2025. június 5-én tartotta Összbírói Értékezletét a Budapest Környéki Törvényszék. Dr. Gerber Tamás a Törvényszék elnöke részletes beszámolóban elemezte a BKT 2024-es évét úgy az ítélkezés, mint az igazgatás és szervezeti fejlesztések és megvalósult projektek tekintetében.

Elsőként a sajtó kapott tájékoztatást a múlt évet érintő legfontosabb statisztikákról és eredményekről, kérdéseiket pedig a BKT elnöke mellett dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és dr. Aszódi László, a BKT szóvivője fogadta.

A sajtótájékoztatót követően kezdetét vette a zártkörű Összbírói Értekezletet, amelyen Dr. Gerber Tamás köszöntötte dr. Varga Zs. Andrást, a Kúria elnökét, dr. Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, dr. Pecsenye Csabát, az Országos Bírói Tanács elnökét, dr. Ribai Csillát, a Fővárosi Ítélőtábla elnökét, dr. Fekete Zsoltot, a Balassagyarmati Törvényszék elnökét, Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnest, a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettesét, dr. Keyha Ádámot, a Budapest Környéki Törvényszék Bírói Tanácsának elnökét, dr. Félegyházy Megyesy Fatimét, az Országos Bírói Tanács tagját, valamint minden meghívott vendéget és a megjelent bírákat.

Ezt követően, a rendezvény során a múlt évet összefoglaló tájékoztató következett, amelynek során az OBH elnöke hangsúlyozta, hogy a Budapest Környéki Törvényszék és az illetékességi területén működő járásbíróságok az ország második legnagyobb létszámú és ügyforgalmú bírósági szervezeti egységeként meghatározó részét képzik a magyarországi igazságszolgáltatásnak. Úgy fogalmazott, a BKT-n dolgozik a hazai bírói kar csaknem tíz százaléka, 262 bíró, ami nemzetközi viszonylatban is jelentősnek számít.  Ennek következtében a megyei törvényszéknek minden évben nagyszámú ügyérkezéssel kell szembenéznie.  Dr. Senyei György kitért arra is, hogy tavaly országos szinten 1,2 millió ügy érkezett és indult hazánk törvényszékein és járásbíróságian, ami 1,6 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi ügyérkezés mértékét. Mindeközben a BKT-ra összesen 139.055 ügy érkezett, ami az országos ügyérkezés 11,6 százaléka. Ezen belül a peres ügyérkezés tekintetében az országos tendenciával egyezően nőtt az érkezés, arányaiban azonban nagyobb mértékben, mint az átlag, így a BKT részesedése az országos peres ügyérkezésből 12 százalékra nőtt.

Hangsúlyozta, hogy a statisztikák folyamatos javítása azért kiemelten fontos, mivel a bíróságok nem önmagukért, hanem az ügyfelekért és a társadalmi békéért vannak.

Dr. Gerber Tamás kitért arra, hogy a soron kívüli ügyek – közöttük a két éven túli ügyek – kitűzési, napolási gyakorlatának fokozott ellenőrzése a hosszú pertartamú ügyek csökkenését eredményezte. Ahogy 2023-ban, úgy tavaly is jelentősen csökkent az öt éven túli ügyek száma is. Kiemelést érdemlő eredmény, hogy a törvényszéken a büntető ügyszakban első fokon nincsen öt éven túl folyamatban lévő ügy.

Dr. Gerber Tamás kitért a következő év célkitűzéseire is. Mint mondta, a Budapest Környéki Törvényszék ebben az évben is javítani akarja a 2024-es mutatókat, további csökkenést kíván elérni a hosszú pertartamú ügyek számában és arányában, valamint a hatályon kívül helyezések arányában. 

Hangsúlyozta továbbá, hogy ennek érdekében a szintén 2024-ben átadott székházban a BKT munkatársai már egy magas színvonalú, a modern igazságszolgáltatáshoz méltó helyszínen tudnak közösen dolgozni és méltó környezetben tudják fogadni az ügyfeleket.

Végezetül, mint minden évben, az Összbírói értekezlet záró eseményeként idén is a törvényszék kiváló bíráinak odaítélt, a Budapest Környéki Törvényszék által alapított kitüntetések átadására került sor. 

A zártkörű rendezvényt jelenlétével megtisztelte dr. Senyei György Barna az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Böszörményiné dr. Kovács Katalin a Kúria elnökhelyettese, dr. Szabó Péter az Országos Bírósági Tanács elnöke, dr. Széplaki László a Győri Ítélőtábla elnöke, dr. Némethné dr. Szent-Gály Edit a Veszprémi Törvényszék elnöke, dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin a Székesfehérvári Törvényszék elnöke, dr. Somogyi Zoltán a Győri Törvényszék elnöke, dr. Szabó Sándor a Szombathelyi Törvényszék elnöke, dr. Surányi József az Országos Bírósági Tanács tagja, valamint az OBH Elnöki Kabinet képviseletében dr. Tóth Áron.

A rendezvényt megelőzően sajtótájékoztatóra került sor, melyre a megyei médiumok képviselői kerültek meghívásra.

Dr. Senyei György az Országos Bírósági Hivatal elnöke a sajtótájékoztatón előadta, hogy a bírói kar 2,7%-a teljesít szolgálatot és az összes bírósági ügy 2,6%-a érkezik Komárom-Esztergom vármegyébe. Megemlítette, hogy 20 éve még a Pesti Központi Kerületi Bíróság segített be az ügyek feldolgozásába, napjainkban erre már nincs szükség. Időszerűség, szakmaiság jellemzi a Tatabányai Törvényszéket, melyet az ügyforgalmi adatok is alátámasztanak.

Elmondta, hogy országosan 2,4%-kal csökkent 2023-ban az ügyérkezés és ez a Tatabányai Törvényszéken is hasonlóan alakult, 2,7% volt a csökkenés. Az érkezés-befejezés aránya kedvező, a Tatabányai Törvényszékre 30 945 ügy érkezett, ezzel szemben 31 419 befejezés volt.

2020-ban történt központi intézkedések hatására a 2 éven túli ügyek száma országos átlagban megfeleződött és a törvényszéken is jelentősen csökkent, 158-ról 107-re.

Kiemelte, hogy büntető ügyszakban törvényszék elsőfokon hatályon kívül helyezés nem volt.

Megemlítette, hogy a törvényszék épületei jó állapotúnak mondhatóak, energetikai korszerűsítéseken estek át. A távmeghallgatások jól működnek, költséghatékonyak, 629 ilyen tárgyalás tartására került sor az elmúlt évben.

Dr. Csorba Zsolt Ödön, a Tatabányai Törvényszék elnöke beszédében kiemelte a törvényszék elsőfok büntető ügyszakának kimagasló munkáját, 2 éven túli és 5 éven túli ügy ezen ügyszakban nincs folyamatban. Elmondta, hogy összességében is szép eredményt ért el a törvényszék, polgári ügyszakban 13%-kal, míg a gazdasági ügyszakban 50%-kal csökkent az öt éven túli ügyek száma.

Elnök úr kitért a bírák szakmai gyakorlatára is. A törvényszéken 71 bíróból 38-nak 15 év feletti, míg 29 bírónak 5-15 éves gyakorlata van.

Összegzésében elmondta, hogy az igazságügyi alkalmazottak bíróságon kívüli munkavégzése nem rontotta a törvényszék mennyiségi és minőségi mutatóit. A központi igazgatási ellenőrzés és szakmai-igazgatási kontroll-rendszer átfogó felülvizsgálata nyomán kialakult ellenőrzési gyakorlat jelentős időszerűségi javulást eredményezett.