Az építkezés évei kezdődnek – Dr. Gerber Tamást nevezték ki a Budapest Környéki Törvényszék élére
Megbízott elnökhelyettesből elnökké lépett elő a Budapest Környéki Törvényszéken dr. Gerber Tamás. 1994-ben végzett az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd fogalmazóként a Székesfehérvári Városi bíróságon kezdte pályafutását. 1997. februárjában titkári, két hónappal később bírói kinevezést kapott. 2013 és 2015 között a Székesfehérvári Törvényszék elnöke volt, 2016-ban pedig a Budapest Környéki Törvényszék elnökhelyettesi tisztségének ellátására kapott megbízást.
Milyen feladatokkal kezd a BKT elnökeként 2019. január 15-én?
Számtalan olyan feladat áll előttem, amely azonnali intézkedést igényel. Egyrészt szeretném átalakítani az igazgatási vezetés működését, ehhez szükség van a BKT Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítására. Ennek az előkészítése egyébként már folyamatban van. Másrészt minél előbb szeretnék lépéseket tenni annak érdekében, hogy kiegyenlítődjön a munkateher a BKT területén. Jelenleg ugyanis az országos átlagot is lényegesen meghaladja.
Milyen eszközökkel, módszerekkel tervezi megfordítani ezt a tendenciát?
Az OBH elnökének kezdeményezésére a BKT-n belül felállt az ügyhátralék kezelését szolgáló munkacsoport, amely már tett is olyan javaslatokat, amiket a jövőben, szélesebb körben is alkalmazni tudunk. Több járásbíróságon kísérleti jelleggel bevezettük a Debreceni modellt. Úgy látjuk, hogy a modell különösen a büntető ügyszakban a BKT járásbíróságain is sikeres lehet, így nem csak folytatni akarjuk, hanem szeretnénk még több helyen alkalmazni.
Mit lehet tudni a szervezet átalakítására vonatkozó elképzeléseiről?
A BKT a bírósági szervezeten belül is speciális szervezet, hiszen egy nagyon széttagoltan működő bíróságról van szó, sok járásbírósággal, amelyek fizikailag is nagy távolságra vannak egymástól. A BKT irányítása ezért a többi bírásághoz képest egy egészen más vezetői struktúrát igényel. A mostani klasszikus rendszer helyett egy elnöki kabinetre épülő igazgatási modellt képzelek el. Szeretném elérni azt is, hogy az igazgatási gyakorlat a BKT járásbíróságain is egységes legyen.
Ha az ítélkezési nehézségeket vesszük górcső alá, akkor tudni azt, hogy a Fővárosi és a Székesfehérvári Törvényszék mellett a BKT-t érinti leginkább a BV kártalanítások ügye. Hogy állnak ezen a téren?
Már végrehajtottunk egy kisebb szervezeti átalakítást, a büntetés-végrehajtási csoporton belül létrehoztunk egy úgynevezett kártalanítási alcsoportot, amely kizárólag a kártalanítási ügyeket intézi. A munkában igazságügyi alkalmazottak, bírósági titkárok illetve egy bíró vesz részt. Ami munkaszervezési vagy igazgatási szempontból újdonságot jelent, az az, hogy két részre osztottuk a kártalanítási ügyek folyamatát: egy előkészítő és egy döntéshozó szakaszra. A csoport tisztviselői kizárólag az előkészítéssel foglalkoznak, feldolgozzák az aktákat, megteszik a szükséges intézkedéseket. A döntéshozó bírósági titkárok, illetve a bíró elé egy teljesen előkészített akta kerül, így nekik már „csak” az érdemi döntést kell meghozniuk. Már most látni azt, hogy a munkaerő optimális kihasználása lényegesen felgyorsította az ügyintézési folyamatot.
Számos infrastrukturális fejlesztés zajlik napjainkban a Budapest Környéki Törvényszéket érintően. A fejlesztések területén milyen sürgető feladatok vannak?
Folyamatban van a Gödöllői, az Érdi, a Dunakeszi és a Ráckevei Járásbíróság új épületeinek kivitelezése, de ezzel egy időben szinte valamennyi járásbíróságon zajlanak kisebb-nagyobb felújítások, ezek koordinálása is nagy feladatot ró ránk.
Előttünk áll a BKT székház projekt. Már elkészültek azok az átalakítási és kiviteli tervek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a BKT Thököly úton működő szervezeti egységei is át tudjanak költözni az új székházba, a projektszervezet a költözésre vonatkozó ütemtervet is elkészítette. Jelenleg az átalakítási munkálatokhoz szükséges forrásra várunk, amennyiben ezt a kormányzat biztosítja, úgy megkezdődhetnek a munkálatok. Reményeim szerint hamarosan költözhetünk.