Detailed search

Image

Február 22-e, a bűncselekmények áldozatainak világnapja. Ebből az apropóból rendezett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) tudományos konferenciát 2019. február 18-án. A rendezvény szorosan kapcsolódik az OBH „Tanúgondozás és áldozatvédelem országos programjához”, amelynek fókuszában a tárgyalásra idézett tanúk és a bűncselekmények áldozatainak minél szélesebb körű támogatása áll.

Egy év megbízott elnöki tisztség után, 2015. június 15-től kezdődően dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke dr. Sorok Norbertet nevezte ki a Zalaegerszegi Törvényszék elnökének. Az elnöki tisztség 6 éves időtartamra, 2021. június 14. napjáig szól.

2024. 08. 29.

A Fővárosi Törvényszék különös kegyetlenséggel, több ember és védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölés bűntette, súlyos testi sértés és kifosztás bűntette miatt életfogytig tartó fegyházbüntetésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélt egy férfit. A bíróság rendelkezett arról is, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható.

Image

Az új eljárási törvénynek is köszönhető, hogy 2019. I. félévben a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon a perek száma (10 ezer) 23,5%-kal, míg a nemperes ügyeké (1 530) 59,5%-kal volt alacsonyabb 2017. I. félévhez képest (13,5 ezer peres és 3 783 nemperes).

Típus: Ajánlás Sorszám: 3 Dokumentum: Letöltés Státusz: Közzétételkori szövegállapot szerinti Hatályon kívül Év: 2012

A Fővárosi Törvényszék 2018. július 23-i végzésében 200 millió forint óvadék ellenében enyhébb kényszerintézkedést rendelt el Gy. T.-vel szemben, akit az ügyészség azzal gyanúsít, hogy felbujtóként felelős Fenyő János médiavállalkozó 1998-ban történt meggyilkolásáért. Az óvadékot a terhelt befizette, az enyhébb kényszerintézkedések rendelkezéseit ezidáig folyamatosan betartotta. Mivel az elrendelt kényszerintézkedés hatálya 2018. november 11-én lejárt, így a bíróság az ügyészség indítványára most visszafizeti a terhelt által letett óvadék összegét.      

A Debreceni Járásbíróság 2021. április 20-án, előkészítő ülésen távmeghallgatás útján hirdetett határozatot annak a vádlottnak az ügyében, aki egy késsel megfenyegetett két kiskorút Debrecenben, egyiküktől pedig eltulajdonította az edzőcipőjét. 

A letartóztatásban lévő férfi, aki a büntetés-végrehajtási intézet erre a célra kialakított helyiségében tartózkodott, elismerte a terhére rótt bűncselekmény elkövetését, melyet a bíróság elfogadott, a tárgyaláshoz való jogáról a vádlott lemondott.

A Debreceni Járásbíróság csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntette és más bűncselekmény megalapozott gyanúja miatt – távmeghallgatás útján – 2020. november 12-én elrendelte annak a hét gyanúsítottnak a letartóztatását, akik rátámadtak az intézkedő járőrökre.

Ítéletet hozott a Kazincbarcikai Járásbíróság annak a vádlottnak az ügyében, aki a megállapított tényállás szerint 2020. augusztus 8-án Múcsony egyik utcáján ordítozni kezdett édesapjával, a földre lökte és rátérdelt, majd miután ököllel többször fejen ütötte, egy 8 cm pengehosszússágú bicskával szúró mozdulatot próbált a nyaka felé tenni. A vádlott azonban nem járt sikerrel, mert a társaságukban lévő két másik személy lelökte őt a sértett testéről.

A Fővárosi Törvényszék 2023. július 10-i végzésével helybenhagyta a Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben 4 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélt egy terheltet, akit szexuális erőszak bűntettének kísérletével vádolt az ügyészség.

Image

Megbízott elnökhelyettesből elnökké lépett elő a Budapest Környéki Törvényszéken dr. Gerber Tamás. 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást. 

P Á L Y Á Z A T I   F E L H Í V Á S

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 14. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdetek a Fővárosi Törvényszéken és a területén működő bíróságokon titkári állások betöltésére. 

Az álláshelyekre azok pályázhatnak, akik már kinevezett bírósági titkárok, illetve azok pályázhatnak és kaphatnak kinevezést, akik az Iasz. 11. § (2), (4) és (5) bekezdésében, valamint a 13. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelnek.

A titkári kinevezésre pályázónak hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolnia kell a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket. (A már kinevezett titkárok esetében nincs szükség hatósági bizonyítvány beszerzésére.)

A hatósági erkölcsi bizonyítvány tekintetében az adattovábbítási kérőlapon az adattovábbítás címzettjeként a Fővárosi Törvényszéket kell megjelölni, amely szerv az Iasz. 37/B. § (3) és (4) bekezdése alapján jogosult az adatok kezelésére.

A titkári kinevezésre pályázónak nyilatkoznia kell arról, hogy a bírói pályaalkalmassági vizsgálatról szóló 6/2020. (V. 25.) IM rendeletben szabályozott vizsgálatnak aláveti magát, és annak költségét megfizeti. Kinevezése esetén a vizsgálat költségét a Fővárosi Törvényszék megtéríti. 

A pályázónak a pályázatához – a pályázati határidő utolsó napjáig – mellékelnie kell:

  1. önéletrajzot,
  2. közjegyző által hitelesített jogi diploma másolatát,
  3. közjegyző által hitelesített jogi szakvizsga bizonyítvány másolatát,
  4. igazolást a hatósági erkölcsi bizonyítvány igényléséről,
  5. 2 db fényképet,
  6. érvényes pályaalkalmassági összefoglaló véleményt (Iasz. 13. § (1) szerint), amennyiben azzal a pályázó rendelkezik, vagy
  7. nyilatkozatot az Iasz. 13. § (1) bekezdése alapján a 6/2020. (V. 25.) IM rendelet    5. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a pályaalkalmassági vizsgálathoz való hozzájárulásáról, illetve az 5. § (4) bekezdése szerint a vizsgálat költségének megfizetéséről, 
  8. nyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségvállalásról.

Illetmény az 1997. évi LXVIII. törvény szerint.

A pályázatokat a Fővárosi Törvényszék elnökének címezve, postai úton (1055 Budapest, Markó utca 27.) vagy az Elnöki Kezelőirodán (II. em. 16.) személyesen lehet benyújtani.

A pályázatok beérkezésének határideje:               2024. augusztus 21.

A pályázati feltételeknek a pályázat beérkezésének időpontjára kell teljesülniük, a hiányosan vagy késedelmesen benyújtott pályázatot a pályázat kiírója elutasítja.

Budapest, 2024. május 22.

 

Dr. Tatár-Kis Péter

Image

A Jablonszky-terv keretében elkészült az Ajkai Járásbíróság tetőszigetelésének javítása, valamint a kültéri lépcső és előtér újraburkolása. A rossz szigetelés által kialakult állapotok miatt további felújítási munkálatokra is szükség volt, így mintegy 120 négyzetméternyi szigetelés felújítását és 90 négyzetméternyi álmennyezet cseréjét hajtották végre a szakemberek. A beruházáshoz bruttó 9 millió forinttal járult hozzá az Országos Bírósági Hivatal (OBH). 

Image

Szeptember 16-tól két héten át tartott az Európai Igazságügyi Képzési Hálózat (EJTN) idei rövidtávú csereprogramja, melynek keretében minden évben érdeklődő európai bírákat lát vendégül a magyar bírósági szervezet. Idén Németországból, Spanyolországból, Olaszországból, Portugáliából, Finnországból, Franciaországból, Lengyelországból és Észtországból összesen 12 fő érkezett, akik a program első hetében Budapesten, a másodikon Debrecenben és Győrben vettek részt szakmai programokon.

JOGI IDŐSZAKI KIADVÁNYOK MAGYAR NYELVEN A BÍRÓSÁGI KÖNYVTÁRAKBAN

 

JOG ÁLTALÁBAN

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara Etikai Bizottságának 2017. évi 1. elvi állásfoglalása / Györgypál Miklós. –In: Közjegyzők Közlönye ISSN 1416-7883. –64. évf., 2. szám (2017. március-április) p.44-45.

Jogászi etika / Földesi Tamás. –In: Jog, állam, politika ISSN 2060-4580. –9. évf., 1. sz. (2017) p. 3-61.

Dr. Gyarmathy Judit az Országos Bírósági Hivatal Elnökhelyettese tájékoztatta az Országos Bírói Tanácsot arról, hogy  dr. Handó Tünde az Országos Bírósági Hivatal Elnöke költségvetési többletigényt terjesztett elő. Az előterjesztésben a Bírósági Fejezetnek 2015. január 1. napjától a többletfeladatokkal összefüggésben felmerülő többletigényét részletezte.

Image

A Gödöllői Járásbíróság és a Gödöllői Járási Ügyészség felújított épületének átadása alkalmából 2022. október 20-án épületbejárással egybekötött ünnepi rendezvényt tartottak. A résztvevőket dr. Polt Péter, legfőbb ügyész és dr. Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke köszöntötte.

 

Összbírói értekezlet - Díszterem

A 2023-as összbírói értekezletet megelőző sajtótájékoztatót dr. Vadócz Attila, a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője nyitotta meg, aki köszöntötte dr. Senyei Györgyöt, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, dr. Hajnal Évát, a Kaposvári Törvényszék elnökét, továbbá a sajtó képviselőit.

A sajtótájékoztatón elsőként az OBH elnöke szólalt fel. Elmondta, hogy a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alapján a törvényszék elnöke évente az összbírói értekezleten ad tájékoztatást a bíróság működéséről, ügyforgalmi és gazdálkodási helyzetéről.

Hangsúlyozta, hogy a jogász létnek Somogy vármegyében kiemelkedő jelentősége van, ezt támasztja alá az is, hogy évente itt kerül megrendezésre az országos jelentőséggel bíró Jogi beszélgetések konferenciasorozat.

Hozzátette, hogy az országban működő, hasonló méretű bíróságokhoz képest a Kaposvári Törvényszéken és az illetékességi területén működő járásbíróságokon az ügyforgalmi adatok kedvezőek, az ügyek elhúzódása pedig nem csupán most, de az elmúlt évtizedekben sem volt jellemző.

Az ügyforgalmi adatok az érkezések, befejezések és a folyamatban maradt ügyek figyelembevételével vizsgálhatók. Dr. Senyei György elmondta, hogy az érkezések száma a tavalyi évben országosan 2,8 százalékkal csökkent, ez a tendencia a Kaposvári Törvényszéken is érvényesült: a csökkenés mértéke itt 7,4 százalék. Ez hatással van a befejezések számára is, ami Kaposváron meghaladja az érkezésekét, ennek következtében az ügyhátralék 6,6 százalékkal csökkent.

A megalapozottság és időszerűség kapcsán elmondta, hogy 2020 második felében központi intézkedés indult az elhúzódó ügyek számának csökkentése érdekében. Az OBH törekvése eredményre vezetett, azóta ugyanis országosan 43,3 százalékkal csökkent a 2 éven túli peres ügyek száma.

A tendencia a Kaposvári Törvényszéken is nyomon követhető: 2020 végén 124, 2021 végén 109, 2022 végén pedig már csak 88 elhúzódó ügy volt folyamatban. A két éven túli ügyek összes ügyhöz viszonyított aránya 3,4 százalék, ami az országosnál kedvezőbb adat.

Hangsúlyozta, hogy a bíróság munkájának társadalmi elfogadottságát mutatja az, ha az ítéletek nagyobb arányban emelkednek elsőfokon jogerőre. Ennek kapcsán kiemelte a járásbírósági civilisztikai ügyszakot, ahol az ügyek 94,5 százalékában a bíróság határozata elsőfokon jogerőre emelkedett: ez az arány az országosat is meghaladja.

A minőségi ítélkezéshez szükséges a tárgyi, informatikai feltételek biztosítása, mely kiemelt központi igazgatási feladat. Az OBH elnökének elmondása szerint 2022-ben a Kaposvári Törvényszéken 665 millió forint értékben került sor épületfelújításra, bútorbeszerzésre és állagmegóvó munkálatok elvégzésére.

Dr. Senyei György elmondta, hogy a Covid járvány előtérbe hozta a digitális fejlesztések fontosságát: a Kaposvári Törvényszéken a tavalyi évben 1224 esetben tartottak távmeghallgatást, hozzájárulva ezzel az ügyek mielőbbi befejezéséhez, valamint a biztonsági és költségvetési szempontok érvényesítéséhez.

Dr. Hajnal Éva elsőként a 2022-es év kettősségére hívta fel a figyelmet. A Covid járvány két éve után a bírók újra beülhettek a tárgyalótermekbe, az emiatt érzett örömöt azonban számos körülmény árnyalta: az energia árrobbanása és annak mindenre kiható következményei, a peres ügyek számának emelkedése, illetve egyes jogszabályváltozások, melyek következtében pl. a kiskorú gyermekeket érintő perekben a korábbiaknál is szorosabb határidőkkel kell a bíróknak dolgozniuk. A törvényszéknek ezen kívül egyre fokozódó szakértőhiánnyal is meg kell küzdenie, így nehéz évet tudhat maga mögött.

A törvényszék elnöke elmondta, hogy 2022-ben 32.396 ügy érkezett a megye bíróságaira, melyek összetétele azonban a korábbi évekhez képest megváltozott. A nemperes ügyek, azon belül elsősorban a szabálysértések száma csökkent, a peres ügyek száma azonban 5,8 százalékkal emelkedett: ezekből 6.993 érkezett a törvényszékre.

A peres ügyek növekedése a büntetőjog területén észlelhető elsősorban, főként a törvényszéken, ahol az elsőfokú peres ügyek száma 33,3 százalékkal emelkedett a tavalyi évben. Ezek elsősorban gazdasági bűncselekmények és egyéb nehéz megítélésű, hosszabb bizonyítási eljárást igénylő eljárások.

Kisebb mértékben, de a polgári peres ügyek aránya is növekedett: a járásbíróságokon 4,2, a törvényszéken 8,7, a munkaügyi eljárásokban pedig 10 százalékkal. Csökkenés egyedül a katonai és gazdasági peres eljárások kapcsán tapasztalható, utóbbit ellensúlyozza, hogy a felszámolási eljárások száma több, mint duplájára nőtt.

Az országosan érkezett ügyek 2,8 százaléka, a peres ügyek 3 százaléka érkezett a Kaposvári Törvényszékre.

A befejezett peres ügyek száma a törvényszéken 2022-ben 7.061 volt, a folyamatban maradt peres ügyeké tehát 3 százalékkal csökkent.

Kiemelte, hogy a törvényszék évek óta nagy figyelmet fordít a pertartamokra, hiszen a bírók azáltal teljesítik az alaptörvényben foglalt kötelezettségüket, hogy ésszerű időben jó minőségű ítéletet hoznak.

Dr. Hajnal Éva az időszerűség kapcsán még elmondta, hogy tavaly a megyében csupán 3 db öt éven túli ügy maradt folyamatban, mely az összes eljárásnak mindössze 0,14 százaléka. Hozzátette, hogy a Nagyatádi és Barcsi Járásbíróságokon, valamint a Kaposvári Járásbíróság büntető ügyszakában 2 éven túli ügy nem maradt folyamatban, a büntető ügyszakban pedig 5 éven túli ügy egyáltalán nem volt.

A járásbíróságok a pereik 92 százalékát, a törvényszék a 76,1 százalékát 1 éven belül, a másodfokú bíróság az ügyek 87,2 százalékát 6 hónapon belül befejezik.

A minőségi mutatók kapcsán kifejtette, hogy azokat az elsőfokon jogerőre emelkedett ítéletek aránya, illetve a felsőbb bírósági határozatok alakítják, és a törvényszék eredményeit ebben a körben is jónak tartja. A járásbíróságok polgári ügyszakában 100 ítéletből átlagosan 3, a járásbírósági büntető ügyszakban 100 döntésből átlagosan 20 változik meg a másodfokú eljárás során.

A személyi feltételek kapcsán elmondta, hogy 2022-ben 2 bíró távozott a törvényszékről, ugyanakkor 3 új bíró kezdte meg tevékenységét: egy a törvényszék katonai tanácsában, egy a Fonyódi Járásbíróság polgári, és egy a Siófoki Járásbíróság büntető ügyszakában.

Dr. Hajnal Éva végül kiemelte, hogy a 2022-es év egyik legnehezebb feladata a költségvetés egyensúlyának megtartása volt.

Nem csak az energia és a papír ára emelkedett jelentősen, de az igazságügyi szolgáltatások díja – a postaköltség, szakértői díj, tolmácsdíj, tanúdíj és a védői díj – is. Ez a megelőző évhez képest 36,2 százalékos emelkedést jelentett. Erre tekintettel a működőképesség fenntartása érdekében takarékossági intézkedésekre volt szükség: a szerződéseket felülvizsgálták, a kiadásokat racionalizálták, az épületeket kihasználását pedig megvizsgálták: ennek jegyében a Cégbíróság a Kaposvári Járásbíróság épületébe költözött.

Az alaptörvényben foglalt kötelezettségeket a törvényszék időszerűen és magas színvonalon teljesítette, feladatait maradéktalanul ellátta. A törvényszék épületének korszerűsítése kapcsán hozzátette, hogy az az OBH támogatásának köszönhetően kb. 10 éve részletekben zajlik, a tavalyi évben az épület felében az energetikai korszerűsítés megvalósulhatott. Ezen kívül a Siófoki Járásbíróságon dolgozószoba, Barcson pedig tárgyaló került felújításra.

 

Kaposvár, 2023. április 20.

A Kaposvári Törvényszék Sajtóosztálya

Pályázási határidő

130.E/2021. (V. 28.) OBHE határozat

a Debreceni Ítélőtábla elnöki állásának pályázati kiírásáról

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Debreceni Ítélőtábla elnöki tisztségére pályázatot hirdet.