1146 Budapest, Hungária krt. 179-187.
1590 Budapest, Pf. 225/1.
+36 1 885 6000
Fax: +36 1 550 3936
dr. Rusznák Anita
(Polgári Kollégium, Közigazgatási Kollégium, Munkaügyi Kollégium, Gazdasági Kollégium Peres Csoport)
Cím: 1146 Budapest, Hungária krt. 179-187. (M3 Irodaház)
Telefon: +36 1 885 6001
Fax: +36 1 550 3936
Telefon: +36 1 885 6045
Csoportvezető: dr. Pásztor Csaba
Kezelőiroda:
Telefon: +36 1 885 6044
Email: bktgazkollperes@birosag.hu
Fax: +36 1 550 3936
Irodai félfogadás:
• hétfő-kedd: 8:30-11:30
• szerda: 8:30-15:30
• csütörtök-péntek: 8:30-11:30
Csoportvezető: Spiegelbergerné dr. Pofonka Mariann
Kezelőiroda:
Telefon: +36 1 885 6041
Email: bktgazkollfelsz@birosag.hu
Fax: +36 1 550 3936
Irodai félfogadás:
• hétfő-kedd: 8:30-11:30
• szerda: 8:30-15:30
• csütörtök-péntek: 8:30-11:30
Csoportvezető: dr. Réczey Katalin
Telefon: +36 1 885 6043
Email: bktgazkollcivil@birosag.hu
Fax: +36 1 550 3936
Csoportvezető: Dr. Kispál Sándorné dr. Balogh Ágnes
Cégbírósági Kezelőiroda (Cégiroda):
Telefon: +36 1 885 6040
Email: bktgazkollceg@birosag.hu
Cégbírósági és Civil Információs Iroda (Cég-Civil Infó):
Telefon: +36 1 885 6042
Fax: +36 1 550 3936
E-mail cím: bktcivilceginfo@birosag.hu
Irodai félfogadás:
• hétfő-kedd: 8:30-11:30
• szerda: 8:30-15:30
• csütörtök-péntek: 8:30-11:30
dr. Magyari Csilla
Cím: 1146 Budapest, Hungária krt. 179-187.
Telefonszám: 06-1-885-6000
Email cím: tanugondozo_bkt_gazdasagi@budapestkornyekit.birosag.hu
Ügyfélfogadás: Előzetesen egyeztetett időpontban
A parkolón keresztül a hátsó bejáraton át biztonsági őrszolgálat segítségével.
Az épületben lift működik.
Akadálymentesített mosdó a földszinten található.
Bővebb tájékoztatás a központi telefonszámokon kapható.
La Corte della Capitale (Fővárosi Törvényszék) nell’udienza preliminare ha condannato a 3 anni di reclusione e 5 anni di espulsione dal territorio ungherese un uomo in una causa penale in cui una donna é stata accusata di 3 delitti tentati – 2 da coautore, 1 da complice - di lesioni personali con rischio di morte commessi in criminalitá organizzata, mentre un uomo e una donna di partecipazione a criminalitá organizzata.
A Bíróságok Napja alkalmából tartott országos ünnepi rendezvényen a Győri Törvényszék három dolgozója vehetett át magas rangú elismerést.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) 2000-ben hozott döntésével a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóját, július 15. napját nyilvánította a bírók és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. Ma már törvény mondja ki, hogy minden év július 15-e a Bíróságok Napja.
2001. év óta minden évben ezen a napon adják át a magyar bírósági rendszer dolgozóinak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként a Magyar Királyi Kúria egykori elnökéről elnevezett Juhász Andor-díjakat. 2024-ben Szemes Zoltánné, a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatalának nyugdíjba vonuló kiváló munkatársa a díj bronz fokozatát vehette át.
Az Országos Bírói Tanács 2024. július 15-ei hatállyal dr. Huszár Eszter Etelka, a Győri Járásbíróság polgári ügyszakos bírája részére címzetes törvényszéki bírói címet, míg dr. Sándor Viktória, a Győri Törvényszék könyvtárvezetője részére főtanácsosi címet adományozott.
A Pécsi Törvényszék a 2025. március 4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott ítéletével N. R. vádlottat maradandó fogyatékosságot okozó súlyos testi sértés bűntettének kísérlete miatt kettő év hat hónap börtönre és három év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte. Elrendelte a Pécsi Járásbíróság egy korábban meghozott büntetővégzésével kiszabott egy év börtön végrehajtását. Elkobozta a légfegyvert a hozzá tartozó körtárral, továbbá egy patront és egy teleszkópos fém botot.
Nem lehet elmenni az elmúlt napok eseményei mellett – utalt az OBT múlt heti kezdeményezésére a nyíregyházi összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatón a Nyíregyházi Törvényszék elnöke. Dr. Nyakó Zsuzsanna hangsúlyozta: tavaly októberben a bírák kifejezték álláspontjukat, miszerint nem tartják legitimnek az Országos Bírói Tanácsot. Nyakó Zsuzsanna hozzátette: 2012-től volt tagja az OBT-nek, így közelről megtapasztalta a szervezet hatáskörét.
Az elítéltek többsége jó magaviselet esetén korábban szabadulhat a büntetés-végrehajtási (BV) intézetből, a lehetőségről az ítélet kiszabásakor a bíró dönt, de ez a döntés később még változhat. Ha a rabbal a börtönben sok a gond, ha nem érdemelte ki az újrakezdés esélyét, akkor marad a rácsok mögött. A feltételekről kérdeztük dr. Budai Vincét, a Tatabányai Törvényszék büntető kollégiumvezetőjét.
Európai Uniós tapasztalatszerzésre indul két bíró. Ahogy évek óta, úgy az Országos Bírósági Hivatal idén is részt vesz az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) long term csereprogramjában. Ezúttal Breczkáné dr. Békési Gabriella a Nyíregyházi Járásbíróság polgári ügyszakos bírója és dr. Balogh Márta a Tatabányai Törvényszék büntető bírója kapott lehetőséget arra, hogy hosszabb időt töltsenek el nemzetközi szervezeteknél.
Dr. Balogh Zoltán 1990-ban végzett Szegeden, majd bírósági fogalmazóként a Kecskeméti Városi bíróságon helyezkedett el. Két évvel később titkárrá lépett elő, bírói kinevezését 1993-ban kapta meg. 1997-től megyei bíróként ítélkezik. 2005 és 2007 között a Bács-Kiskun Megyei Bíróság Polgári Kollégiumának kollégiumvezető-helyettese lett, 2007 óta pedig kollégiumvezetőként áll a Kecskeméti Törvényszék Polgári Kollégiumának élén.
A karácsonyi vásárláskor sokakban merülhet fel a kérdés, mit tehetünk, ha például a megvásárolt ruha túl szűk lesz annak, akinek szántuk, vagy nem indul el a robotgép, amit olyan gondosan kiválasztottunk? Mások-e a jogaink, ha nem boltban, hanem interneten vásárolunk? A szavatosság és jótállás témakörét jártuk körül dr. Futóné dr. Major Mónikával, a Gyulai Törvényszék bírájával.
Sokan, főként a kor előrehaladtával szeretnék írásba foglalni végakaratukat. Ilyenkor jó tudni, hogy milyen formái lehetnek a végrendelkezésnek és mi kell az érvényességhez. Az örökösök szempontjából az sem elhanyagolható kérdés, hogy mire lehet számítani abban a nem várt esetben, ha a végrendelet elveszett, vagy ha azt valaki meghamisította. A témában dr. Vajda Lászlót a Kecskeméti Törvényszék tanácsvezető bíráját kérdeztük.
A Szolnoki Törvényszék másodfokú döntésével jogerősen lezárult annak a 49 éves, büntetett előéletű nőnek a büntetőügye, aki 2019. szeptember 8-án este 18:00 óra körüli időben egy szajoli családi házban, a kezében késekkel hadonászva véletlenül súlyosan megvágta volt élettársát, majd az erősen vérző férfi kérésére sem hívott mentőt hozzá, és segítségnyújtás nélkül távozott.
A Tatabányai Törvényszék a 2024. február 12. napján tartott nyilvános folytatólagos tárgyaláson, terrorcselekménnyel elkövetett fenyegetés bűntette miatt indult ügyben hozott ítéletet. A bíróság a vádlottat 3 év fegyházbüntetésre, mellékbüntetésként 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, azonban az nem jogerős, mivel a vádlott és védője elsősorban felmentésért, másodsorban enyhítésért jelentett be fellebbezést.
Brutális módon végzett a feleségével és gyermekével a vádlott, majd öngyilkosságot kísérelt meg. Több ember sérelmére, részben különös kegyetlenséggel, részben tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vádat ellene a Pest Megyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig 2025. február 24-én megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
Többször fajultak tettlegességig a vádlott és a sértett közötti viták. Volt, hogy a terhelt tányérokkal próbálta megdobni idős édesanyját. Életveszélyt okozó testi sértés bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat a bántalmazó nő ellen a Pest Megyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék 2025. április 7-én megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
A címben szereplő állásfoglalásukat alátámasztó adatokat és tényeket mutattak be a Fővárosi Törvényszék vezetői azon a háttérbeszélgetésen, amelyet 2024. október 14-én tartottak Budapesten. A rendezvényen a bíróságok működését napjainkban leginkább érintő kérdésekről beszéltek a megszólalók: röviden ismertették az ítélkező tevékenységet alapvetően befolyásoló jogszabályváltozásokat, majd szó esett az igazságügyi alkalmazottak nagyarányú elvándorlásának okairól és következményeiről.
