Detailed search

Image

- Ki kell mondani, hogy a bíróság a legnemzetibb intézmény. A büntetőjog pedig a legnemzetibb jogág - jelentette ki a Mandinernek adott interjújában Dr. Márki Zoltán. A Kúria Büntető Kollégiumának tanácselnöke szerint az állami szervek és a társadalom kontrollmechanizmusai a bírói ítélkezés során érvényesülnek leginkább, ami azért fontos mozzanat, mert így az ítélkezés gyakorlata szorosan összekapcsolódik a szuverenitás fogalmával.

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. június 12-én rendezett sajtótájékoztatón, amelyet dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettesével közösen tartott. 

 

Dr. Ocskó Katalin, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 2024-ben is kiemelkedő szerepet töltött be az igazságszolgáltatásban, figyelemmel arra is, hogy országosan az ügyek 57%-a érkezett a Fővárosi Ítélőtáblára, míg a maradék 43% a további négy ítélőtábla között oszlott meg. 

Utalt arra, hogy 2024-ben az érkezések növekvő tendenciája mellett is kiváló időszerűségi, minőségi és megalapozottsági mutatókat mutathat fel a Fővárosi Ítélőtábla.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a digitális eljárások a költséghatékonyság és a biztonság szempontjából is kiemelt jelentőségűek. Kiemelte, hogy a Fővárosi Ítélőtáblán 2024-ben összesen 89 távmeghallgatásra került sor, ami 12-vel több a 2023-as évhez viszonyítva.

Dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi és a 2025. I. negyedévi statisztikai adatok is alátámasztanak. 

A befejezett ügyek száma országos szinten 7%-kal nőtt a 2023. évhez viszonyítva, míg a Fővárosi Ítélőtáblán az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal több ügyet fejeztek be az előző évhez képest. A növekvő érkezés szám tükröződik a 2025. április 30.-ig rendelkezésre álló adatokból is, 2024. azonos időszakával összehasonlítva 51 üggyel érkezett több a Fővárosi Ítélőtáblára. 

2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett. 2025. április 30-án összesen 748 peres ügy maradt folyamatban a Fővárosi Ítélőtáblán, mely 15%-kal kevesebb ügyhátralék 2024. év végéhez képest. 

Az ítélőtábla elnöke hangsúlyozta, hogy az ítélkezési tevékenység magas szakmai színvonalát tükrözi, hogy a Fővárosi Ítélőtábláról a Kúriára érkezett fellebbezett határozatok döntő többsége, 70%-a helybenhagyással, a felülvizsgálatok 40%-a a határozatok hatályában fenntartásával fejeződött be. A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.

A jövőre nézve továbbra is cél az ítélkezés időszerűségi és a minőségi mutatóinak fenntartása, illetve javítása, emelte ki a Fővárosi Ítélőtábla elnöke.

Budapest, 2025. június 12.

Fővárosi Ítélőtábla

Sajtótitkárság

 

A Budapest Környéki Törvényszék a mai napon hirdetett ítéletet N. G. ügyében, akit emberölés bűntettével vádolt meg a Pest Megyei Főügyészség.

A Budapest Környéki Törvényszék ítélete szerint

N. G. vádlott
bűnös
erős felindulásban elkövetett emberölés bűntettében,
ezért őt a bíróság
5 év börtönbüntetésre ítélte.

Az ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője pedig enyhítésért fellebbezett.

A Szekszárdi Törvényszék a 2023. május 9-én tartott tárgyalásán halált okozó közveszély okozásának bűntette miatt 6 év 6 hónap fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a férfit, aki saját házának felgyújtásával egy rokona halálát okozta. A vádlott feltételes szabadságra legkorábban a szabadságvesztés 2/3-ának kitöltését követő napon bocsátható.

A technikai vívmányok széleskörű elterjedése, használatuk mindennapossá válása, az informatika és a számítógépes hálózatok robbanásszerű fejlődése szükségszerűen magával hozta azt az igényt, hogy a fejlődés által biztosított előnyöket a bírósági eljárásokban is hasznosítsák.

Ennek az egyik elemét képezi annak megteremtése, hogy a felek a bírósággal a papír alapú beadványok mellőzésével, elektronikus úton tarthassák a kapcsolatot, terjeszthessék elő beadványaikat.

Előzetes letartóztatásba helyezte a bíróság J. I. többszörösen büntetett előéletű gyanúsítottat, akivel szemben rablás bűntette és súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt indult büntetőeljárás.
 
A Szolnoki Törvényszék 2016. június 10-én meghozott határozatával jogerőre emelkedett a Szolnoki Járásbíróság azon ítélete, melyben a bíróság G.Z. vádlottat tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége és magánokirat-hamisítás vétsége miatt halmazati büntetésül, mint visszaesőt 200 óra közérdekű munkára ítélte, amit a vádlottnak fizikai munka végzésével kell ledolgoznia. Ennek elmulasztása esetén pedig szabadságvesztésre kell átváltoztatni. 
 
A Zalaegerszegi Törvényszék 2016. július 26-án helyben hagyta a Zalaegerszegi Járásbíróság döntését, ezért továbbra is előzetes letartóztatásban marad a férfi, akit azzal gyanúsítanak, hogy meggyilkolta a 2016. július 3-án otthonában holtan talált zalaegerszegi 67 éves asszonyt.
 
Image

A Fővárosi Törvényszék elnöke által létrehozott szervezetfejlesztési projekt fő célja egy olyan hosszú távú, komplex fejlesztő folyamat beindítása volt, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság egész szervezetét felöleli, növelve annak hatékonyságát és teljesítőképességét, valamint a dolgozók jóllétét. Nagyon fontos, hogy ez a folyamat valamennyi érintett közvetlen részvételén és a gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul.

Ítéletet hozott a Szerencsi Járásbíróság annak a férfinak az ügyében, aki a megállapított tényállás szerint magát a villamos művek dolgozójának kiadva kereste fel az idős korú, rossz egészségi állapotban lévő sértettet egy zempléni kistelepülésen lévő otthonában. Valótlanul azt állította, hogy a villanyszámlából tízezer forint visszajár, de nála csak huszonegyezer forint van, ezért a sértettnek vissza kell adnia. A sértett ennek megfelelően a konyhaszekrényen lévő megtakarításából kivette a szükséges bankjegyet.

Visszavonta a fellebbezést az ügyészség annak a férfinak az ügyében, akit a Zalaegerszegi Törvényszék bizonyítottság hiánya miatt felmentett azon vád alól, miszerint 2007-ben betört az édesanyja szomszédjában élő 81 éves férfihez és megölte. 

 

A fiatalkorú vádlott 2019. április 29-én reggel autóval az M1-es autópályán a Tata térségében lévő benzinkútra ment. A vádlott kiszállt az autóból, az autópálya szélére gyalogolt, a 2x2 sávon, valamint az azokat elválasztó sövényen átfutott az autópálya jobb oldalára és az ott parkoló szerb hatósági jelzésű autó -amiben nyolcan tartózkodtak- ablakát a nála lévő üvegtörő kalapáccsal betörte, majd a szerb állampolgárságú sértett műszerfalra helyezett táskáját, benne 5.000 euró készpénzzel elvitte.

A Kiskunhalasi Járásbíróság tárgyalás kitűzése nélkül 1 év – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – börtönt szabott ki egy 67 éves kiskunhalasi nővel szemben, akit közfeladatot ellátó személy elleni erőszakkal vádolt a Kiskunhalasi Járási Ügyészség.

Az Esztergomi Járásbíróság a 2023. július 17-én megtartott előkészítő ülésen hozott ítéletet embercsempészés bűntette miatt indult büntetőügyben három lengyel állampolgárságú férfival szemben. 

A megállapított tényállás szerint a három férfi 2022. november 4-én két gépkocsival Mórahalom környékén a magyar-szerb határ közelében 5 migránst a személygépkocsikba felvett azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson nekik a magyar-szlovák határ jogellenes átlépésében. 

A Kecskeméti Járásbíróság 6 hónap börtönbüntetésre, valamint 1 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a 29 éves férfit, akivel szemben jármű önkényes elvétele, valamint lopás miatt emelt vádat a Kecskeméti Járási Ügyészség.

A Kiskunhalasi Járásbíróság 4 év börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélt egy 57 éves – többszörösen büntetett előéletű - kiskunhalasi férfit, akivel szemben kifosztás, lopás és rongálás miatt emelt vádat a Kiskunhalasi Járási Ügyészség.

Pénzbüntetést kapott az a férfi, aki a nagykanizsai piacon értékesített védjegyoltalom alatt álló ruházati termékeket, táskákat, parfümöket.

A Debreceni Törvényszék 2022. március 11-én ítéletet hirdetett annak a vádlottnak az ügyében, aki a közösségi oldalán megüzente a sértettnek, hogy megöli őt, majd nemsokkal később, egy Polgáron megtartott rendezvényen az ígéretét be is váltotta.

A Debreceni Ítélőtábla Dr. Balla Lajos vezette tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét. Az ítélőtábla I.r. vádlott szabadságvesztés büntetését a vádlott idős korára és több betegségére tekintettel 4 évre mérsékelte, a közügyektől eltiltását is 4 évre enyhítette és mindezek mellett I.r. vádlottat 1 millió forint pénzbüntetésre is ítélte. A szabadságvesztést a vádlottnak fogházban kell letöltenie. Az ítélőtábla XXV. r.

Tájékoztató a Kúria Bt.III.750/2019/21-es számú ügyben kihirdetett ítéletéről: A vízi közlekedés halálos tömegszerencsétlenséget okozó veszélyeztetésének vétsége miatt folyamatban lévő büntetőügyben, a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati indítványát elbírálva a Kúria 2019. július 29-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletében megállapította, hogy a Budai Központi Kerületi Bíróság 42.Bny.1646/2019/2. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 26.Bnyf.8434/2019/15. számú végzésének óvadékra vonatkozó rendelkezése törvénysértő.