A Fővárosi Ítélőtábla Médiaklubja 2017 óta a közérthető tájékoztatás fontos fóruma, a 2024. október 15-ei rendezvény témája: a hétköznapjainkban is előforduló példákon, jogeseteken keresztül a kötelesrész bírói gyakorlatának és az elektromos roller használat büntetőjogi megítélésének bemutatása volt. 

A Médiaklubon dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke és dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője és a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivője tartottak előadást.

Dr. Ribai Csilla előadásában az örökhagyó szabad rendelkezési jogát korlátozó kötelesrész bírói gyakorlatát mutatta be a mindennapokban is előforduló konkrét jogeseteken keresztül. Előadása kiindulópontjaként rögzítette, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezése értelmében kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. Hangsúlyozta, hogy a kötelesrészi igény nem öröklési, hanem kötelmi igény, amely jogi természetéből következik, hogy csak az általános, ötéves elévülési időn belül - akár késedelmi kamattal együtt is - érvényesíthető a hagyaték megnyílásától számítva. Rögzítette, hogy a kötelmi igény nem alanyi jogon járó igény, hanem azt az arra jogosultnak érvényesíteni kell. A Ptk. kitagadásra vonatkozó feltételrendszerének bírói gyakorlat szempontú bemutatása során részletesen kitért az érdemtelenség, az örökhagyó sérelmére elkövetett bűncselekmény, az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére törő vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt elkövetőkre; a tartási kötelezettség súlyosan megsértésére; erkölcstelen életmódra, a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélésre, a tőle elvárható segítségre, a durva hálátlanságra, valamint a szülői felügyeleti jog megszüntetésére alapot adó körülményekre. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kötelesrészre jogosult kötelesrészének pénzben való kiadását igényelheti, természetben – a haszonélvezet kivételével – a kötelesrész abban az esetben igényelhető, ha ez volt az örökhagyó végintézkedéssel vagy élők között nyilvánított akarata.

Dr. Ujvári Ákos előadásában az elmúlt időszakban már a hétköznapok részévé vált elektromos roller használatának büntetőjogi megítélését részletezte. Kiemelte, hogy 2024 nyarán már közel 100.000 elektromos roller vett részt a közúti forgalomban Magyarországon, így nélkülözhetetlenné vált a rájuk vonatkozó közlekedési magatartási szabályok részletes meghatározása. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a KRESZ ezirányú módosítása már folyamatban van.  Utalt arra, hogy az elektromos rollerek megítélésével kapcsolatos problémák eredendően oda vezethetőek vissza, hogy nincsenek besorolva a KRESZ 1. függelék II. pontja alatti egyetlen jármű fogalom alá sem. Alapvetésként rögzítette, hogy a közúti veszélyeztetés, közúti baleset okozása, járművezetés ittas állapotban és bódult állapotban bűncselekmények elkövetője csak járművezető lehet. Kifejtette, hogy abban az esetben, ha nem igazolható, hogy a vezetett eszköz a jog fogalma szempontjából is járműnek minősül, akkor a fenti bűncselekmények nem valósulnak meg. Az ítélőtábla egyik jogesetén keresztül bemutatta, hogy a bírói joggyakorlat miként munkálta ki az elektromos rollerek azon büntetőjogi megítélését, melynek eredményeként az az egységes álláspont alakult ki, hogy az elektromos roller a közúti forgalomban használt, alapvetően személyszállításra szolgáló eszköz, amit akkumulátorral működő beépített erőgép (motor) hajt, ezért az járműnek minősül, így elkövethető vele a járművezetés ittas állapotban vétsége.