A Szolnoki Törvényszéken jogerősen befejeződött, annak a 35 éves büntetlen előéletű férfinak a büntetőügye, aki 2022. november 18-án este, nem sokkal nyolc óra után kunhegyesi otthonukban mérgében, ököllel megütötte és ellökte az élettársát, aki ennek hatására az oldalával az ágyuk fa támlájára esett.
Detailed search
Zala megyében folytatta országjáró körútját az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A Beszédfelismerő Program hazájában a megye négy járásbíróságát és a Zalaegerszegi Törvényszéket keresték fel a bírósági hivatal vezetői. A fórumokon itt is a digitális fejlesztések, a javadalmazási rendszer és az új Pp. hétköznapjai voltak a legfőbb témák.
Végzésével helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt T. CS. I. rendű vádlott ellen folyamatban volt büntetőügyben az elsőfokon eljárt Szegedi Törvényszék ítéletét. A bíróság halált okozó testi sértés bűntettében továbbá emberkereskedelem és kényszermunka bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat. Az I. rendű vádlottal szemben elsőfokon kiszabott 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás ezzel jogerőre emelkedett.
A bíróság által megállapított tényállás lényege szerint az I. rendű vádlott egy 2019-ben Tömörkény településre költözött párral megismerkedett, gazdálkodásukat rendszeresen segítette. Ennek során a pár férfi tagjával – a későbbi sértettel - összebarátkozott, míg annak élettársával egymásba szerettek. A szerelmi viszonyról tudomást szerző sértett a barátjának felajánlotta, hogy fizetség ellenében élettársát elengedi vele. A vádlott végül 2021. áprilisában e célból 3,5 millió forintot adott át a sértettnek, aki viszont további összeget követelt. Ennek nyomán szóváltásba és kölcsönös dulakodásba keveredtek, mely során a vádlott egy vascsővel legalább két alkalommal, nagy erővel fejen ütötte a sértettet, aki a bántalmazás következtében az életét vesztette. A vádlott ezt követően a sértett holttestét - annak tanyájáról - autóval elszállította, és ismeretlen helyre rejtette. A később hazaérkező nőnek azt mondta, hogy volt élettársát ismeretlen személyeknek adta át, hogy gondoskodjanak a végleges eltüntetéséről. Ezután megkérte a nőt, hogy tegyen a rendőrségen valótlan bejelentést a férfi eltűnéséről. Az így elindult körözési eljárásban azonban kiderült, hogy a férfi és a nő vallomása valótlan volt.
Az elsőfokú bíróság döntésével szemben az I. r. vádlott és védője elsődlegesen eltérő tényállás megállapítása és erre tekintettel a vádlott felmentése érdekében, másodsorban eltérő minősítés érdekében a kiszabott büntetés enyhítése végett jelentett be fellebbezést. Az ügyészség az elsőfokú bíróság ítéletének helyben hagyására tett indítványt.
Az immár jogerős döntés szóbeli indokolása során Dr. Nagy Erzsébet tanácselnök kiemelte, hogy a bejelentett - felmentést célzó - védelmi fellebbezés alaptalan volt. A Szegedi Ítélőtábla eljáró tanácsa az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást – a másodfokú eljárásban a jogi indokolásban tett kisebb helyesbítéssel és kiegészítésekkel – megalapozottnak találta. Erre tekintettel a védelem tényállást támadó fellebbezése - mely a vádlott felmentésére irányult – nem foghatott helyt, hiszen megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem állapíthat meg eltérő tényállást.
Megállapította továbbá, hogy a törvényszék többségében helyesen hívta fel és értékelte az I. rendű vádlott vonatkozásában releváns, a büntetés kiszabása szempontjából lényeges súlyosító és enyhítő körülményeket, azok csak minimális pontosításra szorultak. Ezeket figyelembe véve a Szegedi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy bár az I. rendű vádlott vonatkozásában az enyhítő körülmények vannak túlsúlyban, a vele szemben elsőfokon kiszabott, a középmértéket jelentő 7 év szabadságvesztés és 7 év közügyektől eltiltás arányos és törvényes büntetés, az ügy minden körülményét - főként a halálos eredmény bekövetkezését - figyelembe véve minden szempontból alkalmas a büntetéssel elérni kívánt célok maradéktalan megvalósulásához. A büntetés enyhítésére tehát nem látott lehetőséget az ítélőtábla.
A jogerős végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.
Zöldhulladék tárolóban rejtette el áldozatát a vádlott. Korábban a két férfi üzlettársak voltak, majd 2017-től egyre több feszültség alakult ki köztük. Végül a vádlott 2018-ban, egy megbeszélés során végzett a sértettel. Emberölés bűntette miatt a Pest Vármegyei Főügyészség emelt vádat a terhelt ellen, míg a Budapest Környéki Törvényszék 2024. július 3-án megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
A tervek szerint 2020-ban már modern tárgyi eszközökkel és technológiával felszerelt új épületben fogadja az ügyfeleket a Ráckevei Járásbíróság. Ráckeve Város Önkormányzata az eredményes közbeszerzési eljárást követően megkezdte a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) illetékességi területéhez tartozó Ráckevei Járásbíróság új épületének kivitelezését, a Kossuth utca 14. szám alatt már folynak az alapozási munkák.
A Fővárosi Törvényszék 2024. január 10-én kihirdetett elsőfokú – nem jogerős ítéletével – 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 3 év közügyektől és 5 év szakértői tevékenységtől mint foglalkozástól eltiltásra ítélt egy igazságügyi szakértőként is tevékenykedő pszichiátert, akit hatósági eljárásában elkövetett vesztegetés, továbbá büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntettével vádolt az ügyészség.
A Fővárosi Törvényszék 2024. január 22-én előkészítő ülést tartott egy férfi ügyében, akit emberölés bűntettének kísérletével vádol az ügyészség.
A vádirat szerint a terhelt a sértettel kötött megállapodás alapján havi 20 ezer forintért cserébe a sértett telkén lévő ablaktalan melléképületben lakott, amelynek ajtónyílását csak egy pokróc takarta.
A T. Cs. I. és társai ellen csalás bűntette miatt folyamatban lévő 25.B.192/2016-os számú büntetőügyben a 2024. július 3-án, 5-én, 10-én, 12-én, 16-án, 17-én, 18-án és 19-én 9 órakor kezdődő tárgyalásra kötelező előregisztrációt hirdet a Fővárosi Törvényszék.
A tárgyalás helyszíne minden esetben a Markó utca 27. szám alatti épületben a II. emelet 59. számú tárgyalóterem.
A helyiség befogadóképessége korlátozott, ezért a részvétel mind a sajtó munkatársai, mind pedig a hallgatóság részére regisztrációhoz kötött!
Az érdeklődők
a 2024. július 3-i tárgyalásra 2024. július 2-án 9 óráig,
a 2024. július 5-i tárgyalásra 2024. július 4-én 9 óráig,
a 2024. július 10-i tárgyalásra 2024. július 9-én 9 óráig,
a 2024. július 12-i tárgyalásra 2024. július 11-én 9 óráig,
a 2024. július 16-i tárgyalásra 2024. július 12-én 9 óráig,
a 2024. július 17-i tárgyalásra 2024. július 16-án 9 óráig,
a 2024. július 18-i tárgyalásra 2024. július 17-én 9 óráig, míg
a 2024. július 19-i tárgyalásra 2024. július 18-án 9 óráig jelezhetik részvételi szándékukat az fthallgatosag@birosag.hu e-mail-címen.
Azon érdeklődök, akik minden tárgyalásra szeretnének regisztrálni, egy levélben jelezzék részvételi szándékukat.
Felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy a megadott határidőn túl érkező jelentkezéseket nem áll módunkban befogadni!
Kérjük a sajtó munkatársait, hogy kérelmükben nevezzék meg az általuk képviselt sajtóorgánumot, lehetőség szerint adják meg az érkező munkatárs nevét, valamint azt, hogy az illető milyen minőségben kíván részt venni a tárgyaláson (újságíró, fotós, operatőr stb.).
Magánszemély érdeklődő a személyazonosító igazolványában szereplő nevével regisztrálhat a tárgyalásra.
A várható nagy érdeklődésre és a férőhelyek korlátozott számára tekintettel a televíziós stábok részéről legfeljebb 2 fő (1 operatőr, 1 fő riporter), az írott sajtó részéről pedig 1 fő újságíró és 1 fő fotós számára tudunk helyet biztosítani a tárgyalóteremben.
A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya a tárgyalást megelőző munkanapon 16 óráig minden jelentkező számára visszaigazolást fog küldeni arról, hogy regisztrációja sikeres volt-e vagy sem.
A megadott határidőn túl érkező jelentkezésekre nem reagálunk!
A részvételi jogosultságot a tárgyalóterembe történő belépést megelőzően ellenőrizzük.
Fővárosi Törvényszék Sajtóosztály
Meg kell tartanunk az erőt és az egységet, hogy szolgálatunkkal megtartsuk az emberek irántunk való bizalmát - hangsúlyozta Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ünnepi beszédében a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napján. Az OBH elnöke szerint a XXI. századi bíróság küldetése az erős és egységes bírósági szervezet, amely Magyarország szuverenitásának az őre.