámasztanak.
Az ítélkezési tevékenység magas minőségét tükrözik a megalapozottsági mutatók. A Fővárosi Ítélőtábláról 2024-ben 238 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, és összesen 236 ügy került befejezésre. A befejezett ügyek döntő többsége, 70%-a helybenhagyó, 3%-a hatályon kívül helyező, 8%-a megváltoztató, míg 19%-a egyéb döntéssel zárult.
A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.
A 2024. év ügyforgalmi adatainak értékelését követően Dr. Ujvári Ákos a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője tartotta meg Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése című előadását.
A kollégiumvezető a bűncselekmény helyszínén jelenlévő személyek eljárásjogi pozíciójának szemléltetése során kifejtette, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetését közvetlenül észlelő személy az elkövetésben nem vesz részt akkor tanú pozícióba kerül, míg, ha büntetőjogilag felróható módon részt vesz, elkövetővé válik és vele szemben büntetőeljárás indul.
A napjainkban egyre nagyobb számban közterületen megvalósított erőszakos bűncselekmények – köznapi nevén tömegverekedések – kapcsán gyakran hivatkozott jogos védelemre tekintettel hangsúlyozta, hogy a jogos védelem kizárólag a jogtalan támadás, vagy az azzal való közvetlen fenyegetés elhárítására szolgálhat, az nem lehet a megtorlás vagy bosszú eszköze.
A garázda jellegű cselekményekkel kapcsolatban utalt rá, hogy a kölcsönös kihívás, provokáció elfogadása az egymással szemben álló felek számára a jogtalanság állapotát hozza létre, így alappal egyik fél sem hivatkozhat a jogos védelemre, mint büntethetőséget kizáró okra, még akkor sem, ha az erőviszonyok a cselekmény során utóbb megváltoznak.
Kitért – a gyakorlatban is gondos mérlegelést igénylő – támogató jelenlét kérdésére. Kiemelte, hogy a büntetőeljárásban gyakori védekezésként hangzik el, hogy a vádlott csak belekeveredett a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt.
A kollégiumvezető ekörben hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősség alóli mentesülés egyetlen módja ebben az esetben, ha a potenciális passzív pszichikai bűnsegéd a külvilág számára is egyértelművé teszi, hogy nem azonosult a tettessel, nem értett egyet vele, így például a helyszínt elhagyja vagy a bántalmazott érdekében segítséget hív. Mindezek hiányában passzív pszichikai bűnsegédként felelhet a büntetőeljárásban.
A Balatonszemesi Képzési Központ átadása alkalmából 2022. június 9. napján épületbejárással egybekötött ünnepi rendezvényt tartottak Balatonszemesen. A résztvevőket dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke köszöntötte. Az ünnepségen beszédet mondott Finta Csaba belsőépítész is.
Zalából hatan vehettek át elismerést a Budapesten tartott országos ünnepi rendezvényen. Közülük dr. Németh Mária kollégiumvezető a legmagasabb kitüntetést kapta, Tóth Andrásné keszthelyi irodavezetőnek pedig a 45 éves bírósági szolgálatát ismerték el.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) 2000-ben hozott döntésével a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját, július 15. napját nyilvánította a bírók és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. Ma már törvény mondja ki, hogy minden év július 15-e a Bíróságok Napja. A napot hazánkban első alkalommal 2001-ben ünnepelték, s azóta minden évben e napon adják át a magyar bírósági rendszer dolgozóinak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként a Magyar Királyi Kúria egykori elnökéről elnevezett Juhász Andor-díjakat. 2024-ben dr. Németh Mária címzetes táblabíró, a Zalaegerszegi Törvényszék Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője vehette át a díj arany fokozatát, Tóth Andrásné tanácsos, a Keszthelyi Járásbíróság elnöki irodavezetője pedig bronz fokozat kitüntetésben részesült és 45 éves munkáját Bírósági Szolgálatért Oklevéllel ismerték el.
Az Országos Bírói Tanács 2024. július 15-ei hatállyal dr. Kámán Petra zalaegerszegi járásbírósági titkár és Baranyai Tímea Angéla zalaegerszegi törvényszéki ügyintéző részére főtanácsosi címet, Temlén Katalin Tímea zalaegerszegi törvényszéki csoportvezető tisztviselő, valamint Horváth Veronika nagykanizsai járásbírósági tisztviselő részére tanácsosi címet adományozott.
Balról: Tóth Andrásné, dr. Németh Mária, dr. Sorok Norbert, a törvényszék elnöke, Temlén Katalin és Horváth Veronika