A Fővárosi Törvényszék elnöke által létrehozott szervezetfejlesztési projekt fő célja egy olyan hosszú távú, komplex fejlesztő folyamat beindítása volt, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróság egész szervezetét felöleli, növelve annak hatékonyságát és teljesítőképességét, valamint a dolgozók jóllétét. Nagyon fontos, hogy ez a folyamat valamennyi érintett közvetlen részvételén és a gyakorlati tapasztalatokra épülő tanulásán alapul.
A Tatabányai Törvényszék a 2024. január 18. napján hozott ítéletével, társtettesként elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt 1 év 6 hónap időtartamra próbára bocsátotta a fiatalkorú vádlottat, megállapította, hogy a próbára bocsátás tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll és magatartási szabályként előírta, hogy iskolai tanulmányait folytassa, valamint vegyen részt indulatkezelési tréningen.
„Minden ember egy külön világ, minden emberi sors érdekes, megismerésre méltó” és „..ha az élet új lehetőséget kínál, becsülettel helytállva, legjobb tudásunk szerint kell végezni az új feladatokat.”A két idézet két egykori zalai bírótól, dr. Pólya Károlytól, illetve Némethné dr. Sebestyén Atalától származik. Velük együtt 8 zalai bírósági dolgozóval készített interjú olvasható a Zalaegerszegi Törvényszék által kiadott Az igazság szolgálatában – Bírósági életutak I. című kötetben.
A kiadvány megszületését az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázata tette lehetővé. 10 éve, 2014-ben valósult meg az első, az OBH által támogatott bíróságtörténeti projekt. A korábban dr. Magyar Károly vezetése alatt kialakított bírósági tárlathoz készítettünk akkor egy, törvényszéki elnököket, jeles jogtudósokat bemutató arcképcsarnokot. Azóta pedig a - Covid miatt egy év kieséssel - minden évben nyertünk támogatást és állítottunk emléket a bírósági múltnak.
Elkészültek a Bírósági históriák, az Archontológia, felújítottuk a tragikus körülmények között elhunyt dr. Vlasics Antal síremlékét, a Nagykanizsai Járásbíróságon állandó kiállítás nyílt, készültek tájékoztató molinók, mutattunk be színdarabot és legnagyobb beruházásként elkészült az ifjú Deák márványszobra is a törvényszékre.
Mindegyikben volt valami egyedi, valami maradandó, valami újdonság, de a Bírósági életutak egyedülálló kiadvány: nagyra becsült kollégák mesélnek interjú beszélgetések keretében életükről, pályájukról és osztják meg a hivatásukról vallott gondolataikat. A kötetben két olyan interjú is helyet kapott, amelynek elbeszélője sajnos már nincs közöttünk, így visszaemlékezésük még becsesebb az utókor számára.
Az interjúkat a Zalaegerszegi Törvényszéken a bíróságtörténettel foglalkozó pár lelkes kolléga készítette, némely esetben kettős szerepben: interjúztató és interjúalany is volt egy személyben.
Dr. Pólya Károly, a nagykanizsai bíróság egykori vezetője 98 éves volt a beszélgetés idején: mesélt sorozásról, bombázásról, az ő idejében még létező kanizsai törvényszékről, 1956-ról. Vele nemcsak a bíróságok múltjába, hanem a történelem sodrába is bekerülhet az olvasó. Sólyom László volt köztársasági elnök testvére dr. Sólyom Péter érdekes zalai pályát járt be. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy kétszer is kinevezték bírónak, azt meg még kevesebben, hogy anyakönyvvezetőként egyetlen esküvőt sem vezetett el.
Dr. Szabó Gyula, Némethné dr. Sebestyén Atala egykori keszthelyi bírák, elnökök számára nem volt kérdés a jogi pálya, az előbbi azt mondta, soha más alternatíva nem merült fel benne, minthogy bíró legyen. dr. Sebestyén Atala - akinek édesapja is bíró volt - 12 évesen, amikor a Toldi bírósági jelenetében ő volt a bíró azzal ment haza: bíró lesz. Velük ellentétben dr. Kurta János korábbi nagykanizsai elnök kedves barátjával együtt egyszerűen rábökött a felvételi tájékoztatóban a jogra, mert magyar és történelem volt a felvételi. Ezt követően 43 éven keresztül dolgozott a dél-zalai bíróságon.
Velük ellentétben dr. Vértényiné dr. Futó Gabriella már bíróként került a törvényszékre. Tiniként vegyésznek készült, de a rendszer nem engedte ezen a pályán továbbtanulni, így a megbántott kamasz dacból elhatározta: jogász lesz és igazságot szolgáltat. 21 évig volt a bíróság kötelékében, előtte több mint 20 évet dolgozott a tanácsnál, illetve az önkormányzatnál.
A bírák mellett Ferincz Judit és Kovács Erzsébet, a Lenti Járásbíróság egykori irodavezetői elbeszéléseiből kirajzolódik a határ menti kis bíróság teljes múltja. Őszinte szívvel, szeretettel, vidáman mesélnek kinyitható vaságyon alvó dolgozókról, irodában megbúvó kígyóról, a jugó rendőrségen éjszakázó elnökről, emellett a kemény munkáról, éjszakába nyúló tárgyalásokról, kötelességtudatról, alázatról és lojalitásról.
Mint dr. Sorok Norbert, a zalaegerszegi törvényszék elnöke írta a kötet előszavában: „a bíróságokról alkotott kép mozaikkövekből épül fel, ahol minden mozaikdarab egy ott dolgozó, hivatását művelő ember munkássága. A nagy egész tehát sok apró kis részből áll össze és minden rész mögött ott van egy emberi élet, egy történet.” A kötettel ezeket a történeteket örökítjük meg az utókor számára.
A rendezvényt egy nyugdíjas találkozóval kötöttük össze, amelyen olyan kollégák is részt vettek, akik a következő kötetek szereplői lesznek majd, hiszen a kiadvány folytatása, a múlt papírra vetése, a történetek továbbörökítése elengedhetetlen feladatunk.
Dr. Bartalné dr. Mentes Judit
sajtószóvivő
A Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság a 2024. október 17. napján kihirdetett ítéletével a törvényszék ítéletét megváltoztatta és az elsőrendű vádlott terhére megállapított hivatalos személy elleni erőszak bűntettét a folytatólagos elkövetésre utalás mellőzésével két rendbelinek minősítette, büntetését halmazati büntetésként tekintette kiszabottnak, és a – II.r. vádlottal egyezően – előzetes mentesítésben részesítette. Megállapította, hogy a másodrendű vádlott a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét társtettesként követte el. Az Ítélőtábla egyebekben a másodfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
2020. március 31-ével megszűntek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok. A közigazgatási perekben 2020. április 1-től elsőfokon a Fővárosi, Budapest Környéki, Debreceni, Győri, Miskolci, Pécsi, Szegedi és a Veszprémi Törvényszékek járnak el regionális illetékességgel.
Ha tulajdonszerzésről beszélünk, elsőként mindenkinek az adásvétel jut eszébe. Tulajdont azonban más jogcímen is lehet szerezni, ezek egyike az elbirtoklás. Milyen feltételeknek kell teljesülnie vajon ahhoz, hogy valamit elbirtokoljunk? Elegendő-e pusztán az, ha valami több évig nálunk van? Ha évekig bérelünk valamit, azt is elbirtokolhatjuk? E heti riportunkban Tóthné dr. Révész Annától, a Miskolci Törvényszék tanácsvezető bírájától kaptunk válaszokat ezekre a kérdésekre.
A vádlott és védője fellebbezése folytán másodfokon eljáró Pécsi Törvényszék a 2023. március 28. napján megtartott tanácsülésen a Pécsi Járásbíróság 2022. szeptember 13-án kihirdetett ítéletét helybenhagyta, és K. I. vádlottat kétrendbeli szeméremsértés vétsége miatt, mint többszörös visszaesőt, halmazati büntetésül jogerősen kettő év három hónap fegyházra és három év közügyektől eltiltásra ítélte, valamint megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható.
A Szolnoki Törvényszék különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntette miatt 14 év börtönre ítélte és 10 évre eltiltotta a közügyektől azt a 23 éves büntetlen előéletű fiatalembert, aki az ítélet szerint 2021. december 30-án délelőtt tíz óra körül jászladányi otthonukban egy 7 centiméter pengehosszúságú késsel csaknem 130 késszúrással megölte feleségét, mert nem tudta elfogadni, hogy a nő megcsalta.
Nem akart idegen személyeknek szexuális szolgáltatást nyújtani a sértett, ezért a vádlott többször is bántalmazta őt. Szexuális cselekmény végzése érdekében, erőszakkal vagy fenyegetéssel kényszerítéssel elkövetett emberkereskedelem és kényszermunka bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat ellene a Pest Vármegyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig 2024. október 8-án megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
Bérlőjéhez nem engedte be a terhelteket a sértett, ezért a vádlottak megfenyegették és bántalmazták a férfit. A bűncselekmény elhárítására fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt emelt vádat a terheltek ellen a Pest Vármegyei Főügyészség, a Budapest Környéki Törvényszék pedig a 2025. február 6-án megtartott nyilvános és folytatólagos tárgyalásán hirdetett ítéletet a büntetőügyben.
2024. február 19-én megérkezett a Fővárosi Törvényszékre az ún. Quaestor-ügyben az ügyészség 850 oldalt meghaladó terjedelmű, vádmódosítást tartalmazó indítványa. Az eljárás további menetét e fejlemény nem befolyásolja. A tárgyalás – az eredeti terveknek megfelelően – a perbeszédekkel folytatódik, amelyek 2024. február 21-én az ügyészi vádbeszéd megtartásával kezdődnek meg.
