Megnevezése: Nyíregyházi Törvényszék
Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Bocskai u. 2.
Adószáma: 15311502-1-15
KSH száma: 15311502 8423 312 15
AHT azonosító: 035642
AHTT azonosító: 209126
PIR törzsszám: 311508
Szakágazati besorolás: 033020
Számlavezető: Magyar Államkincstár
Előirányzat –felhasználási keretszámla: 10044001-01483123-00000000
Intézményi kártyafedezeti számla: 10044001-01483123-00060004
Felszámolói díjfedezeti letéti számla: 10044001-01483123-24000004
Végrehajtói letéti számla: 10044001-01483123-22000008
Bírói (elnöki, óvadéki) letét számla: 10044001-01483123-21000005
EFER elszámolási számla: 10044001-01483123-02000006
Fedezetbiztosítási számla: 10044001-01483123-90000009
EU-s program célelszámolási számla: 10044001-01483123-30005008
Eljárási illeték számla: 10032000-01012482-00000000
VIP kártyafedezeti számla: 10044001-01483123-000700003
Központosított beszedési számla: 10044001-01040009-00000000
| Előirányzat-felhasználási keret számla: | HU60 10048005-01483192-00000000 |
| Kártyafedezeti számla: | HU46 10048005-01483192-00060004 |
| Központosított beszedési számla: | HU15 10048005-01040009-00000000 |
| Bírói letét számla: | HU39 10048005-01483192-21000005 |
| Végrehajtói letét számla: | HU05 10048005-01483192-22000008 |
| Felszámolói díj fedezeti letét számla: | HU13 10048005-01483192-24000004 |
| Eljárási illeték számla: | HU10 10032000-01012516-00000000 |
SWIFT-kód: MANEHUHB
3525 Miskolc, Fazekas u. 2.
3501 Miskolc, Pf. 270.
Gazdasági kezelőiroda: +36 46/815-225
+36 46/815-224
A kezelőirodák ügyfélfogadási rendje:
Csütörtök: 8:00-12:00, 13:00-15:00
többi munkanapon 9:00-11:00
Akadálymentesítéssel kapcsolatos információk az alábbi linken:
https://birosag.hu/sites/default/files/2024-04/akadalymentesites_adatok_20230505.pdf
4400 Nyíregyháza, Toldi u. 1.
4401 Nyíregyháza Pf.1041.
+36 42 524 000 /793
cegbirosagnyt@nyiregyhazit.birosag.hu, nyhtgazdasagi@birosag.hu
Dr. Varjasi Erika
Felvilágosításadás, ügyfélfogadási idő cég- és gazdasági irodában, végrehajtói irodában, valamint a közjegyzői irattárban (Nyíregyháza, Toldi u. 1.)
Központi telefonszám: 42/524-000
Kizárólag cég- és gazdasági ügyekkel kapcsolatos felvilágosítás: 42/524-000
Hétfő: 14:00-16:00 óra
Kedd: 09:00-11:00 óra
Szerda: 08:00-15:30 óra (panasznap)
Csütörtök: 09:00-11:00 óra
Péntek: 09:00-11:00 óra
* cég-és gazdasági irodában előzetes időpontfoglalás alapján minden csütörtökön 14:00 és 16:00 óra között a jogi képviselők részére további iratbetekintési lehetőség biztosított.
Az épületben a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma, a Nyíregyházi Járásbíróság, a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (KMB), valamint a Nyíregyházi Törvényszék Gazdasági Hivatala található.
8200 Veszprém, Vár utca 19.
8210 Veszprém, Pf. 1029.
+36 88 577 500
+36 70 514 7405
cegbirosag_veszprem@birosag.hu
Dr. Vincze Edina
Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel a személyes ügyfélfogadás 2020. szeptember 21-től a járványügyi készültség fennállásának ideje alatt szünetel.
A bírósági épületben tartózkodás rendje menüpontban olvasható szabályzat alapján belépésre jogosultak ügyfélfogadási időben a 70 514 7429-es telefonszámon tudnak előzetesen időpontot kérni.
Hétfő - kedd: 8.00-11.00
Szerda: 8.00-11.30 és 12.30-15.00
Csütörtök - péntek: 8.00-11.00
A 2008 óta hatályos TEÁOR’08-at a TEÁOR’25 váltja fel.
A cégbejegyzésre kötelezett szervezetek egyértelműen átsorolható tevékenységei közül az adóhatóság fordítja át az új TEÁOR kódra a fordító kulcs alapján 2025. január 31. napjáig.
Amennyiben az egyéb tevékenységek az új osztályozás szerint több kódra válnak szét, akkor nem történik automatikus átfordítás. Ebben az esetben a szervezeteknek/önálló vállalkozóknak van bejelentési kötelezettségük 2025. július 1. napjáig.
A cégbejegyzésre kötelezett szervezet/önálló vállalkozó, ha nem ért egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott egyéb tevékenyégüket azonosító, megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1. napjáig az adóhatóságnál tud eredményezni.
A létesítő okiratban nem kerülnek átvezetésre az új kódok, mert létesítő okiratot csak maga a szervezet módosíthat. Az új főtevékenységet -akár azt, ami megajánlásra kerül -, akár azt, amire a szervezet 2025. július 1. napjáig változtat - elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.
Amennyiben a szervezet 2025. július 1. után módosít a főtevékenység kódján, akkor viszont azt - a megszokott módon - kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.
A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységet akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változásbejegyzést kezdeményez.
Amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.
A 2021. évi XCV törvény módosította 2022.január 1-től jelentősen a 2013 évi V.törvény /Ptk./ Harmadik Könyvét, továbbá módosította ugyanezen időponttól kezdődően a 2006.évi V.törvényt /Ctv./
A 2006.évi V.törvény /Ctv./ hatálya alá tartozó eljárásokban nincs törvénykezési szünet.
2021. július 1. napjától változnak a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezései.
A legfontosabbak:
Meghosszabbított határidő:
A 2021. június 30-án kényszertörlés alatt álló cégek még 2021. július 30. napjáig igazolhatják, hogy a NAV az adószámot helyreállította és kérhetik a kényszertörlési eljárás megszüntetését.
Lehetőség a kényszertörlési eljárás megszüntetésére:
Az új szabályok alapján a 2021. július 1. után kényszertörlés alá kerülő cégek kérhetik a kényszertörlési eljárás megszüntetését, ha megállapítható, hogy a továbbműködés feltételei fennállnak. Ha:
az elrendelés oka már nem áll fenn,
a cég érvényes adószámmal rendelkezik,
a tartozások kiegyenlítése megtörtént, valamint a cég megfizette az eljárás felügyeleti illetékét.
A törvénysértő működésben való közrehatás vizsgálata:
A cégbíróság vizsgálja a vezető tisztségviselő és a tag korábbi eljárásának, magatartásának felróhatóságát a kényszertörlési eljárásra vezető törvénysértő működés létrejöttében és fenntartásában. Ha a mulasztás a kényszertörlési eljárás megindítását megelőző két éven belül történt, akkor adott esetben a cégjegyzékből ezen idő alatt már törölt személyek felróható magatartása is vizsgálható.
Ha a cégbíróság a törvénysértő működés vizsgálata eredményeként megállapítja, hogy az eltiltással érintett személy nem tudja kétséget kizáróan igazolni azt, hogy az elvárható minden intézkedést megtett a cég törvénysértő működésének megszüntetése, a cég által megvalósított mulasztás megszüntetése érdekében akkor az eltiltott személy korlátlanul felel a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ki nem elégített hitelezői követelésekért.
Az illetékekről szóló törvény változása:
2021. július 12. napjától a kényszertörlési eljárásért 250 000 Ft felügyeleti illetéket kell fizetni. A felügyeleti illetéket a kényszertörlési eljárás kezdő napján a cégjegyzékbe bejegyzett tagok és vezető tisztségviselő egyetemlegesen viselik.
A 2006. évi V. törvény 2017. január 01. napjától hatályos 24.§. (1) bekezdés n) pontja szerint a cégjegyzék valamennyi cég esetében tartalmazza a cégnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló, 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési törvény) 14.§-a szerinti hivatalos elérhetőségét. A 131/G.§. szerint az adat nyilvántartása 2018. január 01. napjától kötelező.
A cég hivatalos elérhetőségét bejelentheti az E-ügyintézési törvény szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szervnél vagy a nyilvántartó cégbíróságnál. A cégbíróság az adatot az E-ügyintézési törvény szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus értesítése alapján, hivatalból jegyzi be, ha azt a cég oda jelentette be. Ha a cég az adatot a cégbíróság felé jelentette be, a cégbíróság a bejegyzésről a 2015. évi CCXXII. törvény 14.§. (9) bekezdése szerinti nyilvántartást vezető szervet elektronikus úton értesíti.
Felhívja a cégbíróság a figyelmet, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a gazdálkodó szervezet kötelezettségének nem teljesítése esetén köteles a gazdálkodó szervezettel szembeni, törvényben meghatározott törvényességi felügyeleti eljárás vagy hatósági ellenőrzés lefolytatását kezdeményezni.
Veszprém, 2017. október 10.
A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága tájékoztatja az ügyfeleket, hogy - ha azt a cég tagja, vagy képviselője kéri –, 2016. január 1. napjától kezdődően illetékmentes a cég cégkivonatának, cégbizonyítványának és cégmásolatának kiállítása, valamint a cég cégnyilvántartásban szereplő elektronikus okiratainak elektronikus úton történő megküldése.
2015. január 01. napjától a törvényességi felügyeleti eljárásban a cég a kérelmét kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. Az eljárással kapcsolatos általános információk az Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapján (www.ceginformaciosszolgalat.kormany.hu), a felhasználandó űrlap a http://www.e-cegjegyzek.hu/cgturlap címen érhetők el.
A 2016. évi I. törvénnyel módosított 2013. évi CLXXV. törvény rendelkezései szerint azon korlátolt felelősségű társaság, amely jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot, legkésőbb 2017. március 15-éig köteles a törzstőkéjét megemelni vagy átalakulásáról, egyesüléséről dönteni azzal, hogy a tőkeemelésről a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával határozhat. A társaságnak egyidejűleg döntenie kell a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat-módosítás kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Ha a cég egyéb cégadatot érintő változást is bejelent, abban az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.
A Veszprémi Törvényszék Cégbírósága felhívja a figyelmet, hogy a Magyar Közlöny 2017. március 01. napján kiadott 30. számában megjelent a 2017. évi II. törvény a közigazgatási ügyintézéshez kapcsolódó egyes illetékek és díjak megszüntetéséről.
A jogszabály az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45.§ (1a) és (3) bekezdését, valamint az (1) bekezdés d) pontját az alábbiak szerint módosította:
- (1a) A szociális szövetkezet, a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzésére irányuló eljárás illetékmentes;
- (3) Az egyszerűsített eljárással történő cégbejegyzési kérelem illetéke zártkörűen működő részvénytársaság esetén 50.000Ft, azzal, hogy amennyiben az egyszerűsített cégbejegyzésre irányuló kérelem benyújtása után megállapítást nyer, hogy a kérelmező az egyszerűsített bejegyzés igénybevételére nem jogosult, a cégbíróság felhívást bocsát ki az illeték (1) bekezdés szerinti összegre történő kiegészítésére;
- a 45. § (1) bekezdés d) pontjában az „a)–c) pont” szövegrész helyébe az „a) és b) pont” szöveg lép.
Ugyanez a jogszabály kiegészítette a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 20. §-át a következő (2a) bekezdéssel:
- (2a) Nem kell közzétételi költségtérítést fizetni a korlátolt felelősségű társaság, az egyéni cég, a közkereseti társaság és a betéti társaság bejegyzése esetén.
A záró rendelkezések szerint a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Részben akadálymentesített, mely érinti:
- Főbejárat és előtér.
- Udvari kapubejárat (innen lépcsőn keresztül megközelíthető földszinti mozgáskorlátozott WC).
- Hátsó, gazdasági hivatali épületrész mozgáskorlátozott WC-vel.
Az épületbe bejutás a főbejáraton keresztül akadálymentesen az előtérig, a gazdasági hivatali épületrészbe az udvari kapubejárón keresztül akadálymentesen.
A mozgáskorlátozott személy tárgyalótermekbe való bejutása bírósági alkalmazottak fizikai-emberi erőforrás igénybevételével történik.
Adott ügyben adott bírónak érkezik a jelzés az ügyféltől és a bíró a tárgyalást a Földszint 22. vagy 23. tárgyalóba tűzi ki, foglalja le.
A bírósághoz való hozzáférés megkönnyítését és egyszerűsítését szolgálja a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) 14. járásbíróságaként működő Érdi Járásbíróság elindítása. Az újonnan felálló bíróságnak ideiglenesen helyt adó épületet dr. Handó Tünde az, Országos Bírósági Hivatal elnöke, Radich Orsolya, a Pest Megyei Kormányhivatal főigazgatója, T. Mészáros András, Érd Város polgármestere, valamint dr. Gerber Tamás, a BKT elnöke adta át.
A Szolnoki Törvényszék Szolnok, Kossuth u. 1. szám alatti épületének – a tetőszerkezet tartószerkezeti felújítását, a tetőfedés és bádogos szerkezetek cseréjét, a homlokzati felületek teljeskörű felújítását, a külső nyílászárók cseréjét, az épület lábazatának vízszigetelését, valamint az épület körüli utcai járdák és udvari térburkolatok felújítását magában foglaló – külső felújítási munkálatai előreláthatóan idén ősz végén kezdődhetnek meg. Jelenleg a kapcsolódó közbeszerzési eljárás zajlik, melyben az eljárást kiíró Országos Bírósági Hivatal ajánlatkérő által meghosszabbított ajánlattételi határidő szerint a munkálatokra kivitelezőként pályázni kívánó cégeknek 2024. szeptember 12-én délig van lehetőségük árajánlatuk előterjesztésére.
Annak érdekében azonban, hogy a megromlott állapotú épület a fenti felújítási munkálatok megkezdéséig is biztonságos maradjon, 2024. augusztus 12-31. napja között a törvényszék tetőszerkezet-javítási, megerősítési munkákat végeztet majd, és rögzítteti az épület elmozdult lábazati köveit. Ezen munkálatok nem a fenti felújítási folyamat részei, hanem az épület állagmegóvását szolgálják. A 2024. augusztus 12-én kezdődő, a tervek szerint 3 héten át zajló munkálatok ideje alatt a törvényszék a lakosság szíves megértését kéri.
Szolnok, 2024. augusztus 9.
a Szolnoki Törvényszék Sajtóosztálya
A Pécsi Törvényszék a 2023. november 8-án megtartott nyilvános tárgyaláson kihirdetett ítéletével B. Á. elsőrendű vádlott férfit életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt két év hat hónap börtönre és két év közügyektől eltiltásra ítélte. A bűncselekmény elkövetéséhez használt kést elkobozta, és kötelezte az elsőrendű vádlottat a mintegy félmillió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére.
Ittasan ült a sértett kocsijába, majd okozott halálos balesetet a társával az I. rendű vádlott. Nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat az ügyben a Pest Vármegyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig a 2024. február 5-én megtartott előkészítő ülést követő tárgyaláson a II. rendű vádlottra vonatkozóan hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
Több alkalommal, az otthonában molesztálta lányait a vád szerint a terhelt. Tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekmény végzésével (végeztetésével) elkövetett szexuális erőszak bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat a férfi ellen a Pest Vármegyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig a 2024. október 29-én megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
A másodfokon eljáró Szekszárdi Törvényszék a 2024. szeptember 4-én tartott nyilvános ülésén – megváltoztatva a Szekszárdi Járásbíróság elsőfokú ítéletét, részben enyhítve a kiszabott büntetést – 1 év 6 hónap fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt jogerősen egy ötvenes évei elején járó szekszárdi nőt folytatólagosan elkövetett sikkasztásért. A vádlott a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható legkorábban feltételes szabadságra.
Az emberölés bűntette miatt L. T. ellen indult büntetőügyben a másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla nem találta alaposnak a büntetés enyhítéséért, a feltételes szabadságra bocsáthatóság érdekében bejelentett védelmi fellebbezéseket, ezért a mai napon meghozott ítéletével csupán a cselekmény jogi minősítését pontosította, egyebekben azonban a Fővárosi Törvényszék tényleges életfogytig tartó szabadságvesztést kiszabó ítéletét helybenhagyta. Ezzel az eljárás jogerősen befejeződött.
A Karcagi Járásbíróság a napokban ítéletet hirdetett a járásbíróság elmúlt évtizedének – a vádlottak, az elkövetett bűncselekmények és a tárgyalások száma, valamint a nyomozati iratok és az ítélet terjedelme alapján – legnagyobb volumenű büntetőügyében, amit tükröz az is, hogy az ügy tárgyalására és az ítélethirdetésre Jász-Nagykun-Szolnok vármegye legnagyobb bírósági tárgyalótermében, a Szolnoki Törvényszék dísztermében került sor.
