A Tatabányai Törvényszék emberölés bűntettének kísérlete miatt indult ügyben tartott nyilvános, folytatólagos tárgyaláson hozott ítéletet azzal az ukrán férfivel szemben, aki Tatabányán szúrt meg egy másik ukrán férfit. A bíróság a vádlottat 8 év börtönbüntetésre ítélte.

A Szolnoki Járásbíróság elsőfokon 4 év 3 hónap börtönre és 6 év közügyektől eltiltásra ítélte azt a huszonéves fiatalembert, aki a nem jogerős ítélet szerint 2018. május 1-jén fényes nappal, délelőtt kilenc óra körül a szolnoki vasútállomás Liget út és Levente út sarkánál található parkolójánál kirabolt egy fiatal férfit. 

A Balassagyarmati Járásbíróság a 2019. április 16-án megtartott tárgyalás alkalmával közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt az elsőrendű vádlottat 1 év 2 hónap végrehajtandó szabadságvesztésre és 2 év közügyektől eltiltásra, míg a másodrendű vádlottat 1 év – végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte.

A Miskolci Járásbíróság 2021. október 26-án ítéletet hozott annak a csomagolóanyag gyártásával foglalkozó cég vezető tisztségviselőjeként és a gépek karbantartásával, javításával kapcsolatos feladatokat ellátó személyként tevékenykedő vádlottnak az ügyében, aki több munkavédelmi előírás megszegésével a sértett testi épségét közvetlen veszélynek tette ki és amelynek következtében a sértettnél maradandó fogyatékosság állt be. 

Tolna megyében a 2020-as évben egy országszerte is meglehetősen ritkának számító bűncselekmény elkövetőit vonták felelősségre. Cselekményeik a 2018. április 8. napjára kitűzött általános országgyűlési választásokhoz kapcsolódtak, továbbá valamennyi eset Tolna megye 03. számú – paksi - egyéni választókerületében történt. 

Az Érdi Járásbíróság 2021. május 3-án megtartott nyilvános tárgyaláson állatkínzás bűntette miatt 10 hónap – végrehajtásában 2 évi próbaidőre – felfüggesztett börtönbüntetésre és 4 év állattartói foglalkozástól eltiltásra ítélt egy érdi férfit. 

A Debreceni Járásbíróság 2022. január 17-én, előkészítő ülésen hirdetett ítéletet annak a vádlottnak az ügyében, aki csalással a munkaadójának több millió forintos kárt okozott.
Az ügyészség ismertette az ügyben a bizonyítékokat, továbbá beismerő nyilatkozat, valamint a tárgyaláshoz való jogról történő lemondás esetén a vádlottal szemben úgynevezett mértékes indítványt tett a büntetésre vonatkozóan. A vádlott a vádirattal egyezően elismerte a bűncselekmény elkövetését, tárgyaláshoz való jogáról lemondott, ezt a bíróság elfogadta.

A Pécsi Járásbíróság 2020. január 27-én kihirdetett ítéletével id. B.S. első- és ifj. B.S. másodrendű vádlottat többrendbeli csalás bűntettében, csődbűncselekmény bűntettében, számvitel rendje megsértésének bűntettében és közokirat-hamisítás bűntettében, 
J.B.T. harmadrendű vádlottat felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében,

Több ponton megváltoztatta a Szegedi Ítélőtábla a költségvetési csalás miatt K. T. és társai ellen indított büntetőügyben a Szolnoki Törvényszék elsőfokon meghozott ítéletét. 

Lényegét tekintve helybenhagyta a Szegedi Ítélőtábla a pénzmosás büntette miatt egy nigériai állampolgárságú vádlott és társai ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék elsőfokú ítéletét, így a vádlottak jogerős büntetése pénzbüntetéstől 5 év, fegyházban letöltendő szabadságvesztésig terjed. 
Az ítélet indoklása szerint az elsőfokú bíróság az elkövetett cselekményhez mérten arányos büntetéseket szabott ki, így sem azok mérséklésére, sem súlyosítására nem látott indokot az ítélőtábla. 
A jogerős ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

A Győri Járásbíróság első fokú ítéletében Z. K. vádlottat fogolyszökés bűntette miatt kettő év nyolc hónap – fegyházban végrehajtandó – szabadságvesztésre és három év közügyektől eltiltásra ítélte. A bíróság megállapította, hogy a többszörös visszaeső vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható, továbbá rendelkezett a százezer forintos bűnügyi költség viseléséről is.
 

A jogerősen megállapított tényállás szerint T.Z. vádlott 2013. év elején kilátástalan anyagi helyzetbe került, rendszertelen jövedelemmel rendelkezett. 2013. február 25-én Pécsett a belvárosban sétált, amikor felfigyelt az idős sértettre, akit követni kezdett. A sértett otthona előtti kapualjban a vádlott az idős nő mögé lépett és a vállán lévő táskát megragadva azt megrántotta, amitől a sértett megbillent. A vádlott egy alkalommal szemgödör tájékon megütötte a sértettet azért, hogy a táskáját, amelyet a hölgy szorosan tartott, megszerezze.

A Fővárosi Ítélőtábla Debrecenben eljáró tanácsa ma részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét K. P. I .r. és K. I. II.r. felpereseknek az Uniqa Biztosító Zrt I.r. és S. A. II.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében. Az ítélőtábla a II.r. felperes részére fizetendő nem vagyoni kártérítés összegét 800.000.- forintra felemelte. Egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

Az ügyről

A Fővárosi Törvényszék a 2014. január 15-én kihirdetett első fokú ítéletében kötelezte az I. rendű alperes Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és a II. rendű alperes Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt.-t, hogy adják ki a felperesnek a dunakeszi dohány-kiskereskedelmi koncessziós jogosultságra benyújtott pályázatának pontonkénti értékelését, a Dunakeszin nyertes pályázók pályázatainak pontonkénti értékelését, továbbá a bíróság arra kötelezte a II.r. alperest, hogy adja ki a megfelelő értékelési lapokat, és I. r.