Detailed search
A dr. Sélley Sándor-díjat a Szegedi Ítélőtábla vezetése a Szegedi Királyi Ítélőtábla első elnökének tiszteletére alapította az ítélőtábla újjáalakulásának 10. évfordulóján, 2013-ban. Az idén – mint az elmúlt években is – az a bíró és bírósági tisztviselő kapta a díjat, akit a táblabíróság dolgozói - mint közvetlen kollégák - titkos szavazás keretében erre a legméltóbbnak találtak.
A voksok alapján odaítélt Sélley-díjakat 2024-ben dr. Katona Dorottya ítélőtáblai bíró és Némethné Hoffner Ildikó bírósági tisztviselő vehette át november 8-án - a Szegedi Ítélőtábla dísztermében - megtartott díjátadó ünnepségen.
Az elismerést dr. Bálind Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke adta át, méltatva a kitüntetettek kiváló munkáját. A díjazottak rövid köszönőbeszéde zárta az idei ünnepséget.
Az elítéltek többsége jó magaviselet esetén korábban szabadulhat a büntetés-végrehajtási (BV) intézetből, a lehetőségről az ítélet kiszabásakor a bíró dönt, de ez a döntés később még változhat. Ha a rabbal a börtönben sok a gond, ha nem érdemelte ki az újrakezdés esélyét, akkor marad a rácsok mögött. A feltételekről kérdeztük dr. Budai Vincét, a Tatabányai Törvényszék büntető kollégiumvezetőjét.
Sokan, főként a kor előrehaladtával szeretnék írásba foglalni végakaratukat. Ilyenkor jó tudni, hogy milyen formái lehetnek a végrendelkezésnek és mi kell az érvényességhez. Az örökösök szempontjából az sem elhanyagolható kérdés, hogy mire lehet számítani abban a nem várt esetben, ha a végrendelet elveszett, vagy ha azt valaki meghamisította. A témában dr. Vajda Lászlót a Kecskeméti Törvényszék tanácsvezető bíráját kérdeztük.
Ha azt halljuk, hogy meg kell ismételni egy tárgyalást, sokan arra gondolnak, hogy mindenkit újra ki kell hallgatni, mindent bizonyítást meg kell ismételni – ez azonban nem fedi a valóságot. A bírónak nem kell egy az egyben megismételnie a tárgyalási napokat, csak ismertetnie kell a korábbiak lényegét – hangsúlyozza dr. Hornyák Szabolcs, az OBH igazgatási feladatokkal megbízott bírája.
Dr. Balogh Zoltán 1990-ban végzett Szegeden, majd bírósági fogalmazóként a Kecskeméti Városi bíróságon helyezkedett el. Két évvel később titkárrá lépett elő, bírói kinevezését 1993-ban kapta meg. 1997-től megyei bíróként ítélkezik. 2005 és 2007 között a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese lett, 2007 óta pedig kollégiumvezetőként áll a Kecskeméti Törvényszék Polgári Kollégiumának élén.
Beárnyékol a szomszéd tujasora, bevilágít a hálószobába a mozgásérzékelő lámpa, vagy túl hangosak a kerítés túloldalán tartott állatok – akár ilyen esetek miatt is indíthatunk birtokvédelmi pert a bíróságon. Dr. Éles Róbert, a Kaposvári Járásbíróság csoportvezető bírája szerint növeli a perlekedési hajlandóságot, ha nagy értékű az ingatlan, az üdülőövezetekben így általában több birtokvédelmi per indul.