Detailed search

Bűnösnek mondta ki a Berettyóújfalui Járásbíróság rablás, rablási kísérlet, személyi szabadság megsértése, lopás, lopási kísérlet bűntettében, valamint magánlaksértés vétségében azt a hat vádlottat, akik még 2012 tavaszán raboltak ki több idős sértettet Komádiban. A vádlottak a tető megbontásával, a padlásfeljárón át jutottak be a házba. Az egyik idős házaspárt, akik a bűncselekmény idején 81 és 89 évesek voltak, a vádlottak nadrágtartóval, nadrágszíjakkal megkötözték, kényszerítve őket arra, árulják el, hol tartják értékeiket.

Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntető tanácsa a halált okozó testi sértés büntette miatt F. Zs. ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Szegedi Törvényszél ítéletét. Tekintettel az összes enyhítő körülményre - így a vádlott büntetlen előéletére, súlyos betegségére, arra, hogy a tett elkövetésekor tettének következményeire a gondatlanság enyhébb formája, a hanyagság terjedt ki - vádlott büntetését 4 év 6 hónapról 3 év 6 hónapra mérsékelte a táblabíróság.
Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Mezőlaki Erik vezette büntetőtanácsa az életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt B. G. ellen indított büntetőügyben a Gyulai Törvényszék I. fokon meghozott ítélet. Így a vádlott jogerős büntetése 3 év 6 hónap szabadságvesztés és 4 év közügyektől eltiltás lett azzal, hogy a vádlott legkorábban a börtönbüntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Az ítélet indoklásában elhangzott: az I.
Image

Nagyszabású digitális fejlesztés zajlott az elmúlt évben a Kecskeméti Törvényszéken – hangsúlyozta az összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón a Kecskeméti Törvényszék elnöke. Dr. Bicskei Ferenc kiemelte a távmeghallgatást, az elektronikus kapcsolattartást, illetve azokat a mobil informatikai eszközöket is, amelyeket a bíráknak, titkároknak biztosított az Országos Bírósági Hivatal. A digitális kapcsolattartás a jövő – tette hozzá.

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt F. P. és társa ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék I fokon kimondott ítéletét. Így az I. rendű vádlott jogerős ítélete 3 év börtön és 3 év közügyektől eltiltás, a II. rendű vádlotté 2 év 8 hónap börtön és 3 év közügyektől eltiltásra lett. Az ítélet indoklásában elhangzott: az I.

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla az emberölés bűntettének kísérlete és lopás vétségének kísérlete miatt Cs. T. ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon kiszabott ítéletét. Így a vádlott jogerős büntetése 10 fegyház és 10 év közügyektől eltiltás lett úgy, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Az ítélet indoklásában elhangzott: az I. fokú bíróság az elkövetett bűncselekmény súlyához és a vádlott társadalomra veszélyességéhez mérten arányos büntetést szabott ki, így semmi nem indokolta volna annak enyhítését. 
Megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla a kábítószer-kereskedelem és új pszichoaktív anyaggal visszaélés bűntette miatt N. D. és társa ellen indított büntetőügyben az I. fokon eljáró Kecskeméti Törvényszék ítéletét. Mindkét vádlott esetében a bűntetteket társtettesként elkövetettnek minősítette a táblabíróság, és a II. rendű vádlott büntetését 6 évről 9 év fegyházra, míg a közügyektől eltiltás időtartamát 5 évről 7 évre súlyosította. 
Az ERSTE Bank Hungary Zrt felperesnek a Magyar Állam alperes ellen általános szerződési feltételek érvényességének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Ítélőtábla 10. Gf. tanácsa 2015. március 19-én meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét helybenhagyta.
 
A határozat részletes indokolása a Fővárosi Ítélőtábla honlapján a devizaperek címszó alatt olvasható.
 
Folytatólagosan elkövetett sikkasztásban, pénzmosásban, közokirat-hamisításban és csalásban mondta ki bűnösnek a Debreceni Törvényszék azt a négy vádlottat, akik 2007-ben csaknem 400 millió forint értékű intervenciós kukoricát értékesítettek. A vádlottak az MVH szerződött partnereként tároltak mintegy 10.900 tonnányi gabonát, amelyből több mint 10.500 tonnának nyoma veszett.
 
2024. 05. 29.

A Debreceni Törvényszéken 2023. május 28-án megtartott összbírói értekezleten Hajdú-Bihar vármegye bíróságainak elmúlt évben elért eredményeit összegezték a bírósági vezetők. 

A Debreceni Törvényszéken 2025. május 29-én megtartott összbírói értekezleten Hajdú-Bihar vármegye bíróságainak elmúlt évben elért eredményeit összegezték bírósági vezetők.  Az értekezletet megelőzően közös sajtótájékoztatót tartott dr. Ocskó Katalin Éva, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese, Szilágyiné dr. Karsai Andrea, a Debreceni Ítélőtábla elnöke és dr. Vágó Zsolt, a Debreceni Törvényszék elnöke.

A sajtótájékoztatót dr. Ocskó Katalin a Debreceni Törvényszéken és a Debreceni Ítélőtáblán 2024-ben végzett ítélkező tevékenységre vonatkozó pár számadat ismertetésével kezdte, valamint néhány országos statisztikai adatot is megosztott a jelenlévőkkel. Az elnökhelyettes elmondta, hogy Hajdú-Bihar vármegye kiemelt jelentőségű, Debrecen a jogi élet egyik központja, ahol nemcsak a járásbírósági és törvényszéki, hanem az ítélőtáblai szint is jelen van. Debrecen mindig is a jogi közélet fókuszában volt, ezt erősíti a helyi jogászképzés színvonalemelő szegmense is.

Mindhárom vezető részéről elhangzottak országos és helyi adatok a bíróságokra érkezett, befejezett, illetve folyamatban lévő ügyekről. Szó esett az ügyforgalmi adatokról, az ítélkezés fő minőségi mutatóiról, időszerűségéről és megalapozottságáról. 

A sajtótájékoztatón Szilágyiné dr. Karsai Andrea és dr. Vágó Zsolt elnökök ismertették a bíróságok létszámadatainak helyzetét, beszámoltak a gazdálkodási, fejlesztési adatokról, valamint a helyi és országos képzésekről, továbbá hangsúlyozták a via video rendszer alkalmazásának az időszerűségre és költségtakarékosságra gyakorolt kedvező hatását is.

 

Galéria: https://birosag.hu/debreceni-torvenyszek/kepgaleriak/20250529/osszbiroi…

Az első fokon eljárt Zalaegerszegi Törvényszék az I. r. vádlottat bűnösnek találta 3 rendbeli - egy esetben folytatólagosan, egy esetben felbujtóként elkövetett - hivatali visszaélés bűntettében, s ezért 450 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. Egy napi tétel összege 1.500 Ft (675.000Ft). A vádlottat az ellene vesztegetés bűntette és befolyással üzérkedés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
 

Előirányzat-felhasználási keretszámla: 
10034002-00287601-00000000

Bírói letéti számla: 
10034002-00287601-21000005

Eljárási illeték számla: 
10032000-01012585-00000000

EFER elszámolási számla (Bírósági Fizetési Portálon keresztül történő befizetésekre szolgál): 
10034002-00287601-02000006 

2003. július 2-án Szegeden 53 év után született meg olyan bírósági határozat, amelyet a Szegedi Ítélőtábla nevében hirdetnek ki. Nem csoda hát, hogy az ítélőtáblás ítélkezés két generációnak is az újdonság erejével hatott, s még ma is sok olyan, a jogban kevésbé járatos polgár akad, aki nem igazán tudja elhelyezni az ítélőtáblákat az igazságszolgáltatás rendszerében.

Már maga az elnevezés is - ítélőtábla, vagy táblabíróság - többeknek fejtörésre ad okot. A tábla név meghonosodását dr. Balogh Elemér a Szegedi Tudományegyetem professzora a következőkkel magyarázza:

- A táblabíróság kifejezés a latin tabula szóból származik. Már a középkori magyar igazságszolgáltatásban feltűnik, mint jogi természetű kifejezés. Egyrészt arra utal, hogy az ókorban több jelentős törvényt, mint például Rómában a 12 táblás törvényeket, vagy Hammurappi törvényeit táblákra írták. Másrészt a tabula szó másik jelentéséből, az asztal kifejezésből kell kiindulni, amikor a táblabíróság szó eredetét keressük, ugyanis a tabula asztalt is jelentett.

A társas bíráskodás kialakulásakor, amikor már nem egy személy döntött egy-egy per kimeneteléről, a bírák egy asztal mellett ülve tárgyaltak. Ez egyben a bírói hatalom kifejezése is volt, ugyanis a bíróság elé idézettnek állva kellett kivárnia a döntést, míg a per során csak azok ülhettek, akik a bíróság, vagyis hatalom képviselői voltak.

A tabula (tábla) szót a bíráskodás mellett a törvényhozás is átvette hazánkban, ugyanis a magyar két kamarás országgyűlés egyrészt alsótáblában, míg a főrendi ház tagjai a felsőtáblában üléseztek. Az ülésrendet ott is az jellemezte, hogy a képviselők egy hatalmas asztal mellett foglaltak helyet.

 

Hunyadi Mátyás Decretum maiusa

Ha a táblabíróságok történetét vizsgáljuk, kiderül: a királyi táblabíróság szervezetéről I., vagyis Hunyadi Mátyás Decretum maiusa (1486:68.tc.) és a Jagelló-kori törvények sora rendelkezett. A királyi táblán az uralkodó részére mindig külön szék volt fenntartva, amelyet I. Mátyás - különösen péntekenként, amikor a szegények ügyeit tárgyalták - gyakran el is foglalt. A királyi táblán szabály szerint jelen voltak az ország rendes bírái, helyetteseik, ítélőmestereik, továbbá azon perbeli személyek, akiket szakértőként, vagy tanúként hívtak meg. A királyi tábla hatáskörébe tartoztak azok a perek, amelyek meghaladták a megyei törvényszékek hatáskörét, tehát csak a kúriában voltak indíthatók. Ide tartozott a megyei törvényszékektől, a vajdai, a báni bíróságoktól fellebbezetett ügyek eldöntése is.

A táblabíróságról az évszázadok során többször is születtek törvények. Ezek sorában a legfontosabb 1723-ban lépett érvénybe, amikor elkezdte munkáját a pesti királyi ítélőtábla, s a felsőbíróságok átfogó reformja keretében kialakult a hivatásos bírói kar, a tábla lett a gyakorlati jogászképzés iskolája és a képesítéshez kötött ügyvédi kar bölcsője is. Az ítélőtáblák országos rendszere az Osztrák-Magyar Monarchia idején tovább fejlődött. A XIX. század végére, a kiegyezést követő években kialakított bírósági rendszer állandósult, megtörtént a bírósági szervezet egységesítése. Az 1868:LIV.tc. radikálisan átalakította az addigi bírósági szervezetet. Világosan elkülönültek egymástól a rendes és a külön bíróságok azzal, hogy az ítélkezés súlypontja a rendes bíróságokra tevődött át. A rendes bíróságok hierarchiájának élén a Királyi Kúria állt, ezt követette a Királyi Ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság. Az 1890:XXV. tc. az addigi két ítélőtábla helyett (Budapest, Marosvásárhely) 11 királyi ítélőtáblát hozott létre, összesen 245 bíró ítélkezett a budapesti, a debreceni, a győri, a pécsi, a szegedi, a kassai, a pozsonyi, a temesvári, a kolozsvári, a nagyváradi és a marosvásárhelyi táblabíróságon.

A Miskolci Törvényszék elsőfokú ítéletében csaknem hat évtizednyi szabadságvesztést szabott azzal a hét vádlottal szemben, akik 2017 nyarán egy Miskolchoz közeli településen marihuánás cigarettával elkábították, majd szexuálisan bántalmazták a fiatalkorú lány ismerősüket. 

A bíróság bűnösnek találta a bűncselekmény elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettében azt a 72 éves vádlottat, aki 2015. december 16. napján halálos szúrást ejtett a testvérén. 
 

A Nyíregyházi Törvényszék másodfokú tanácsa 2018. december 13-án az I. rendű Sz. Zs. L. vádlott büntetését 594 rendbeli befolyással üzérkedés bűntette miatt 6 év börtönbüntetésre és 6 év közügyektől eltiltás súlyosbította, ezentúl  239 rendbeli hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt emelt vád alól felmentette.

A Miskolci Törvényszék 2021. február 15-én hirdetett ítéletet azoknak a vádlottaknak a büntetőperében, akik több száz millió forint elsikkasztott pénzt próbáltak tisztára mosni Thaiföldre szökött ismerősük megbízásából. 

Helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla dr. Harangozó Attila vezette büntető tanácsa a rablás bűntette és más bűncselekmények miatt J. Sándor és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék I. fokon meghozott ítéletét.
Így a vádlottak jogerős büntetése az I. rendű vádlott esetében 9 év fegyház és 9 év közügyektől eltiltás, a II. rendű vádlott estében 6 év fegyház és 6 év közügyektől eltiltás, a III. rendű vádlott esetében 7 év fegyházra és 7 év közügyektől eltiltás lett.