Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntető tanácsa az emberölés bűntette és más bűncselekmény miatt Navratil János és társa, Burai István ellen indított büntetőügyben a Kecskeméti Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét.
Mindkét vádlott esetében indokoltnak találta az I. fokon kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztést a táblabíróság, azonban az I. rendű vádlottra kimondta: feltételes szabadságra nem bocsátható, vagyis büntetése tényleges életfogytig tartó fegyház lett. A II. rendű vádlott feltételesen szabadulhat ugyan, ám az I. fokú ítéletben megszabott 30 év helyett 35 évben állapította meg az ítélőtábla a szabadulás legkorábbi időpontját.
Az ítélet indoklásában elhangzott: tényleges szabadságvesztés büntetést általában akkor szab ki a magyar bíróság, ha a vádlott több embert öl meg, vagy korábban már emberölésért elítélték, és más minősítő körülmények is megállapíthatók. Jelen esetben nem ez történt. Azonban a legsúlyosabb büntetés kiszabását mindenképp indokolja, hogy a többszörösen büntetett, ezt a cselekményt feltételes szabadság ideje alatt elkövető vádlott brutális, kíméletlen módon, több órán át kínozta halálra a 86 éves sértettet. Ez a tette és előélete alapján az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy az I. rendű vádlott nem méltó és nem is képes arra, hogy valaha is törvénytisztelő állampolgárként visszatérjen a társadalomba.
Az ügy II. rendű vádlottja esetében az ítélőtábla a vádlott büntetlen előéltére tekintettel még lát reményt arra, hogy a hosszú börtönbüntetés alatt bebizonyítsa, képes újra beilleszkedni szabadulása után - hangzott el az ítélet kihirdetésekor. Ám a számára I. fokon kiszabott büntetés  - tekintve a cselekmény súlyát és az elkövető társadalomra veszélyességét - mindenképp súlyosabb büntetést indokol, ezért emelte fel a táblabíróság a legkorábbi szabadulás időpontját 30 évről 35 évre.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

A bűncselekményekről

1./ 2009. február 18-án az I. rendű vádlott  hajnalban bement Budapesten a XIII. kerületben üzemeltetett Süni sörözőben. A vádlott érkezésekor itt két ember, egy játékgépen játszó vendég, Sz. Z. sértett és a pultos, K. Zs. sértett tartózkodott. Az I. rendű vádlott alkoholt fogyasztott, ezután játékgépezni kezdett, majd a vendég időleges távozását és a pultos raktárhelyiségben tartózkodását kihasználva a söröző pultjáról a pénztárgépet leverte. Az ezt észlelő alkalmazottat az I. rendű vádlott azért, hogy az értékeket megszerezhesse, tarkón ütötte, majd a raktár rekeszeinek taszította. Ezt követően az összetört pénztárgépben, illetve a pulton lévő összesen 42.380 Ft készpénzt, valamint a pultos és a vendég mobiltelefonját magához vette, és távozott a sörözőből.
2./ A nyugdíjazását megelőzően cipészként dolgozó, 1925-ben született V. Gábor Mátyás sértett az élettársa halálát követően a testvére, V. Terézia által lakott mélykúti ingatlanba költözött. A sértettet közelben lakó rokonai, V. Tibor és V. Józsefné látogatta és segítette. A sértett - kora miatt - otthonából csak vásárolni járt el, és ilyenkor az összes megtakarított pénzét magával vitte. Otthon a pénzt különböző helyekre eldugta, azonban a rejtekhelyet később gyakorta csak V. Tibor segítségével találta meg. Így azért, hogy a sértettnek nehogy baja legyen, 2011 nyarának végétől a sértett nyugdíját V. Tibor vette fel, a spórolt pénzét is ő kezelte, így a sértett ettől kezdve készpénzt nem tartott az otthonában.
2011 augusztusában elhalálozott a sértett testvére, V. Terézia, és értékeit a sértett eladásra hirdette meg. A hagyatéki tárgyak megtekintésekor több ember megfordult az ingatlanon. Közöttük volt a II. rendű vádlott is október második felében, aki korábban látta azt is, hogy a boltban fizető sértett milyen sok pénzt tart magánál.
2011. november 20-án délután az I. és a II. rendű vádlott egy mélykúti kocsmában italoztak, és ekkor elhatározták, hogy megszerzik az idős sértett pénzét. Nem sokkal 17 óra után gyalog mentek a sértett házához, bekopogtak az üvegajtón, és amikor a sértett az ajtót  kinyitotta, az I. rendű vádlott ököllel azonnal mellbe vágta. A férfi az ütésre megtántorodott és elesett. A vádlottak a földön fekvő férfitól a pénzét követelték, miközben az I. rendű vádlott kézzel a sértett mellkasát, gyomrát és arcát ütlegelte. A pénztelenségét hangsúlyozó sértettet az I. rendű vádlott tovább bántalmazta, arcát, hasát, mellkasát ütötte, acélbetétes bakancsával meg is rugdosta. Eközben a II. rendű vádlott tovább követelte, hogy a sértett mondja meg, hol tartja a pénzét.
A sértett hiába állította, hogy a lakásban nincs pénz, hiába könyörgött, hogy ne bántsák, a vádlottak tovább verték. Az idős férfi azért, hogy szabadulást kíséreljen meg, azt állította, hogy a lakásán kívül van a pénz elrejtve, megmutatja, csak ne bántsák. A vádlottak ekkor talpra állították a sértettet, kikísérték az udvarra.
Amikor a férfi segítségért kezdett kiabálni, visszahúzták a lakásba, a padlóra lökték, és tovább rugdosták, taposták, az I. rendű vádlott egy infralámpával is ütlegelte az idős férfit. A II. rendű vádlott a lakásban talált kalapáccsal, rücskös felületű fahusánggal is verte a sértettet, majd kínozni kezdték. A székhez kötözték, lángoló papírt az arcához közelítve fenyegették, majd az egész házat, pénz után kutatva, felforgatták.
A sértett a hosszan elhúzódó bántalmazás során számtalan sérülést szenvedett el, míg végül meghalt. A vádlottak, hogy a sértett haláláról meggyőződjenek, a náluk lévő öngyújtóval a férfi bal lábszárát és az azon lévő nadrágot megégették, majd 21 óra tájban összesen 19 ezer forintnyi értéktárggyal (többnyire szerszámmal és egy akkutöltővel) távoztak a helyszínről, amit egymás között megosztottak - áll az I. fokú bíróság ítéletében.

Az I. fokú ítéletről

Társtettesként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés és rablás bűntettében találta bűnösnek a Kecskeméti Törvényszék 2013. október 10-én Navratil János (1980 - mélykúti lakos) I. rendű vádlottat. Ezért őt a törvényszék, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül életfogytig tartó fegyházra és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte, kimondva: a vádlott feltételes szabadságra legkorábban 35 év után bocsátható.
Az ügy II. rendű vádlottja, Burai István (1979 - mélykúti lakos) társtettesként, nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel, a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettéért életfogytig tartó fegyházbüntetést és 10 év közügyektől eltiltás büntetést kapott úgy, hogy feltételes szabadságra legkorábban 30 év után bocsátható.
Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, míg a vádlottak és védőik a büntetés enyhítése érdekében nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára.

Szeged, 2014. február 27.

A Szegedi Ítélőtábla Sajtóosztálya