Detailed search
Az Európai Unióhoz 2004. május 1-én csatlakozott tagállamok közül a 2004-2018. közötti időszakban hazánk volt a legaktívabb az előzetes döntéshozatali eljárások kezdeményezését illetően – hangzott el az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat (EJSZH) „Érdekek és értékek az Európai Unióban” címmel szervezett képzésén.
2025. január 28-tól módosult az elsőfokú polgári peres eljárás illetéke, valamint már a mikro-, kis- és középvállalkozások is igényelhetnek teljes költségfeljegyzési jogot.
Az Illetéktörvény 2025. január 28-tól módosult és változik az elsőfokú polgári peres eljárás illetékének a mértéke. A módosítás előtt az illeték mértéke egységesen a pertárgyérték 6 %-a volt, de legalább 15.000 forint és legfeljebb 1.500.000 forint. A módosítást követően 300.000 forintos pertárgyértékig egységesen 18.000 forint illetéket kell fizetni. 300.000 forint felett az illeték mértéke a pertárgyértéktől függő 8 sávban, eltérően van meghatározva. A fizetendő illeték egy fix összeg, plusz az adott illetéksáv alsó értékhatárát meghaladó összeg meghatározott százaléka. A módosítás lényege, hogy a kisebb pertárgyértékű perek esetében az illeték mértéke a korábbi mértékhez képest csökken, míg a nagyobb pertárgyértékű ügyekben nő, és eltörlésre kerül az illeték felső határa.
A módosítás újdonsága, hogy a 10 millió forint és 250 millió forint közötti pertárgyértékű perek esetében, ha a követelés vagy a követelés egy része lakástulajdonhoz vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joghoz kapcsolódik, csak az illeték felét, de legalább a 10 millió forintos pertárgyértékű per illetékének megfelelő 489.500 forintot kell megfizetni.
A tételes illetékek mértéke (pl.: a házassági bontóper illetéke, bírósági nemperes eljárások tételes illetékének mértéke) változatlan.
A Költségmentességről szóló törvény is módosul. A mikro-, kis- és középvállalkozások bírósághoz fordulásának jogát segíti elő, hogy részükre a bíróság már akár teljes, akár az illetéken túli egyéb költségre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jogot is engedélyezhet.
A veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról szóló 179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet szabályai alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörébe és illetékességébe tartozóan új fizetésképtelenségi nemperes eljárás jött létre.