A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. április 24-én rendezett a 2024-es évről szóló sajtótájékoztatón és Médiaklubon, amelyet dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivőjével és Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjével közösen tartott. Az idei első médiaklub témája: Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése volt.

Dr. Ribai Csilla a 2024. évi ügyforgalmi adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy továbbra is az öt ítélőtábla közül a Fővárosi Ítélőtábla dolgozik a legnagyobb ügyteherrel mind az ügyek számát, mind a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve. Rámutatott, hogy az ítélőtáblák közül csak itt működik Közigazgatási Kollégium, valamint a Büntető Kollégiumnál katonai tanács.

Jelezte, hogy az országos ügyforgalmi adatok változásával párhuzamosan változott a Fővárosi Ítélőtábla ügyforgalma is: az előző évhez képest a Fővárosi Ítélőtáblára 5,3%-kal több ügy érkezett 2024-ben. A Fővárosi Ítélőtábla kiemelkedő munkájának eredménye, hogy a befejezett ügyek száma az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal nőtt az előző évhez képest. 

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók. A Fővárosi Ítélőtábla Kollégiumai 2024-ben 2260 peres ügyet fejeztek be, amelyből továbbra is kiemelkedően magas az 1 éven belül befejezett peres ügyek aránya, ez 2024-ben 99,3% volt.

Az előző évekhez hasonlóan 2024. évben is 3 hónapon belül befejezte a Fővárosi Ítélőtábla a nemperes eljárások döntő többségét. Az 5199 nemperes ügy 72,5%-a 3 hónapon belül, 88,4%-a féléven belül, míg 99,98%-a 1 éven belül befejezésre került.

2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt 881 peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett. 

 Az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi statisztikai adatok is alátámasztanak. 

Az ítélkezési tevékenység magas minőségét tükrözik a megalapozottsági mutatók. A Fővárosi Ítélőtábláról 2024-ben 238 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, és összesen 236 ügy került befejezésre. A befejezett ügyek döntő többsége, 70%-a helybenhagyó, 3%-a hatályon kívül helyező, 8%-a megváltoztató, míg 19%-a egyéb döntéssel zárult. 

A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.

A 2024. év ügyforgalmi adatainak értékelését követően Dr. Ujvári Ákos a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője tartotta meg Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése című előadását.

A kollégiumvezető a bűncselekmény helyszínén jelenlévő személyek eljárásjogi pozíciójának szemléltetése során kifejtette, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetését közvetlenül észlelő személy az elkövetésben nem vesz részt akkor tanú pozícióba kerül, míg, ha büntetőjogilag felróható módon részt vesz, elkövetővé válik és vele szemben büntetőeljárás indul.

A napjainkban egyre nagyobb számban közterületen megvalósított erőszakos bűncselekmények – köznapi nevén tömegverekedések – kapcsán gyakran hivatkozott jogos védelemre tekintettel hangsúlyozta, hogy a jogos védelem kizárólag a jogtalan támadás, vagy az azzal való közvetlen fenyegetés elhárítására szolgálhat, az nem lehet a megtorlás vagy bosszú eszköze.

A garázda jellegű cselekményekkel kapcsolatban utalt rá, hogy a kölcsönös kihívás, provokáció elfogadása az egymással szemben álló felek számára a jogtalanság állapotát hozza létre, így alappal egyik fél sem hivatkozhat a jogos védelemre, mint büntethetőséget kizáró okra, még akkor sem, ha az erőviszonyok a cselekmény során utóbb megváltoznak.

Kitért – a gyakorlatban is gondos mérlegelést igénylő – támogató jelenlét kérdésére. Kiemelte, hogy a büntetőeljárásban gyakori védekezésként hangzik el, hogy a vádlott csak belekeveredett a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt.  

A kollégiumvezető ekörben hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősség alóli mentesülés egyetlen módja ebben az esetben, ha a potenciális passzív pszichikai bűnsegéd a külvilág számára is egyértelművé teszi, hogy nem azonosult a tettessel, nem értett egyet vele, így például a helyszínt elhagyja vagy a bántalmazott érdekében segítséget hív. Mindezek hiányában passzív pszichikai bűnsegédként felelhet a büntetőeljárásban.