Az európai összefüggésekre, az uniós jog alkalmazására, a nemzeti jogalkalmazás kapcsolódó kihívásaira, továbbá az európai - különösen a francia - intézményi megoldások megismerésére fókuszált a pénteki Francia-Magyar Jogi Nap. Az Országos Bírósági Hivatal nagy hangsúlyt fektet a bírák nemzetközi és uniós jogi képzésére, a gyakorlati tapasztalatszerzésre, a társszervekkel történő együttműködésre, a kollégákkal való találkozókra és egyeztetésekre bel- és külföldön egyaránt.
Az Országos Bírósági Hivatal Magyarország uniós csatlakozásának 15. évfordulója alkalmából múlt héten ünnepi konferenciát rendezett a Magyar Tudományos Akadémián. A konferencia második napján - az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat képzési programjának részeként megtartott eseményen - a résztvevők az elismert szakemberektől többek közt az aktuális uniós jogkérdésekről, a nemzetközi szaktanácsadói hálózatok szükségességéről, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásáról tudhattak meg haszn
A projekt szakmai vezetője, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Karának intézetvezetője egyebek mellett kiemelte: „A projektünk legfontosabb célja, hogy gyorsan, hatékonyan megvizsgáljon minden olyan előkérdést, amelyek az új bíróságok januári működéséhez szükségesek, és javaslatainkkal messzemenőkig támogassuk a közigazgatási szervezetrendszer felállításáért, és a jövő évtől annak működtetésért is ténylegesen felelős szaktárca, az Igazságügyi Minisztérium munkáját."
Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 2020. január 1. napjától hatályos rendelkezései szerint, az alapítvány Itv. szerinti fogalma leszűkül
• a magyar bíróságok által nyilvántartásba vett olyan alapítványra, amely a Civil tv. szerint közhasznú jogállással bír, illetve
• más EGT-államban nyilvántartásba vett alapítványra, amennyiben igazolja, hogy teljesíti a Civil tv. szerinti közhasznú szervezetté történő minősítés feltételeit.
Az Illetéktörvény 2025. január 28-tól módosul, és változik az elsőfokú polgári peres eljárás illetékének a mértéke.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közös sajtótájékoztatóján bemutatkozott dr. Hajdu István, az OBT új soros elnöke, aki dr. Gerbert Tamást váltja az elnöki poszton.
Az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a fővárosi és megyei kormányhivatalok átszervezéséről szóló törvénycsomagot. A bíróságot érintő változás, hogy 2020. március 1. napjától a gyermek és a szülő, illetve más kapcsolattartásra jogosult személy kapcsolattartására vonatkozó határozat végrehajtásával kapcsolatos hatáskörök a gyámhivataloktól a járásbíróságokhoz kerülnek át.
Hosszú és grandiózus fejlesztéssorozatot követően 2024-ben lezárult a magyarországi bíróságok történetének egyik legnagyobb ingatlanberuházása, a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) „Új Székház” projektje. 2024. november 13-án ünnepélyes szalagátvágás és épületbejárás kísérte a Hungária körúti épület átadóját.
Dr. Senyei György beszéde nyitotta meg az eseményt. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a BKT-n megvalósult beruházás a kiemelt célok között szerepelt az elmúlt években, mivel az igazságszolgáltatás egyik alapja, hogy méltó környezetet teremtsenek a munkatársak és az ügyfelek számára. Kiemelte, hogy a Budapest Környéki Törvényszéken az elmúlt évek során dinamikusan és egymással párhuzamosan emelkedett a dolgozói létszám, illetve a beérkezett ügyek száma is. Éppen ezért nélkülözhetetlenné vált egy új székház kialakítása, amelynek megvalósulásához a kormány még 2019-ben egy volt irodaház bírósági épületté való átalakításához szükséges 10,3 milliárd forintos támogatást szavazott meg.
Dr. Gerber Tamás, a Budapest Környéki Törvényszék elnöke beszédében összefoglalta a BKT történetét, illetve azt, hogy az új székház elődje, a Thököly úti épület közel 50 éven át adott otthont a bíróságnak. Hangsúlyozta továbbá, hogy az új, Hungária körúton lévő ingatlan mindkét épületrésze a bírósági szervezet teljes állományának komfortos és modern munkakörnyezetet biztosít. Gerber Tamás azt is felidézte, hogy először az „B” épületrészt foglalta el a törvényszék, majd 2024-ben a közel 8400 m2 alapterületű „A” épületet is birtokba vehetették a BKT munkatársai, aminek köszönhetően ismét gördülékenyé, koncentrálttá vált a munka és a kommunikáció is a szervezeti egységek között.
Miután a házigazda elnökök megtartották köszöntőjüket, ünnepélyesen átvágták az épületet felavatását szimbolizáló, nemzeti színű szalagot.
Ezt követően az eseményen a meghívott vendégek, illetve a sajtó számára is lehetőség nyílt épületbejárásra. Ami az épület elrendezését illeti, az „A” épületben kaptak helyet a tárgyalótermek, illetve a főbejárat és az ügyfeleket kiszolgáló ügyfélközpont, pénztár, céginformációs iroda és az ügyfélsegítő, valamint a törvényszék könyvtára és az oktatótermek is.
A két épületben összesen a több mint 500 dolgozót kiszolgáló 316 irodát, a mélygarázsban és a felszínen 300 parkolóhelyet, az A. épületben több mint 10.000 m2-en, összesen 54 db tárgyalótermet alakítottak ki.
A B. épületben kapott helyet az igazgatás, és a bírói dolgozószobák. Az épület földszintjén pedig egy olyan, mobil falakkal határolt 300 fő befogadására alkalmas konferenciaterem van, mely igény esetén 100 fős tárgyalóteremmé alakítható.
Az épületátadó ünnepség pohárköszöntővel zárult, amelynek során dr. Gerber Tamás köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak a Budapest Környéki Törvényszék történetének legújabb fejezeteinek helyet biztosító épület korszerűsítéséhez. Emellett reményét fejezte ki, hogy a BKT dolgozói ezúttal is olyan munkahelyet vehettek birtokba, amelyben a kényelmes munkavégzés mellett kellemes környezet és élményekben gazdag hétköznapok uralkodnak majd.
Hosszú és grandiózus fejlesztéssorozatot követően 2024-ben lezárult a magyarországi bíróságok történetének egyik legnagyobb ingatlanberuházása, a Budapest Környéki Törvényszék (BKT) „Új Székház” projektje. 2024. november 13-án ünnepélyes szalagátvágás és épületbejárás kísérte a Hungária körúti épület átadóját.
