Elfogadta az Országgyűlés az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének beszámolóját a szervezet és Magyarország bíróságainak 2017. évi tevékenységéről. Dr. Handó Tündét tavaly decemberben hallgatta meg a parlament igazságügyi bizottsága, valamint az Országgyűlés. Az OBH elnöke akkor arról beszélt, hogy 2017 a felkészülés éve volt, mivel 2018. január 1-én lépett hatályba az új Polgári (Pp.) és a Közigazgatási Perrendtartás (Kp.), július 1-vel pedig az új Büntetőeljárási törvény (Be.).  

A projekt szakmai vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának intézetvezetője egyebek mellett kiemelte: „A projektünk legfontosabb célja, hogy gyorsan, hatékonyan megvizsgáljon minden olyan előkérdést, amelyek az új bíróságok januári működéséhez szükségesek, és javaslatainkkal messzemenőkig támogassuk a közigazgatási szervezetrendszer felállításáért, és a jövő évtől annak működtetésért is ténylegesen felelős szaktárca, az Igazságügyi Minisztérium munkáját."

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2020. január 1. napjától hatályos rendelkezései szerint, az alapítvány Itv. szerinti fogalma leszűkül
•    a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett olyan alapítványra, amely a Civil tv. szerint közhasznú jogállással bír, illetve
•    más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítványra, amennyiben igazolja, hogy teljesíti a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit.

Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomagot. A bíróságot érintő változás, hogy 2020. március 1. napjától a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartására vonatkozó határozat végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök a gyámhivataloktól a járásbíróságokhoz kerülnek át.