Könnyű testi sértés, rágalmazás, levéltitok sértés – legtöbbször ilyen esetekben indul magánvádas eljárás a bíróságokon. Ezekben az ügyekben tulajdonképpen a magánvádló az ügyész, neki kell bizonyítania, hogy bűncselekmény történt és bármikor indoklás nélkül ejtheti a vádat. Az eljárás speciális szabályairól beszélgettünk dr. Fazekas Ágnessel, a Budapest Környéki Törvényszék bírájával.

2019. I. félévben tovább javult az ítéletek elfogadottsága a járásbírósági szinten (ide értve a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat is), ahol a perek 54,9%-a fejeződik be. Az itt intézett civilisztikai (polgári, gazdasági, munkaügyi és közigazgatási) peres ügyeknél az ítéletek 92,4%-a, azaz százból több mint 92 ügy jogerőre emelkedett.

Az Infórádió Paragrafus c. műsorában dr. Kristófné dr. Kontra Erzsébet, a Pesti Központ Kerületi Bíróság csoportvezető bírája nyilatkozott a szülők és a gyermekek közötti kapcsolattartásról. A bírónő kiemelte, a gyermeknek joga, a különélő szülőnek pedig joga és kötelezettsége a rendszeres kapcsolattartás. 

Ezerkilencszáznyolcvankilencben, a köztársaság kikiáltása után néhány nappal Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök nevezte ki bíróvá dr. Zsurzsa Józsefet, akinek karrierje így lényegében egyidős a magyar jogállamiság újjászületésével.  A Hódmezővásárhelyi Járásbíróság jubiláló elnökével a rendszerváltás harmincadik évfordulója alkalmából beszélgettünk a változásról, a jó bíró és bírósági vezető erényeiről, valamint személyes életpályájáról. 

A közigazgatási perekben 2020. április 1-től elsőfokon a Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek járnak el regionális illetékességgel. A munkaügyi bírósági ügyekben ugyancsak 2020. április 1. napjától első fokon az illetékes törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, míg a felülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el.