68/2020. (V. 11.) OBT határozat
a bíróságok által használt gépjárművek üzemeltetéséről és használatáról szóló 20/2019. (X. 31.) OBH utasítás véleményezéséről
Az Országos Bírói Tanács a bíróságok által használt gépjárművek üzemeltetéséről és használatáról szóló 20/2019. (X. 31.) OBH utasítást nem támogatja.
Aggályos az utasítás 21. § b) pontja, amely szerint az OBH elnöke az ítélőtáblák és törvényszékek elnökei részére, egyedi kérvény alapján - a 275/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet szerint az állami vezetőket megillető juttatással azonosan - korlátlan személyes használatú gépjármű igénybevételét engedélyezheti.
Aggályos az utasítás 43. § (5) bekezdése, amely szerint a menetlevélen szereplő adatok hitelességét, a kilométer-felhasználás üzemi jellegét, annak jogosságát az igénybe vevő bírósági dolgozó köteles igazolni, illetőleg az is, hogy a 47. § szerint a parkolás jogszerűségét a gépjárművet igénybe vevő bírósági dolgozó ellenőrzi és igazolja.
Indokolás
A 275/2015. (XI. 21.) Korm. rendelet felsorolja, hogy azokat az állami vezetőket (miniszter, államtitkár, közigazgatási államtitkár), akiket juttatásként a rendelet 2. § (1) bekezdés ca) pontja alapján személyes gépjárműhasználat illet meg.
A Bjt. 163. §-a értelmében az OBH elnökhelyettesének juttatásaira - függetlenül attól, hogy a beosztást bíró vagy nem bíró tölti be - az állami vezetők és az államigazgatási szervek köztisztviselői számára biztosított juttatásokról és azok feltételeiről szóló kormányrendeletnek az államtitkár részére biztosított juttatásokra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Fenti szabályozásból következően a jogalkotói akarat is az volt, hogy az államtitkárokat megillető juttatást nem látta indokoltnak a bírósági vezetők részére, ellenkező esetben a jogállási törvényben szabályozta volna.
A 275/2015. (XI. 21.) Korm. rendelet a helyettes államtitkárt is állami vezetőként határozza meg, őket azonban korlátlan személyes gépjárműhasználat nem illeti meg. Rájuk vonatkozóan a 8. § (2) bekezdése részletesen szabályozza az engedélyezési és a döntési eljárást, így azt is, hogy az engedélyezés iránti kérelemben meg kell jelölni a gépjárműhöz kapcsolódó havi, térítésmentes futásteljesítmény-igényt is [8. § (5) bekezdés].
A bírósági vezetők és bírák integritása védelme érdekében garanciális jelentősége van annak, hogy juttatásaikat sarkalatos törvény határozza meg.
Jelen szabályozás értelmében az OBH elnöke diszkrecionális jogkörében, kritériumok nélkül, nem átlátható döntéshozatallal igen jelentős juttatásban részesíthet törvényszéki vagy ítélőtáblai elnököket vagy vonhatja ezt meg tőlük.
A 2020. január 1-jén hatályba lépett bírói illetményemelés során az ítélőtáblai, illetve törvényszéki elnökök kiemelt pótlékemelésben részesültek azzal az indokkal, hogy illetményüket vezetői felelősségükhöz igazítsák, így nem is indokolt további kiemelt juttatásban részesítésük.
A 21. § a) pontja szükségtelen, a kérdést más - az utasításban egyébként hivatkozott - jogszabály rendezi.
Az üzemi használatú gépjármű igénybevételének célját a 4. § sorolja fel, köztük szakmai képzéseken, bírói testületi üléseken való részvételt jelölve meg. Az igénybevétel módját az 5. § (1) bekezdés a) pontja akként rögzíti, hogy hivatali célra hivatásos gépjárművezetővel is lehetséges.
Igen gyakori azonban, hogy a szakmai képzésen megjelenéséhez hivatali célra, hivatásos gépkocsivezetőt igénybe vevő bírót szállító autóban több, különböző céllal ugyanabba a városba, de más-más rendezvényre utazó bíró is van, miként az is gyakori, hogy a rendezvény vagy képzés ideje alatt a hivatásos gépkocsivezető más feladatot is teljesít: például iratokat visz valahová, vagy vesz át iratokat.
Mindkét példából következik, hogy a gépjárművet igénybe vevő bíró a menetlevélen felelősséggel nem igazolhatja a menetlevélen feltüntetett adatok hitelességét, jogosságát, miként a - távollétében - igénybe vett parkolás jogosságát sem.
A menetlevél ráadásul a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint egy szigorú számadású okmány, melyre az elszámoltathatóság érdekében speciális szabályok vonatkoznak, a sofőr által kiállított tartalom hitelességéért, jogosságáért egyetlen utas sem felelhet már csak azért sem, mert nincs ismerete arról, hogy a sofőr milyen kilométerállással indult el, és milyen útvonalon ment érte.
Az 1. számú melléklet a gépjárműigényléshez szükséges nyomtatványt tartalmazza. Gyakran előfordul, hogy egy személygépkocsi ugyanabba a városba, akár egy, akár több helyszínre egyszerre több utast visz, a gépjárművet értelemszerűen egy utas igényli, akinek nincs tudomása mások utazási szándékáról, mégis meg kell jelölnie az összes utas nevét és az útvonalat anélkül, hogy azzal a fenti okok miatt tisztában lehetne. Az utazás előrelátható időtartama az útvonal ismerete nélkül szintén nem határozható meg, ahogyan a fuvar befejezésének előrelátható időpontja sem. Erre tekintettel az Országos Bírói Tanács célszerűnek tartaná a nyomtatvány ésszerű módosítását is.
Mindezek alapján az OBT az utasítás 21. §-ának mellőzését és a 43. § (5) és 47. § rendelkezéseinek módosítását látja indokoltnak, ennek hiányában az utasítást nem támogatja.