A Debreceni Ítélőtábla épület rendjének fenntartásáról szóló szabályzatának kivonata

Épületbe való belépés és épületből való kilépés, valamint az épületben tartózkodás rendje

Az épületben tartózkodók kötelesek olyan magatartást tanúsítani, amely tiszteletben tartja az igazságszolgáltatás méltóságát, nem zavarja meg az intézmény működését és megfelel az épület használata ezen szabályzatban részletezett szabályainak.

Az ítélőtábla épületének a közönség és ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeibe és a tárgyalótermekbe a bírósági ügyintézés és a nyilvános tárgyaláson történő részvétel céljából – a lentebb megfogalmazott korlátozással – bárki beléphet.

A közönség és az ügyfélforgalom számára az épület a Debrecen Széchenyi utca 24. szám alatti főbejáraton közelíthető meg. A főbejárathoz a mozgáskorlátozottak részére is használható akadálymentesített feljáró vezet.

A közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva álló épületrészek:

1. a tárgyalótermek
2. az aula
3. a kezelőiroda ügyfélfogadási időhöz kötötten. Hétfőn, Kedden, Csütörtökön, Pénteken: 9:00-11:00 óra és Szerdán: 7:30-15:00 óra között.
4. a kezelőiroda megközelítéséhez szükséges közlekedő
5. a pénztár ügyfélfogadási időhöz kötötten. Hétfőtől Csütörtökig 8:00-12:00 óra és 13:00-15:00 óra között, Pénteken: 8:00-12:00 óra és 13:00-13:30 óra között.
6. a pénztár megközelítéséhez szükséges közlekedő
7. az ügyfelek számára nyilvános mellékhelyiségek és a megközelítésükhöz szükséges közlekedők

Az ügyfelek hétfőtől csütörtökig 7:30-15:30 között, pénteken 7:30-13:30 között tartózkodhatnak az épületben. A tartózkodási idő esetenként a be nem fejezett tárgyalás berekesztéséig meghosszabbodik.

Az ítélőtábla épületébe, kivéve, ha eljárási cselekmény lefolytatásához az szükséges, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel – a rendőrség, a büntetés-végrehajtási testület vagy más fegyveres szervek hivatásos állományú, szolgálati feladatot ellátó tagjain kívül – senki nem léphet be. Ennek ellenőrzésére az Ítélőtábla elnöke, valamint az általa az épület rendjének biztosításával megbízott szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: rendfenntartást végző személy) jogosult.

Az ítélőtábla a főbejárat területén – a fegyver, a lőszer és a közbiztonságra veszélyt jelentő tárgyak tárolására értéktároló szekrényt biztosít. Ha a letevő az itt elhelyezett tárgyat nem veszi magához az épületből történő távozásakor, az ítélőtábla a munkaidő leteltével felnyitja a szekrényt, és – amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – az alábbi két bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el e tárgyak visszaszolgáltatásával és őrzésével kapcsolatban.

Amennyiben e tárgyakat – a fegyver és lőszer kivételével – a rendfenntartást végző személynél helyezik letétbe, az ítélőtábla adatkezelőként a letevő, mint érintett személyes adatai közül a nevét, lakcímét és az átvett tárgy megnevezését rögzíti. A letevő az így elhelyezett tárgyakat az épületből történő kilépésekor veheti magához, amelyet követő 30 napon belül az ítélőtábla törli a kezelt adatokat. Amennyiben az épületből való távozáskor nem veszi magához a letétbe helyezett tárgyakat, az ítélőtábla a kezelt személyes adatai felhasználásával postai úton kísérli meg felhívni az érintettet az ingósága elvitelére. A felhívás eredményessége esetén az ítélőtábla az átvételt követő 30 napon belül törli a személyes adatokat, eredménytelensége esetén a tárolt ingóságot és az érintett személyes adatait a letétre vonatkozó jogviszony elévüléséig (5 évig) őrzi. 

Az ítélőtábla – az igazságügyi alkalmazottként foglalkoztatott rendfenntartást végző személyek mellett – a vele szerződéses jogviszonyban álló őrző-védő cég alkalmazottjaként eljáró rendészek közreműködésével gondoskodik a személy- és vagyonvédelemről, valamint a rendfenntartásról, amely őrző-védő cég adatfeldolgozóként maga is közreműködhet az e tárgyak letétbe helyezésével kapcsolatos személyes adatok rögzítésében és törlésében. Az őrző-védő céggel kötött szerződésben ki kell kötni az e szabályzatban foglaltak alkalmazását, amely cég adatkezelésére – a jogszabályi és szerződéses rendelkezések mellett – az ítélőtábla mindenkori adatvédelmi- és adatbiztonsági szabályzatában foglaltak is irányadóak. 

Az ítélőtábla épületébe mobiltelefon, hang- és képrögzítő eszköz szabadon bevihető. Mobiltelefont – kivéve a hang- és képrögzítő funkciót – az épület általános részein engedély nélkül, a tárgyalótermekben a tárgyalást vezető tanács elnökének engedélyével lehet használni.

Hang- és képrögzítő berendezést a tárgyalóteremben a tárgyalást vezető tanácselnök, míg az épület egyéb részeiben az ítélőtábla elnökének, elnökhelyettesének engedélye alapján lehet használni.

Az ítélőtábla épületébe vakvezető- és rendőrségi kutya kivételével állat nem vihető be.

A rendfenntartást végző személy:

Köteles elősegíteni, hogy az eljárásban részt vevő személyek, a hallgatóság és a sajtó – a rájuk vonatkozó jogszabályban előírtak szerint – gyakorolhassák jogaikat és teljesíthessék kötelezettségeiket. Ennek érdekében a rendfenntartást végző személy a következő intézkedéseket teheti:

1. azt a személyt, aki az első bekezdésben foglalt kötelezettséget megszegi, továbbá a bíróság épületében a tárgyalótermen kívül az általa tanúsított magatartással a tárgyaló bíróság munkáját, így különösen a tárgyalás szabályszerű menetét zavarja, a magatartás abbahagyására hívhatja fel, ha pedig ez nem vezet eredményre – a bíróság által idézett személy kivételével – a bíróság épületéből való távozásra szólíthatja fel,
2. a lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel, illetve a közbiztonságra különösen veszélyes vagy rendbontásra alkalmas eszközzel visszaélő személynek a bíróság épületébe történő belépését megtilthatja, vagy őt az épületből való távozásra szólíthatja fel,
3. az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnöke által a tárgyalóteremből kiutasított személy kivezetéséről, valamint arról, hogy az adott tárgyalási napról kiutasított személy a tárgyalóterembe ne térhessen vissza,
4. az önkéntes teljesítés elmaradása esetén gondoskodik a tanács elnökének a nyilvánosság kizárásáról rendelkező határozata végrehajtásáról.

Ha a rendfenntartást végző személy intézkedésének az érintett önként nem tesz eleget, a rendfenntartást végző személy az intézkedésre jogosult hatósághoz fordulhat.

Személy- és csomagellenőrzés szabályai

A rendfenntartást végző személy a személyazonosság ellenőrzésére jogosult hatósághoz fordul, ha a feladatának ellátása során az épületbe belépő vagy ott tartózkodó személy személyazonosságának ellenőrzése válik szükségessé.

A rendfenntartást végző személy a belépést megtagadhatja:

1. ittas személlyel szemben, amennyiben nem hivatalos idézés vagy értesítés birtokában jelent meg,
2. kiskorúval szemben (kivéve egyéb programban való részvétel esetén, törvényes képviselő kíséretében),
3. a bíróság méltóságát sértő ruházatot viselő személlyel szemben, amennyiben nem hivatalos idézés birtokában jelent meg,
4. ha a személy idézés nélkül olyan tárgyalásra érkezett, melynek tárgyalóterme további ügyfélfogadást nem tesz lehetővé,
5. ha a beléptetés szüneteltetését vagy tilalmát elrendelték, vagy az épület kiürítése áll fenn,
6. azzal a személlyel szemben, aki idézés nélkül zárt tárgyalás meghallgatására kíván az épületbe belépni.

Amennyiben hivatalos idézés vagy értesítés birtokosa ittas állapotban érkezik a bíróságra, abban az esetben beléptetést a rendfenntartást végző személynek az idézést (értesítést) kiadó bíró utasítása szerint kell végrehajtani.

Amennyiben a hivatalos idézés vagy értesítés birtokában megjelenő személy kiskorú társaságában érkezik, abban az esetben a beléptetést a rendfenntartást végző személynek az idézést (értesítést) kiadó bíró utasítása szerint kell végrehajtani.

A rendfenntartást végző személy a bíróság zavartalan működése, vagyonvédelme, valamint a dolgozók és az ügyfelek biztonsága érdekében a bíróság területén személyt, csomagot vizsgál át.

Ruházat és csomag átvizsgálására kerül sor:

1. az épületbe történő belépés és kilépés során,
2. az épületbe tárgyak, eszközök beszállításakor,
3. fokozott ellenőrzéskor,
4. rendezvény alkalmával.

A rendfenntartást végző személy a közbiztonságra veszélyt jelentő és a beviteli tilalom alá eső tárgyak, anyagok, eszközök épületbe történő bevitelét megtilthatja.

A személy, csomag átvizsgálásához való hozzájárulás megtagadása esetén a belépést meg kell tagadni. A rendfenntartást végző személy az e szakaszban kapott felhatalmazásának érvényesítéséhez rendőri segítséget is igénybe vehet.

A rendfenntartást végző személy a szolgálati feladatai végrehajtását a rendelkezésére álló technikai eszközökkel végzi. Ennek során a ruházat átvizsgálást fémkereső kapuval és kézi fémkeresővel, a csomagátvizsgálást röntgensugaras csomagátvizsgáló gép alkalmazásával kell végrehajtani.

A tárgyak és eszközök átvizsgálásakor törekedni kell arra, hogy az átvizsgálás a rendszeresített csomagátvizsgálóval történjen. Amennyiben erre nincs mód, úgy tételes kézi átvizsgálást kell alkalmazni.

A rendész visszatarthatja a bíróság tulajdonában lévő olyan tárgyat, amelynek kivitelére a kilépni szándékozó – a rendészeti csoportnak előzetesen kiadott írásbeli – engedéllyel nem rendelkezik.

Személyismeret alapján, átvizsgálás nélkül léphet be:

1. a köztársasági elnök
2. az Országgyűlés elnöke
3. Magyarország miniszterelnöke
4. a miniszterek
5. a Kúria elnöke és helyettese
6. az OBH elnöke és helyettese
7. az Alkotmánybíróság elnöke
8. Debrecen város polgármestere

Hivatali igazolvány felmutatásával vagy személyi ismeret alapján, átvizsgálás nélkül léphet be:

1. Bíró
2. Igazságügyi alkalmazott
3. Államtitkár, helyettes államtitkár
4. Országgyűlési képviselő
5. Alkotmánybíróság főtitkára és bírája
6. Magyarország legfőbb ügyésze és helyettese
7. Alapvető jogok biztosa és helyettese
8. Debreceni Fellebbviteli Főügyészség ügyészei és titkárai
9. Rendvédelmi szervek hivatalos ügyben eljáró tagja
10. Segélyhívásra érkező mentőszolgálat és tűzoltóság tagja
11. Az ítélőtábla elnöke által esetenként meghatározott személy

Mentesül az átvizsgálás alól az a személy, akinek szervezetében olyan orvosi eszköz került beépítésre, mely kizárja az átvizsgáló eszközök alkalmazhatóságának lehetőségét, és ennek tényét az érintett igazolja, továbbá az állapotos nő.

Az előzőekben fel nem sorolt személyek kizárólag ruházat és csomagátvizsgálás után léphetnek be.

Az ítélőtábla épületébe ügyvéd, ügyvédjelölt kizárólag ruházat és csomagátvizsgálás után  léphet be. Jogosult az ügyvédváró igénybevételére, amennyiben hivatali igazolvány felmutatásával igazolja kilétét.

Amennyiben a bíróság elnöke az épület rendjének biztosítása feladatkörében – az ügyek elosztása során, az eljáró tanács elnöke, az OBH elnöke, illetve más bíróság vagy hatóság jelzése alapján vagy egyéb módon – észleli, hogy egy ügy elbírálása a rendfenntartás szempontjából kiemelt kockázatot jelenthet, a tárgyalások nyilvánosságának és az épület rendjének megfelelő biztosítása érdekében köteles a szükséges intézkedéseket megtenni.

A bíróság elnöke a kiemelt kockázatú ügyben a következő intézkedéseket teszi:

1. biztosítja a megfelelő tárgyalótermet,
2. a rendfenntartást végző személyek számára elrendeli a bíróság épületébe belépő vagy onnan kilépő személyek csomagja tartalmának bemutatására való felhívás kötelező alkalmazását,
3. értesíti az intézkedésre jogosult hatóságot,
4. megteszi az épület rendjének fenntartása érdekében szükséges szervezési intézkedéseket.
   • a bíró vagy igazságügyi alkalmazott ellen fegyverrel vagy más eszközzel elkövetett erőszakos cselekmény, illetve erre irányuló fenyegetés,

Az eljáró tanács elnöke a tárgyalás előkészítése körében megvizsgálja, hogy az ügy körülményei – így különösen a felek, terheltek vagy az idézett tanúk nagy száma, illetve az ügy társadalom széles körének figyelmét felkeltő tárgya – alapján szükség van-e az eljárási törvényekben foglalt, a tanács elnökének jogkörébe tartozó döntések mellett az előzőekben foglalt intézkedések megtételére, és ennek érdekében tájékoztatja a bíróság elnökét.

A bíróság elnöke az általa elrendelt intézkedésekről az eljáró tanács elnökét és az intézkedésekkel érintetteket tájékoztatja.

Belépés a közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva nem álló épületrészekbe

A rendfenntartást végző személyek integritási okból rögzítik az épület közönség és az ügyfélforgalom számára nyitva nem álló épületrészekbe belépő személyek nevét, valamint a be- és kilépés időpontját. Amennyiben az épületbe történő belépés nem a főbejáraton, hanem a teremgarázson keresztül történik, e tényt a belépést követően haladéktalanul jelezni kell a portán. Az ítélőtábla 3 évig – amennyiben a belépésre az ítélőtáblát érintő szerződéses kapcsolat miatt került sor, 5 évig – kezeli e személyes adatokat. Az adatrögzítés alól mentesülnek a korábban felsorolt kiemelt személyek. Az adatkezelésre, adatfeldolgozó igénybevételére és az adatvédelmi tájékoztató alkalmazására az ítélőtábla mindenkori adatvédelmi- és adatbiztonsági szabályzatában foglaltak is irányadóak.

A teljes körű tájékoztatás a Debreceni Ítélőtábla épület rendjének fenntartásáról szóló szabályzatában olvasható.

1. Az egyes bírósági épületekben az épületben tartózkodás rendjére vonatkozó szabályzatok

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 168.§-a alapján a bíróság elnöke megalkotja a bírósági épület használatának rendjéről szóló szabályzatot, amelyet a bíróság honlapján is közzé kell tenni. 

Az egyes épületekre vonatkozó szabályzatok az alábbiak:

2. Adatvédelmi tájékoztatás

A Gyulai Törvényszék által üzemeltetett biztonsági célú kamerás megfigyelő rendszerről szóló szabályzat alapján az érintetti tájékoztatás megvalósítása és az érintetti jogok gyakorlásának elősegítése érdekében közzéteszi az adatkezelési tájékoztatót és a nyomtatványt az érintetti jogok gyakorlásához.

3. Bejelentés:

Az adatkezeléssel kapcsolatos bejelentésükkel a Gyulai Törvényszék adatvédelmi tisztviselőjéhez fordulhatnak.

Elérhetősége:

dr. Marton Erika

a Gyulai Törvényszék adatvédelmi tisztviselője

levelezési cím: 5700 Gyula, Béke sugárút 38.

telefonszám: +36-66/562-200;

e-mail: adatvedelem_bekes@birosag.hu