Detailed search

A Fővárosi Törvényszék 2023. augusztus 4-én elrendelte annak a ruandai állampolgárnak az átadási letartóztatását és egyszerűsített átadását, akivel szemben a Belga Királyság Antwerpeni Elsőfokú Bíróság Turnhout Szekciója bocsátott ki európai elfogatóparancsot.

A Kazincbarcikai Járásbíróság 2018. február 6-án hirdetett ítéletet annak a két férfinak az ügyében, akik egy idős sértettet kazincbarcikai otthonában próbáltak kirabolni.
 

Az Encsi Járásbíróság előkészítő ülésen hozott ítéletet azoknak a vádlottaknak az ügyében, akik 2023 januárjában a hernádcécei sertéstelepre betörve bántalmaztak, majd magukkal vittek egy több, mint 100 kg súlyú állatot. 

A Mezőkövesdi Járásbíróság ítéletet hozott annak a fiatalkorú vádlottnak az ügyében, aki három kiskorú fiút szólított le pénzt kérve, a felajánlott rágógumival azonban nem elégedett meg, ezért megöléssel fenyegette és bántalmazta őket.

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók – emelte ki dr. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke a 2025. április 24-én rendezett a 2024-es évről szóló sajtótájékoztatón és Médiaklubon, amelyet dr. Ujvári Ákos, a Fővárosi Ítélőtábla sajtószóvivőjével és Büntető Kollégiumának kollégiumvezetőjével közösen tartott. Az idei első médiaklub témája: Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése volt.

 

Dr. Ribai Csilla a 2024. évi ügyforgalmi adatok kapcsán hangsúlyozta, hogy továbbra is az öt ítélőtábla közül a Fővárosi Ítélőtábla dolgozik a legnagyobb ügyteherrel mind az ügyek számát, mind a bírák és igazságügyi alkalmazottak létszámát tekintve. Rámutatott, hogy az ítélőtáblák közül csak itt működik Közigazgatási Kollégium, valamint a Büntető Kollégiumnál katonai tanács.

Jelezte, hogy az országos ügyforgalmi adatok változásával párhuzamosan változott a Fővárosi Ítélőtábla ügyforgalma is: az előző évhez képest a Fővárosi Ítélőtáblára 5,3%-kal több ügy érkezett 2024-ben. A Fővárosi Ítélőtábla kiemelkedő munkájának eredménye, hogy a befejezett ügyek száma az országos növekedést is meghaladva 9,4%-kal nőtt az előző évhez képest. 

A növekedő ügyforgalom ellenére a Fővárosi Ítélőtáblán kiemelkedően jók az időszerűségi mutatók. A Fővárosi Ítélőtábla Kollégiumai 2024-ben 2260 peres ügyet fejeztek be, amelyből továbbra is kiemelkedően magas az 1 éven belül befejezett peres ügyek aránya, ez 2024-ben 99,3% volt.

Az előző évekhez hasonlóan 2024. évben is 3 hónapon belül befejezte a Fővárosi Ítélőtábla a nemperes eljárások döntő többségét. Az 5199 nemperes ügy 72,5%-a 3 hónapon belül, 88,4%-a féléven belül, míg 99,98%-a 1 éven belül befejezésre került.

2024. év végén a Fővárosi Ítélőtáblán folyamatban maradt 881 peres ügy jelentős részében, 43,8%-os arányban, az eljárás 3 hónapig vagy annál rövidebb ideig volt folyamatban. Az év végén folyamatban maradt peres ügyek 78,5%-ának az eljárási időtartama féléven belüli, míg 99,4%-a 1 éven belüli időtartamra esett. 

 Az ítélőtábla bírái nem csak időszerű, de egyúttal magas szakmai színvonalú ítélkezési tevékenységet folytatnak, melyet a 2024. évi statisztikai adatok is alátámasztanak. 

Az ítélkezési tevékenység magas minőségét tükrözik a megalapozottsági mutatók. A Fővárosi Ítélőtábláról 2024-ben 238 fellebbezett ügy érkezett a Kúriára, és összesen 236 ügy került befejezésre. A befejezett ügyek döntő többsége, 70%-a helybenhagyó, 3%-a hatályon kívül helyező, 8%-a megváltoztató, míg 19%-a egyéb döntéssel zárult. 

A felülvizsgálati kérelmek megalapozatlanságát mutatta, hogy a felülvizsgálattal érintett határozatok tekintetében a felülvizsgálati kérelmek előterjesztése 85%-ban eredménytelen volt.

A 2024. év ügyforgalmi adatainak értékelését követően Dr. Ujvári Ákos a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának kollégiumvezetője tartotta meg Tanú vagy elkövető? A bűncselekmény helyszínén való jelenlét minősítése című előadását.

A kollégiumvezető a bűncselekmény helyszínén jelenlévő személyek eljárásjogi pozíciójának szemléltetése során kifejtette, hogy amennyiben a bűncselekmény elkövetését közvetlenül észlelő személy az elkövetésben nem vesz részt akkor tanú pozícióba kerül, míg, ha büntetőjogilag felróható módon részt vesz, elkövetővé válik és vele szemben büntetőeljárás indul.

A napjainkban egyre nagyobb számban közterületen megvalósított erőszakos bűncselekmények – köznapi nevén tömegverekedések – kapcsán gyakran hivatkozott jogos védelemre tekintettel hangsúlyozta, hogy a jogos védelem kizárólag a jogtalan támadás, vagy az azzal való közvetlen fenyegetés elhárítására szolgálhat, az nem lehet a megtorlás vagy bosszú eszköze.

A garázda jellegű cselekményekkel kapcsolatban utalt rá, hogy a kölcsönös kihívás, provokáció elfogadása az egymással szemben álló felek számára a jogtalanság állapotát hozza létre, így alappal egyik fél sem hivatkozhat a jogos védelemre, mint büntethetőséget kizáró okra, még akkor sem, ha az erőviszonyok a cselekmény során utóbb megváltoznak.

Kitért – a gyakorlatban is gondos mérlegelést igénylő – támogató jelenlét kérdésére. Kiemelte, hogy a büntetőeljárásban gyakori védekezésként hangzik el, hogy a vádlott csak belekeveredett a verekedésbe, abban nem vett tevőlegesen részt.  

A kollégiumvezető ekörben hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősség alóli mentesülés egyetlen módja ebben az esetben, ha a potenciális passzív pszichikai bűnsegéd a külvilág számára is egyértelművé teszi, hogy nem azonosult a tettessel, nem értett egyet vele, így például a helyszínt elhagyja vagy a bántalmazott érdekében segítséget hív. Mindezek hiányában passzív pszichikai bűnsegédként felelhet a büntetőeljárásban. 

A Pécsi Járásbíróság 2017. június 12-án kihirdetett ítéletével L. J. vádlottat kifosztás bűntette, rablás bűntette és garázdaság vétsége miatt 9 év fegyházra és 10 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte.
 

A Nyíregyházi Járásbíróság nyomozási bírája 2018. augusztus 16-án lopás bűntette miatt indult eljárásban elrendelte V. T. és 2 társa letartóztatását.

 

A vele egy lakásban élő unokája rabolta ki a 84 éves sértettet 2015. január 11-én Miskolcon, egy Király utcai lakásban, ezért a járási ügyészség indítványozta a gyanúsított előzetes letartóztatását. Az indítvány szerint a gyanúsított pénzt kért a sértettől, aki a földre dobva adta azt át neki. Ezen felháborodva az unoka tenyérrel és ököllel bántalmazta  nagymamáját. Rövid idő elteltével ittas állapotban tért haza és ismételten pénzt kért.
A Pécsi Járásbíróság, 2016. szeptember 16. napján, egy komlói nő előzetes letartóztatását rendelte el egy hónapra, rablás bűntette alapos gyanúja miatt.
 
Lopás vétsége miatt a Nyíregyházi Törvényszék másodfokú tanácsa 1 év 6 hónap börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre ítélte P. J. G. vádlottat mint többszörös visszaesőt. A megállapított tényállás szerint a vádlott 2014. december 14-én délután a Budapestről Nyíregyházára közlekedő InterCity vonaton közlekedett. Debrecen állomást elhagyva a vádlott a vonaton utasként tartózkodó H. J. sértett fogasra felakasztott kabátjának zsebéből eltulajdonította a pénztárcáját, amelyben 18.000 Ft készpénz és igazolványok voltak.

A Pécsi Járásbíróság 2019. március 29-én elrendelte egy afgán férfi letartóztatását egy hónapra, több személynek segítséget nyújtva elkövetett embercsempészés bűntette alapos gyanúja miatt.

A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda emberkereskedelem bűntette miatt folytat nyomozást a hat gyanúsítottal szemben.

Az alapos gyanú szerint a gyanúsítottak 2017. nyarától kezdődően egy bűnszervezet tagjaként, kizsákmányolás céljából magyar állampolgárságú  fiatal nőket toboroztak, illetve vásároltak meg. A gyanúsítottak a sértetteket- közöttük több kiskorú személyt - erőszakkal, fenyegetéssel, sanyargatással vették rá arra, hogy az egyik gyanúsított által Bécsben üzemeltetett bárban prostitúciós tevékenységet végezzenek és az ebből származó bevételt tőlük elvették.

Előkészítő ülést tartott 2019.03.28-án a Szekszárdi Járásbíróság annak a vádlottnak a lopási ügyében, akit egy másik ügyben 14. életévét be nem töltött kiskorú sérelmére elkövetett emberölés bűntettével gyanúsítanak.

A Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság 2019. november 8-án előkészítő ülést tartott annak a román állampolgárságú, hajléktalan férfinak az ügyében, akit a vádhatóság különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettével vádol.

A Nyíregyházi Járásbíróság 2019. november 15-én gyorsított eljárásban testi sértés bűntettének kísérlete miatt jogerősen 1 év 6 hónap időtartamra próbára bocsátotta P.B.Zs. vádlottat.

A Miskolci Járásbíróság nyomozási bírája a mai napon 1 hónapra rendelte el annak a három férfinak a letartóztatását, akik valós személyek adatait felhasználva és azzal visszaélve vásároltak műszaki cikkeket, hogy azokat külföldön értékesítsék tovább.    

A Nyíregyházi Járásbíróság 2020. január 16-án gyorsított eljárásban társtettesként elkövetett lopás vétsége és információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás bűntette miatt halmazati büntetésül I. rendű J.J. vádlottat 300.000 forint pénzbüntetésre ítélte, míg II. rendű J.M. vádlottat 2 év időtartamra próbára bocsátotta.

A Kecskeméti Járásbíróság 1 hónapra elrendelte annak a 20 éves férfinak a letartóztatását, akit azzal gyanúsítanak, hogy késsel megfenyegetett és kirabolt egy lajosmizsei nőt.

 

A Miskolci Járásbíróság elrendelte a letartóztatását annak a férfinak, aki épp egy autóból próbálta elvinni a benne hagyott tárgyakat, amikor tetten érték.

A Debreceni Ítélőtábla a vádlottat a folytatólagosan elkövetett szemérem elleni erőszak bűntette és a folytatólagosan elkövetett testi sértés bűntette miatt emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette.

 

A másodfokú ítélet ellen a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében az ügyész fellebbezett, így az ügy a Kúrián folytatódik.