Detailed search
Sokan, főként a kor előrehaladtával szeretnék írásba foglalni végakaratukat. Ilyenkor jó tudni, hogy milyen formái lehetnek a végrendelkezésnek és mi kell az érvényességhez. Az örökösök szempontjából az sem elhanyagolható kérdés, hogy mire lehet számítani abban a nem várt esetben, ha a végrendelet elveszett, vagy ha azt valaki meghamisította. A témában dr. Vajda Lászlót a Kecskeméti Törvényszék tanácsvezető bíráját kérdeztük.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény rendelkezése szerint az ítélőtáblák és a törvényszékek elnökei évente egyszer tájékoztatják az OBH elnökét, a bírákat és az igazságügyi alkalmazottakat a bíróság előző évi működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről. A Pécsi Ítélőtáblán és a Pécsi Törvényszéken erre a 2025. május 13-án megtartott összbírói értekezleteken került sor.
A bírák számára tartott zártkörű rendezvény előtt sajtótájékoztató keretében a sajtó munkatársai részére is tájékoztatást adott dr. Fazekas Sándor, az OBH Bírósági Koordinációs és Felügyeleti Főosztályának Főosztályvezetője, dr. Túri Tamás, az ítélőtábla és dr. Sipos Balázs, a törvényszék elnöke.
Dr. Fazekas Sándor az OBH elnökének, dr. Senyei Györgynek dicséretét tolmácsolta a pécsi bíróságok felé, amelyek a törvényben biztosított keretek között maximálisan eleget tettek feladatuknak, időszerűen és magas színvonalon ítélkeztek. Elmondta, hogy mindkét bíróság időszerűségi mutatói kiválóak, az országon belül is kiemelkedőek. Az ítélkezés megalapozottságát a törvényszék vonatkozásában az elsőfokú határozatok jogerőre emelkedési mutatói, míg az ítélőtábla esetében a Kúria által felülvizsgált határozatok ügyében született döntések alapján lehet megítélni. A törvényszéken a járásbírósági büntető határozatok 75%-a, a polgári határozatok 90%-a emelkedik első fokon jogerőre, a törvényszéki elsőfokú büntető perek vonatkozásában pedig az országos 34%-os jogerőre emelkedési mutatót messze meghaladó 54%-os jogerőre emelkedési arány volt megfigyelhető Pécsett. Az ítélőtábla Kúriára felterjesztett büntető és munkaügyi ügyeiben hatályon kívül helyezésre nem került sor és civilisztikai ügyszakban is a 46 felülvizsgált ügyből csupán 9 esetben találta a Kúria a felülvizsgálati kérelmet alaposnak, és helyezte hatályon kívül – részben vagy egészben – a jogerős ítéletet.
Dr. Túri Tamás elmondta, hogy méltán lehet büszke az ítélőtábla munkateljesítményére, mind az időszerűségi, mind a szakszerűségi és mennyiségi mutatók alapján is. Az ítélőtábla által elbírált ügyek munkaigényességének és bonyolultságának szemléltetése céljából megosztotta, hogy civilisztikai ügyszakban döntően olyan ügyeket bírálnak el, melyek elsőfokon több évig tartottak, az elsőfokú ítéletek átlagos sorszáma 93 volt, amely jelzi, hogy mennyi előzményi irat keletkezett az ügyben. A büntető ügyek esetében az előző évben érkezett 90 peres ügyhöz mintegy 222 ezer oldal nyomozati irat tartozott, a felülbírálandó elsőfokú ítéletek össz-oldalszáma pedig meghaladta a 2100 oldalt.
Dr. Sipos Balázs beszámolt arról, hogy a törvényszéken 3 területen tapasztaltak jelentős ügyszám növekedést, ezek a szabálysértési ügyek, a büntetés-végrehajtási ügyek és a felszámolási ügyek voltak. Tájékoztatást adott továbbá arról, hogy 244 millió Ft értékű beruházás zajlik a törvényszéken. A Közigazgatási Kollégium, illetve a Központi Szabálysértési Bíróság, melyek jelenleg a Jókai utcában bérelt ingatlanban működnek, a következő évtől a Pécsi Törvényszék, illetve a Pécsi Járásbíróság épületébe költöznek. Az ehhez szükséges átalakítási munkálatok már zajlanak.
Tovább folytatta az etikai kódex megalkotásával kapcsolatos munkáját az Országos Bírói Tanács az április 8-i ülésén
Az Országos Bírói Tanács a 2014. április 8-i ülésén megvitatta a Bszi. 103. § (1) bekezdés e) pontja 2014. január 1-től hatályos rendelkezése szerint hatáskörébe utalt bírák Etikai Kódexének elfogadásával kapcsolatos aktuális feladatokat.